Veszélyes ételek a magyar konyhákban: egyre többet veszünk

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) az elmúlt három évhez hasonlóan 2012 júniusában is közvélemény-kutatás keretében vizsgálta, hogyan viszonyulnak az emberek a hamisítás jelenségéhez. A testület jelentése szerint a hazai fogyasztók 9 százaléka vett többször is hamis terméket - ez 1 százalékos növekedést jelent az elmúlt évhez képest.

A lakóhely és az életkor jelentősen befolyásolja a vásárlási hajlandóságot. Amíg Budapesten a megkérdezettek 25 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hamis terméket, addig ugyanez az arány a községekben jóval alacsonyabb, 8 százalék. A fiatalok és a fiatal középkorúak 18 százaléka vett hamis árut, míg a 60 év felettiek körében az arány 4 százalék.

A termékek közül a hamis ruházati termékek iránt a legnagyobb a kereslet, hiszen a magyarok 18 százaléka bármikor venne ilyet, míg 31 százalékunk talán vásárolna ilyet. Ez arány magasabb, mint 2010-ben.

Az eredményekből az is kitűnik, hogy a nem eredeti ruházati terméket nem is igazán tekintik hamisítványnak a fogyasztók, hiszen jó néhányan voltak, akik az általában megfogalmazott hamis terméktől elzárkóztak, a hamis ruházati termék iránt viszont nyitottak voltak.

Hamis illatszert a tavalyi évhez hasonlóan a megkérdezettek 9 százaléka vásárolna gondolkodás nélkül, míg 18 százalékuk elgondolkodna egy ilyen beszerzésen.

A válaszadók csaknem kétharmada szerint ugyanakkor egyértelműen jobb minőségű az eredeti, mint a hamis termék. Eközben az előző évi 12 százalékról 9 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint a hamisítvány állja a versenyt hosszú távon az eredetivel szemben. Szintén a lakosság csaknem kétharmada van tisztában azzal, hogy a hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el. Emellett a válaszadók fele úgy gondolja, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg. Az emberek 58 százaléka gondolja úgy, hogy aki hamisítványt árul, bűncselekményt követ el. Ám a tavalyi évhez képest jelentősen, 68-ról 56 százalékra csökkent azok aránya, akik szigorúbb büntetést szeretnének a hamisítóknak és a hamisítványok terjesztőinek. A válaszadók csaknem kétharmada ugyanakkor egyetért azzal az állítással, hogy a hamisítványok megvásárlásával a szervezett bűnözés bevételeit növelik.

Ijesztő: több a bizonytalan eredetű élelmiszer

Az előző évhez képest növekedett az egészségre veszélyes termékek fogyasztása. Bizonytalan forrásból származó élelmiszert a hazai lakosság 5 százaléka vásárolt, 2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Nőtt a hamis gyógyszert vásárlók aránya is.

Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség főtitkára a HENT jelentése kapcsán elmondta, hogy aggasztónak tartja a hamis gyógyszerek és élelmiszerek piacának növekedését. "A gyógyszer esetében egyértelműen a megszorítások, a recesszió a hajtóerő, az élelmiszerek tekintetében viszont további kutatásokat igényelne, annak megállapítása, mit is gondol a fogyasztó hamisnak, bizonytalan eredetűnek." mondta el a főtitkár, és hozzátette: "az élelmiszerbiztonság területén az utóbbi években igen komoly előrelépések történtek, ezek hatásait előbb-utóbb éreznünk kell majd. Szabályozási oldalon kiemelendő a másodlagos élelmiszerbiztonsági ellenőrzés, hatósági oldalon pedig a korábbi szervezeti struktúra átalakításával és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megalapításával) új, erősebb kompetenciák jöttek létre."

Magyarországon kimeríti az élelmiszerhamisítás fogalmát az, amikor átcímkéznek egy-egy terméket, önkényesen meghosszabbítják a minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idejét. Az is ide tartozik, ha valaki illegálisan átcsomagolja az élelmiszert, ha nem engedélyezett összetevőket alkalmaz (például tiltott színezék, tartósítószer használata; paprika vagy fűszerek rákkeltő festékkel történő színezése).

Hamisításnak minősül az eredetvédett termékek hamisítása (például pármai sonka, feta sajt), a nem biotermék biotermékként való forgalmazása, a lejárt alapanyagokból történő élelmiszer-előállítás, a nem emberi fogyasztásra szánt hús forgalmazása emberi fogyasztásra, sőt, a metanol tartalmú szeszes ital gyártása, forgalmazása is.

Az egyik legkényesebb termék, a méz esetében a hamisítás azt jelenti, hogy a mézgyártáshoz nem használható anyagokból (cukorszirup, aszkorbinsav, enzimek) méznek nevezett terméket állítanak elő, forgalmaznak. Bár a felmérések szerint a magyar fogyasztó leginkább utcai árusoktól vagy piacokon jut hamis élelmiszerekhez, ezek a termékek gyakorlatilag a teljes kereskedelemben előfordulhatnak, akár a legnagyobb áruházláncok polcain is - például a hamis méztermékek.