Sorra zárhatják be a boltokat Magyarországon

Pesti Imre, Budapest főváros kormányhivatalának kormánymegbízottja a Duna TV Közbeszéd című műsorában elmondta: a kormány célja, hogy a magyar fogyasztók ugyanolyan minőségű árut kapjanak, mint nyugat-európai társaik. Az akció nem a külföldi üzletláncok ellen indult - jelentette ki. A vásárlók érdeke a fontos, nem a tulajdonos számít, hanem az, hogy ki az, aki trükkökkel vagy rossz élelmiszerrel károsítja meg a vásárlókat - hangsúlyozta a kormánymegbízott.

Mint mondta: a kormányhivatalok részéről az elbírálás és a szigor egyforma lesz, tulajdonosi háttértől függetlenül.

Azoknak a boltoknak lesz félnivalójuk, ahol a korábbi büntetések nem vezettek eredményre, vagyis többszöri büntetés és ellenőrzés után még mindig szabálysértéseket tapasztal a hatóság. "Nem szeretnénk hadat üzenni senkinek. Ahol visszaélést tapasztalunk, ott szánjuk rá magunkat arra, hogy miután a pénzbeli büntetések nem vezettek eredményre, készek vagyunk átmeneti időre bezárni az üzletet" - hangsúlyozta Pesti Imre.

Hozzátette: az üzletláncok működésének jellegzetessége, hogy ha egy-egy boltot megbüntetnek, az helyi ügy, de ha egy boltot bezárnak, annak a híre eljut a központba és ilyesminek komoly következménye van. A központnak szeretnénk üzenni, hogy Magyarországon a vásárlók megkárosítását a kormányhivatalok fogyasztóvédelme komolyan veszi.

A hírado.hu az ügy kapcsán ugyanakkor arról is beszámolt, hogy Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár szerint szó sem lehet multiláncok bezárásáról, mert nélkülük már-már lehetetlen lenne élelmiszerrel ellátni az embereket.

Egy éve robbant a botrány

Tavaly április közepén látott napvilágot az a hír, mely szerint a Szlovák Fogyasztók Szövetsége nevű szervezet vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az EU nyugati tagállamaihoz képest gyengébb minőségű, olcsóbb alapanyagokból készült termékeket forgalmaznak a legnagyobb világcégek a keleti országokban.

A fogyasztóvédők ugyanazokat a márkás termékeket vizsgálták nyolc országban: Ausztriában, Németországban, Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában és Magyarországon. Olyan ismert termékeket hasonlítottak össze, mint a Coca-Cola, a Milka csokoládé, a Kotányi feketebors és paprika, a Nescafé Gold instant kávé, a Jacobs Krönung és a Tchibo Espresso kávék. A termékeket a szlovák Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Intézet vizsgálta be.

A fogyasztóvédő szervezet állítása szerint a vizsgált termékek közül egyedül a Milka csokoládé mutatott azonos minőséget az összes országban; a legnagyobb minőségbeli különbséget a Kotányi borsnál tapasztalták. A fűszernél ez azért is érdekes, mert a cég minden termékét ugyanabban a gyárban készíti. A konkrét különbséget az jelentette, hogy annak a borsnak, amit Magyarországon, Szlovákiában vagy Ausztriában vásároltak, magasabb volt a nedvességtartalma az előírtnál, Bulgáriában pedig túl sok sérült, töredezett mag volt a tasakban. Jelentős különbségeket mutattak ki a paprikaporoknál is: Ausztriában sokkal jobb minőségű termék került a polcokra, mint például Bulgáriában.

Más az alapanyag - állítják a cégek

A hírbe hozott cégek közül például a Kotányi reagált. Álláspontjuk szerint minőségbiztosítási rendszerük nem engedi meg, hogy különbséget tegyenek egyes országok között. Az eltérés az egyes alapanyagok különböző származási helyéből, a szállítás és a csomagolás eltérő idejéből következhet.

A fogyasztóvédők a másik szignifikáns különbséget a Coca-Colánál találták: vizsgálatuk szerint az üdítőital Magyarországon, Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában izoglükózt, azaz kukoricából készített édesítőszert tartalmaz, míg például Németországban és Ausztriában a klasszikus szacharózt (amit cukorrépából, cukornádból nyernek) tesznek az üdítőkbe.

Az Coca-Cola képviselője az EurActiv uniós hírportálnak elmondta, hogy az izoglükózt például az Egyesült Államokban is használják, az eltérés pedig a gyártástechnológiai folyamatok különbözőségéből következik.

A Szlovák Fogyasztók Szövetsége a vásárlók alaposabb tájékoztatását követetei, valamint azt, hogy ha a gyártók garantálják egy termék minőségét, akkor az minden országban jelentse ugyanazt a színvonalat.

Magyarország is beszállt a botrányba

Budapest Főváros Kormányhivatala néhány hónappal később szólalt meg az ügyben: vizsgálataik szerint ugyanis gyakran gyengébb minőségű, vagy rosszabb élvezeti értékű termékeket forgalmaznak a multinacionális cégek Magyarországon, mint Nyugat-Európában. Néhány vizsgált termék, köztük bébiételek és pelenkák esetében jelentős minőségromlást is tapasztaltak. Pesti Imre októberben ismertette a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség által nemrég végzett termék-összehasonlító vizsgálat eredményeit, a konkrét cégek, illetve termékek nevének említése nélkül. A vizsgálatot a szlovák szervezet megállapításaira alapozva indították.

A hatóság "korrekt vizsgálattal" akarta tisztázni, hogy a Magyarországra kerülő, illetve az itthoni, multicégek tulajdonában lévő gyárak ugyanolyan minőségű termékeket állítanak-e elő Magyarországon, mint Nyugat-Európában.

Ízleltek, szagoltak

Pesti Imre tájékoztatása szerint a vizsgálatok során kiderült például, hogy a Magyarországon forgalmazott bébiételek cukortartalma a megadottól az esetek döntő többségében eltér; egy kivétellel lényegesen alacsonyabb volt a jelzettnél. Hozzátette: az "érzékszervi" értékelés során is rosszabb minőségűnek találták az itthon kapható termékeket.

A gyümölcslevek és nektárok vizsgálatakor azt tapasztalták, hogy az itthon gyártottak általában savanykásabbak, keserűbb ízűek, mint a külföldiek. Jelentős eltérést találtak az öblítőszerek esetében is; míg a külföldön gyártottak illata kifejezetten kellemes, addig a hazai, töményebb kiszerelésű termék kissé kellemetlen minősítést kapott.

A legnagyobb hiányosságokat a gyermekpelenkáknál találták; a külföldi piacról származó termékek nedvszívó-képessége 20 százalékkal jobb volt, mint az itthon gyártottaké.

Rosszabb és drágább is

Az árakat vizsgálva az derült ki, hogy néhány - rosszabb minőségű - árucikk Magyarországon többe kerül, mint külföldön. Ezen termékek közé tartozik például a vizsgált bébiétel is. A Magyarországon elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a szlovák fogyasztóvédelem gyanúja - miszerint van különbség a Kelet- és Nyugat-Európának gyártott termékek között - megalapozottnak bizonyult.

Néhány termék - köztük a bébiétel és a pelenka - esetében "kifejezetten" jelentős minőségromlást mértek, továbbá azt is tapasztalták, hogy a gyengébb minőség ellenére lényegesen drágábban kaphatók azok a termékek, amelyeket a multicégek Magyarországon gyártanak, vagy amelyeket Magyarországra szánnak.