Vakmerő magyarok uralják a világhálót

A magyar internethasználók 80 százaléka használ valamilyen közösségi oldalt kapcsolattartásra, "barát" verbuválásra. Ez igen szép és kiemelkedő érték az unióban, bár hozzá kell tenni, hogy itt jelentősen alacsonyabb az internethasználat mint az unió fejlettebb felében.

Hiába használják viszonylag magas arányban, vagy talán épp ezért, kevéssé félünk az internet veszélyeitől. A közösségi oldalak magyar felhasználóinak csupán 38 százaléka tart a személyes információkkal való visszaélésektől.

Érdemes lenne félni? Csak egy példa, miért igen.

Érdemes megfontolni, milyen információt osztunk meg magunkról a széles nyilvánosság előtt, például a közösségi oldalakon. Fotóink adatain keresztül például még akkor is kideríthető, hogy éppen hol tartózkodunk, ha egyébként a kép tartalmáról ez nem derülne ki. Érdemes tehát adataink biztonságára nagyobb figyelmet fordítanunk különösen nyáron, amikor sokan elutaznak.

Egyre inkább tőlünk függ, hogy lakásunk mennyire van biztonságban. A célzott betörések elleni hagyományos eszközök és módszerek hatékonyságát alááshatja egy óvatlan online bejegyzés. Hiába az időzáras lámpa vagy rádió, a rendszeresen ürített postaláda, ha akaratlanul is, de világgá kürtöljük: hetekre elutazunk, nyaralunk.

A közösségi oldalak használata már több éve általános gyakorlat. Annyi változott, hogy az iwiw és Facebook mellett az újdonságokra fogékonyak az okostelefonjukon keresztül sok más közösségi eszközt is használnak, amelyekkel a pillanatnyi helyzetüket oszthatják meg: képes, szöveges, akár mozgóképes formában is. A növekvő szabadsággal azonban együtt gyarapodnak a kockázatok is, ezért érdemes még jobban figyelni a biztonsági beállításokra.

"Sokan nem tudják, de a GPS-képes digitális fényképezőgépek és az okostelefonok a velük készített fényképhez olyan metaadatokat csatolnak, amelyekből kiderül, hogy az mikor és hol készült. Ez az ún. geotagging, ami hasznos funkciója lehet ezeknek a készülékeknek, de könnyen vissza is lehet vele élni." - mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese: "2009-ben fogtak el Los Angeles-i rendőrök egy csapat tinédzsert, akik olyan hírességek házaiba törtek be, mint Lindsay Lohan, Paris Hilton, Orlando Bloom és Megan Fox. A rendőröknek a fiatalok bevallották, hogy az internet segítségével találták meg a hírességek otthonát. Mi inkább azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy lehetőleg ne osszon meg olyan információkat a nagy nyilvánossággal, amit mások kihasználhatnak."
.
Az okostelefonok helyzet-meghatározása nemcsak fényképezéskor, hanem a lokáció alapú alkalmazások használata során is kellemetlenséget okozhat. Ilyen például a népszerű Foursquare, melynek lényege, hogy megoszthatjuk barátainkkal pillanatnyi helyzetünket. Olyan sűrű hálóvá szövik ezek a közösségi alkalmazások az internetet, hogy egy barátoknak szánt üzenet könnyen ismeretlenek előtt is megjelenhet.

"Lakásunk és értéktárgyaink biztonsága érdekében az a legjobb megoldás, ha csak hazaértünk után osztjuk meg a családi nyaralás képeit, vagy azt, hogy hol, milyen érdekességet láttunk. Azt is állítsuk be a telefonunkon vagy digitális kameránkon, hogy ne rögzítse automatikusan a vele készített képek keletkezésének idejét és helyét. A közösségi oldalak az élményeink megosztására kiváló eszközök, de figyeljünk a biztonsági beállításokra is: válogassuk meg, kiket fogadunk el online barátainknak, és hogy mit láthatnak a személyes adatainkból. Ügyeljünk, hogy lehetőleg ne kössük össze a különböző közösségi alkalmazásokat - jellemző példa a Foursquare üzenetek Twitterre továbbítása - mert az eltérő ismerősi kör és biztonsági beállítások miatt olyanok is követhetik lépteinket, akiknek ezt önszántunkból nem engedélyeznénk." - tette hozzá Kaszab Attila.