Gyárak zárhatnak be a chipsadó miatt, munkahelyek veszélyben

A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és jelentősen elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne. Az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás elterjesztése, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás csökkentése a magyar lakosság körében a népegészségügyi program elengedhetetlen részét képezik.

Fontos összefüggés ugyanis, hogy az egyénre fordított egészségügyi kiadások és az egészségkárosító életmód között pozitív korreláció áll fenn .Az elmúlt évtizedekben az egészségpolitika mozgástere ugyanakkor nagyon leszűkült a szükséges egészségügyi és népegészségügyi programok finanszírozási hátterének megteremtéséhez.

A népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslat célja éppen ezért az, hogy az egészségügyre fordítható források bővüljenek. További fontos célkitűzés, hogy az élelmiszerpiac kínálata az egészséges táplálkozás irányába változzon, illetve az élelmiszergazdaság szereplőit ilyen termékek előállítására ösztönözze. Mindezt segíti, ha az új bevételi forrás olyan termékadóból ered, mely azoknak a termékeknek a forgalmazását terheli, melyek fogyasztása bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordoz . E tekintetben egészség-kockázati tényez őt jelent a termékek jelentős cukor-, illetve sótartalma, továbbá bizonyos magas cukortartalmú termékek koffeintartalma.

A fenti mondatokkal indokolták a népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslat benyújtói, Font Sándor és Kovács József kormánypárti képviselők, hogy miért is van szükség a korábban hamburger-, manapság inkább chipsadóként emlegetett törvényjavaslatra (a becenév-váltásra azért van szükség, mert a hamburgerek a gyakorlatban nem esnek az új törvény hatálya alá).

Szeptember elsejétől tehát adót kell fizetni a bizonyítottan egészségkárosító élelmiszerek után. Adókötelessé válnak a magas cukor, só, szénhidrát vagy koffein tartalmú ételek és italok, mint például az energiaitalok, chipsek, előregyártott és csomagolt sütemények, sós snack-ek és levesporok. Az adót a termék gyártójának, importáru esetén az első forgalomba hozó személynek kell fizetnie.

Mennyi jön be, mire költik?

Az adóból a törvényt benyújtó képviselők évi húszmilliárdos bevételt várnak. Azt ők is elismerik, hogy az érintett termékek fogyasztása csökkenhet, ami áfakiesést okozhat, miközben a húszmilliárd nem pótolhatja ezt, mert az csak népegészségügyi célokra mehet.

Az Indexnek mindkét képviselő elismerte, a chipsadó hatására szűnhetnek meg munkahelyek, ám Font Sándor szerint legfeljebb százas nagyságrendben. Inkább azt várja, hogy az érintett cégek átállnak más, egészséges termék gyártására, "megnéztük, minden érintett tud ilyet". A képviselők szerint alaptalanok azok az aggodalmak, hogy az év közbeni adóbevezetés miatt a gyártók ellehetetlenülnek, mert a kereskedelmi láncok nem fogadják el az emelt árakat.

Font Sándor megerősítette, hogy csak a nagyipari méretekben termelt, és előrecsomagolt termékekre vonatkozik majd a törvény. Az azonban nem tisztázott, hogy a kis kiszerelésben árusított, cukor- és sótartalmú ételek miért nem egészségkárosítóak - vagy ha azok, miért nem adókötelesek.

Kidolgozatlan, megkérdőjelezhető

Jelenlegi formájában kidolgozatlannak tartja a törvényt Csiki Gergely, a Portfolio.hu szakértője. Az elemző szerint továbbra is hiányoznak a hatástanulmányok, így az is könnyen elképzelhető, hogy a termékadó több veszteséggel jár, mint haszonnal. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a tervezett 15-20 milliárd forintos éves bevételek mellett ugyanis számolni kell a kieső áfával és a kieső fogyasztással is, ráadásul az esetleges többezres elbocsátások szintén komoly problémát jelenthetnek. A gyártók szempontjából pedig az év közbeni bevezetés is káros, hiszen beszállítóikkal kötött szerződéseik általában az év elejétől élnek, így ezeken is módosítaniuk kell, ami komoly veszteséget jelenthet számukra.

Az elemző a Pénzcentrum.hu-nak elmondta: úgy látja, ha be is jönne a remélt 15-20 milliárd forint éves bevétel az adóból, az biztosan nem lenne elég a korábban hangoztatott célra, azaz az orvosok fizetéseinek rendbetételére, hiszen az a fenti összegnek akár háromszorosába, négyszeresébe is kerülhet. A népegészségügyre gyakorolt hatás is megkérdőjelezhető, mivel a termékenkénti 10-20 forintos drágulás valószínűleg nem rettentené el a fogyasztókat.

Tiltakozik a szakma

Ha komoly változás nem lesz, az év végéig lakat kerül legalább négy magyarországi gyárra. Ez minimum 1800-2200 ember elbocsátását jelenti, de a szám meg is duplázódhat, ha az importőr cégek is elbocsátásokkal és költségcsökkentéssel reagálnak az új adóteherre - mondta az InfoRádiónak a Magyar Márkaszövetség főtitkára a népegészségügyi termékdíj kapcsán.

A szövetség a múlt heti közgyűlésén latolgatta az új adóteher következményeit. Az ismert tervezet alapján az átlagterhelés 20-25 százalék lehet, de extrém példák is vannak. "A közgyűlésen szinte sírva mondta az egyik képviselő, hogy a 300 forintos terméke így 480 forintba fog kerülni, és ezzel gyakorlatilag kiárazza magát a piacról" - panaszolta Fekete Zoltán, aki hangsúlyozta: a szállítói oldalon felmerülő új teher áthárítása a fogyasztókra egyáltalán nem automatikus.

A kereskedelem nem érdekelt abban, hogy egy pangó, a 2007-es szintre visszacsúszott piacon a napi cikkekben érvényesítse a gyártók adóterheit. Ezt nagy valószínűség szerint nem fogják elfogadni a jelentős erővel rendelkező kereskedelmi láncok, és beindul a huzakodás, a hosszú rituálé, a násztánc. Így az áremelést a szállítók képtelenek lesznek érvényesíteni, viszont az adót be kell fizetniük, így leépítenek - vetíti előre a jövőképet a főtitkár.

Fekete Zoltán szerint előfordulhat, hogy amit a kormány a költségvetési szemlélettel megalapozott új adónemmel nyer a réven, azt el fogja veszíteni a vámon, bár egyelőre még csak találgatni lehet, mi lesz az adó bevezetésének az egyenlege.

Úgy véli, kérdéses az új adó népegészségügyi célja is, hiszen ha lesz áremelés, akkor az olcsóbb, "helyettesítő" termékek felé fog megindulni a kereslet. Ezen kívül fellendülhet a feketegazdaság, a magánimport a bevásárlóturizmus is.

A kereskedők úgy látják, a feketegazdaságot erősíti

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) úgy véli, az egészségügy céljai érthetőek, az egészségügyi szakemberek pontosan érvelnek. Kérdés azonban, milyen piaci és költségvetési hatásokkal lehet számolni a népegészségügyi termékadó bevezetésével.

Az OKSZ elemzése szerint rövid időn belül nem lesz több pénzük a családoknak üdítő, édesség, snack fogyasztására, így nagyjából annyi lesz a költekezés értéke az adó bevezetése után ezekből a termékekből, mint előtte. Az adóval terhelt termékek ára emelkedni, ennek következtében értékesítésük mennyisége (literben, tömegben, darabban számolva) csökkenni fog.

Figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy a gyártók nagyobb arányban kínálnak majd olyan helyettesítő termékeket, melyek a márkacsaládon belül megfelelnek az adómentesség követelményének (például csökkentett cukortartalmú, vagy cukormentes cikkeket ajánlanak). Prognózisuk szerint növekedni fog a feketézés, az adómegkerülés ezekből a termékekből többet vásárolnak majd külföldön, főleg a határ menti területeken élők és az utazók, (ami az élelmiszerek nagy áfa-különbsége miatt ma is mindennapos tapasztalat).

A gyártók szerint sem jó megoldás

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) is elutasítja a népegészségügyi termékdíjat. Az ÉFOSZ elhibázottnak és elhamarkodottnak tartja az élelmiszer különadó bevezetését és elengedhetetlennek tartja, hogy az ágazat jövőjét érintő kérdésben az érintettek bevonásával, valódi szakmai vitát és hatásvizsgálatokat követően születhessen csak döntés. A hazai élelmiszeripar érdekeit képviselő ÉFOSZ szerint a különadó nem biztosítaná az elvárt bevételt a központi költségvetés számára, ugyanakkor az élelmiszerek fogyasztói árának további növekedéséhez és hazai munkahelyek megszűnéséhez vezetne.

Mint hangsúlyozzák, a magyarországi élelmiszer-feldolgozók termékei csak és kizárólag a legszigorúbb hazai és uniós minőségügyi és élelmiszerbiztonsági jogszabályok betartásával készülnek, így fogyasztásuk semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelent és egyes termékcsoportok "népegészségügyi szempontból nem kívánatos élelmiszerekké" történő önkényes minősítése hatásvizsgálatokkal nem alátámasztott, így az érintett termékek és gyártóik hírnevét rontja.

Közleményükben emlékeztetnek arra, hogy Magyarországon az élelmiszerárak szintje jelenleg is magasabb a régió országainak árszintjénél. A különadó bevezetése a fogyasztókat és a vállalatokat egyaránt terhelő indokolatlan adóemeléssel, illetve újabb árnövekedéssel járna együtt, a kis- és közepes méretű vállalkozásokat ellehetetlenítené, munkahelyeket szüntetne meg. Emellett inflációs nyomást gerjesztene, csökkentené az ÁFA bevételeket, erősítené az ágazatban tevékenykedő vállalakozások versenyképességét jelenleg is erősen veszélyeztető fekete kereskedelmet, így összességében a társadalomra és a gazdaságra is kártékony hatást gyakorolna. Ráadásul egy esetleges különadó miatti áremelés különösen hátrányosan érintené az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat.

Az ÉFOSZ véleménye szerint a különadó nem biztosítaná az elvárt bevételt a központi költségvetés számára a kisadókra jellemző magas végrehajtási, ellenőrzési és adminisztrációs költségek miatt.