A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztók húsválasztása szempontjából az a jó, ha a sertés- és baromficomb közötti árkülönbség nem haladja meg a 25-30%-ot mostanra viszont az áremelések nyomán ez 50-60%-ra ugrott, így megnőtt a baromfi iránti kereslet - írja a Népszabadság.
A KSH adatai szerint továbbra is baromfiból eszünk a legtöbbet: évente átlagosan 34-35 kiló az egy főre jutó fogyasztás, míg más húsféléből 25-26 kilót, halból pedig 3-4 kilót vesz évente az átlagpolgár.
Az üzletekből a fentiek miatt hiányzik a friss csirkecomb és a pulyka, ezért több feldolgozónál hét végi műszakot kellett beállítani. Az egyik nagy áruházlánc mindezek nyomán nagyon gyenge minőségű, Hollandiából származó baromficombot kevert a magyar termékek közé, melyről kiderült, hogy azt nem hazai feldolgozók szállították. A további lépésekről a napokban dönt a Baromfi Terméktanács.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
Portfolio Gen Z Fest 2025


