Jön a dugóadó

Jövőre még biztosan marad az iparűzési adó mint az önkormányzatok legfontosabb saját bevételi forrása, de megkezdődtek az előkészületek egy területérték-növekedési adó bevezetésére is - írja mai számában a Napi Gazdaság.

A 2007-es költségvetésbe még várhatóan betervezi a Főpolgármesteri Hivatal az iparűzési adót az elmúlt években megszokott mintegy 80 milliárd forintos szinten, de az uniós jogvita miatt kiváltásra szoruló adónem pótlására már megkezdődtek a munkálatok.

Az egyik komoly "jelölttel", a területérték-növekedési adóval kapcsolatban ellentmondásosak a hírek.. A szakzsargonban értéknövekedési díjként is emlegetett közterhet elsősorban azoknak kell megfizetniük, akiknek az ingatlana az újabb városfejlesztési tervek életbelépésével a hatóságok szerint felértékelődik, például egy új csatorna vagy egy újonnan lefektetett vízvezeték miatt.

A fővárosban korábban egy olyan koncepció készült, amely arra az elvre épült, hogy ne rójon nagy terhet a tulajdonosra, s csak akkor hajtsák be, ha az értéknövekedés végbement, vagyis a tulajdonos pénzt kapott ingatlanáért. A szakértők szerint így korlátozható a telek- és ingatlanspekuláció is.

A felértékelődési adónál jóval rosszabbul állnak egy esetleges "dugóadó" előkészületei. Ezt a környezetterhelés csökkentését megcélzó díjat már számos nyugat-európai nagyvárosban sikerrel vezették be, és elvi szinten a budapesti városvezetés is foglalkozik a meghonosításával.

Egy további lehetőséget jelenthetne az egész városra egységes forgalmiérték-alapú ingatlanadó. E szerint indokolt lenne egy, az ingatlan alapterületére kivetett fix összegű adó bevezetése, melyet adókedvezményekkel lehetne differenciálni. Az adó bevallását az adóalanyok által kitöltött adatlapokra lehetne építeni. Ellenőrzésre pedig felhasználhatók lennének a kerületi törzsadattárakban rendelkezésre álló telekadó-, valamint az iparűzésiadó-adatok. Az építményadó kiterjeszthetnék az épületeken kívül például az autóparkolókra és a távközlésiantenna-tornyokra. Az egységes ingatlanadót bevezetésére kettő-négy évre lenne szükség, és becslések szerint az iparűzésiadó-bevétel 30-40 százalékát lehetne kiváltani vele. Bár a luxusadót az egységes rendszerben történő ingatlanadózás előfutáraként kezelték kormányzati körökben, a városházán elégedetlenek az eddigi eredményeivel