Gyurcsány: "kezdek meghülyülni"

A miniszterelnök a naplóbejegyzésében megoldásokat kínál, megközelíthetetlenség és zárkózottság ellen. Megosztja velünk, olvasókkal, hogy mely napi és hetilapokat tünteti ki figyelmével. Megtudhatjuk, mikor jár vásárolni, kocsmázni. Lássuk akkor mi olvasható a blogban!

A bejegyzés első felében a kormányfő a megközelíthetetlenségről fejti ki véleményét:

"Olvasom az egyik bejegyzést, miszerint a miniszterelnök megközelíthetetlen. Általában minden vezetőnek gondja-baja, hogy idejének nagy részét vezetőtársainak körében tölti, és csak többszörös szűrőn jutnak el hozzá az ügyek. Mégis, azt tudom mondani, nagyon sok megoldás van arra, hogy az ember ne záródjon be. Különbözőek a mechanizmusok, amelyek egy vállalati vezetőnél működnek és mások a politikai vezető esetében. Most csak az utóbbiról egy pár mondatot: Ha politikai verseny van, és egymással versengő pártok, valamint tagolt nyilvánosság, akkor egy politikai vezető nagyon könnyen tudhatja, hogy milyen vélemények vannak arról, amit csinál.

Egyszerűen csak azt kell tenni, hogy olvassa azokat a lapokat is, amelyek nem a hozzá közeli értékeket, véleményeket képviselik. Én olvasom mind a négy politikai napilapot, olvasom a két, mondjuk úgy, hogy bulvárújságot és a két gazdasági napilapot. Ez összesen nyolc. Ezeket minden reggel átlapozom. A hetilapok közül minden héten különböző mélységben átolvasom, átlapozom a HVG-t, a 168 órát, az Élet és Irodalmat, a Figyelőt, a Magyar Narancsot, a Heti Választ és a Demokratát. Ja és persze nagyokat mosolygok és nevetek a Hócipőn.

Kétségtelen, hogy a havi lapok közül most már évek óta kivétel nélkül csak a Mozgó Világot és a Közgazdasági Szemlét olvasom el vagy lapozom át havi rendszerességgel. Az e-mail címemre válogatás nélkül és szűrés nélkül érkeznek a levelek, azokba én beleolvasok, melyben nagyon sokfajta dolog van."

Ezt követően ismét bepillantást nyerhetünk a kulisszák mögé, azaz a miniszterelnök mindennapjaiba:

"Egyébként nagyjából éppúgy járok vásárolni, mint bárki más, csak nem naponta, hanem inkább 2-3 hetente. Ugyanúgy megyek moziba, mint bárki más, csak mondjuk nem hetente, kéthetente, hanem inkább havonta. És ugyanúgy beülök egy-egy kocsmába, vagy étterembe, mint mások. Egy-két havonta.

Amikor miniszterelnök-jelölt lettem, azt mondtam a barátaimnak, hogy segítsenek abban, és szóljanak, ha azt látják, hogy - úgy fogalmaztam - kezdek meghülyülni. Az nyilván nem kétséges, hogy vannak nehezebb, meg könnyebb periódusok a miniszterelnök életében is. Van amikor feszültebb, van amikor nyugodtabb. Van amikor türelmetlenebb, van amikor végtelen türelemmel tud hallgatni rettenetes butaságokat és abszolút indokolatlan és rosszhiszemű kritikát is. Nem vagyunk gépből. Én sem vagyok abból. Érzelmeim vannak, meggyőződésem van, nem akarom eltakarni, milyen vagyok, milyen a személyiségem, éppen mit érzek. Nem kívánok egy valamilyen kívülről diktált, vagy elvárt, vagy akár magam által konstruált szerepnek megfelelni.. De ebben semmifajta kivagyiság nincsen, egyszerűen, mint bárki más is, valamilyen módon kialakítok egy véleményt a környezetemről. De az is igaz, aki mindig dicsér, aki "alám kérdez", annak a szavának sem adok sok hitelt. Aki mindig, mindennel egyetért, attól óvakodni kell."