Hazánkban , csakúgy mint a világ legtöbb országában, egyre elterjedtebb az Interneten való vásárlás. Sokan már nem csak böngészni vagy információt gyűjteni mennek fel a hálóra, hanem kihasználják azokat a lehetőségeket is, amelyek megkönnyítik mindennapjaikat. Azonban a gyorsaságnak és egyszerűségnek vannak árnyoldalai is, melyek, ha nem vigyázunk sokba kerülhetnek.
Kik és mit vásárolnak a neten?
A Szonda Ipsos és a Gfk Hungária kutatóintézetek Internet Audience Research (IAR) kutatásának eredményei alapján a legalább havi rendszerességgel internetezők 14%-a használja az internetet vásárlásra, viszont ennél lényegesen többen, 53%-nyian keresnek információt az interneten akár online, akár hagyományos vásárlásaikat megelőzően. Sokan - ha nem is az interneten rendelik, vásárolják meg a könyvet, műszaki cikket, filmet vagy egyéb terméket - kihasználják az internet információbőségét, és felhasználják, hogy megkönnyítsék offline döntésüket, a hagyományos vásárlásnál.
Az online vásárlás iránti egyfajta távolságtartást mutatja az is, hogy a vásárlók elsősorban megrendelni szeretik a kívánt terméket, szolgáltatást az interneten, viszont jellemzően nem az interneten keresztül fizetnek (bár az esetek egy részében erre lehetőségük sincs). A vásárlók a készpénzes utánvételt részesítik előnyben, 64%-ra jellemző ez a fizetési forma. 38% interneten rendeli meg a terméket vagy szolgáltatást, de a helyszínen (boltban, raktárban) fizet (és veszi át az árut). A vásárlóknak csak töredéke, kevesebb mint ötöde használ bankkártyát a fizetéshez, a kuponos, mobiltelefonos vagy "prepaid" kártyás fizetés használatának aránya pedig elenyésző.
Ha már vásárolnak az interneten, elsősorban könyvet vesznek a netezők (43%), de népszerűek még a műszaki cikkek (38%), számítógépes hardvereszközök (25%), zenei anyagok (25%) is. A vásárlóknak megközelítőleg az ötöde vásárol, rendel ételt, de élelmiszer beszerzésére már csak 5% használja az internetet.
A netezők háromnegyed része szívesen próbál ki új termékeket, és ugyanennyien élnek az akciók adta lehetőségekkel. A jobb minőségű árura több pénzt áldozni 80 százalékuk hajlandó, míg 90 százalékuk széles körben tájékozódik, mielőtt nagyobb értékű terméket vásárol.
Veszélyek
Mielőtt azonban belevetnénk magunkat a virtuális "shoppingolásba" nem árt ha tisztában vagyunk azzal, hogy ha nem vagyunk elég elővigyázatosak, akkor veszélybe kerülhetnek az adataink. Az internetes csalók különböző trükkökkel próbálják meg kicsalni a gyanútlan felhasználó jelszavát, számlaszámát, stb., hogy aztán "megszabadítsák" vásárlásra szánt pénzétől.
A legjellemzőbb bűncselekmények körébe az "adathalászat" tartozik, amelynél a csalók különböző eszközökkel (például telefonhívás, e-mail) ráveszik a gyanútlan számlatulajdonost, hogy árulja el jelszavát, adjon meg bizalmas adatokat, illetve számítógépén töltsön le, indítson el bankinak látszó alkalmazást az elektronikus üzenetben kapott link segítségével. A billentyűzetet figyelő programok láthatatlanul regisztrálják, hogyan használjuk a klaviatúrát, milyen banki jelszavakat, kódokat ütünk be. E figyelőprogramok észrevétlenül juthatnak be a személyi számítógépekbe, ami azonban nem jelenti azt, hogy teljesen védtelenek lennénk velük szemben.
A legújabb módszerek egyike az ún. pharming. Ehhez tudni kell, hogy az internetes honlapok azonosítására a számokból álló ún. IP-cím szolgál. Amikor a böngésző címsorába beírja a honlap nevét, akkor egy központi számítógép (fordítószerver) megkeresi az ennek megfelelő IP-címet és így jelenik meg a számítógépen a keresett honlap.
A csalás lényege abban áll, hogy a támadó feltöri ezt a közvetítő számítógépet és a böngészőbe beírt címhez egy másik IP-címet rendel és így a számítógépen a kívánttal teljesen megegyező, de valójában ál-oldal jelenik meg. Amikor az ügyfél az internetbanki alkalmazás elindítása után beírja az azonosító kódokat, azok a csaló tudomására jutnak. Az ügyfél viszont semmit nem vesz észre a dologból, mivel a kód beírása után az ál-honlap azonnal átdobja őt a valós honlapra, ahonnan meg is érkezik az azonosítás sikerességét bizonyító visszajelzés és minden banki művelet elvégezhető. Viszont a belépési név és jelszó már a csaló birtokában van és azzal bármikor visszaélhet.
E támadási forma ellen úgy védekezhet, hogy a böngésző címsorába vagy a kedvencek közé nem a felkeresni kívánt honlap betűkből álló címét, hanem a számokból álló IP-címet írja be. Az IP-címet kérdezze meg közvetlenül bankjától! Így kikerülhető az esetlegesen megtámadott fordítószerver és közvetlenül lehet a kívánt honlapra jutni.
Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy kerüljük a neten való vásárlást, csak nem árt körültekintőnek lenni és megbízható honlapot választani pénzköltésünk színteréül.