A kampány célegyenesbe fordulásának eddigi két legfontosabb váratlan eseménye a legfőbb ügyész által a jelenlegi miniszterelnök cége ellen beadott polgári kereset, és a néhány nappal későbbi Gyurcsány Ferencnek a budapesti politikai nagygyűléseken tervezett terrortámadásokkal kapcsolatos bejelentése volt - áll a Gallup által készített elemzésben (http://www.gallup.hu/)
A kampány célegyenesbe fordulásának eddigi két legfontosabb váratlan eseménye a legfőbb ügyész által a jelenlegi miniszterelnök cége ellen beadott polgári kereset, és a néhány nappal későbbi Gyurcsány Ferencnek a budapesti politikai nagygyűléseken tervezett terrortámadásokkal kapcsolatos bejelentése volt – áll a Gallup által készített elemzésben (
http://www.gallup.hu/)
Míg a miniszterelnök nemzetbiztonságot érintő bejelentéséről a választók túlnyomó többsége értesült (85%), a legfőbb ügyész kezdeményezéséről a választóknak csak 58%-a hallott. A két ügy ismerete nem különbözik jelentősen a különböző politikai táborokban: a terrorfenyegetés az MSZP-s tábor számára volt viszonylag kevésbé ismert (81%), míg a ügyészség Altus Rt. ellen kezdeményezett keresetéről a Fideszesek voltak az átlagnál valamivel kevésbé tájékozottak (55%).
A kulcskérdés nyilvánvalóan az, hogy e két, a szakértők széles köre által erőteljesnek gondolt üzenet milyen mértékben hatott a választói attitűdökre, preferenciákra. A Gallup a legutolsó vizsgálatokra támaszkodva közli majd a népesség pártpreferenciáinak jelenlegi állapotát, ma inkább e bejelentések értékelésére fókuszálunk.
Kronológiai sorrendben haladva, Polt Péter sajtótájékoztatója inkább reményt keltett a jobboldali szavazókban, mintsem komolyan befolyásolta volna a választók preferenciáit.
A Fidesz szavazók 29%-a vélekedik úgy hogy a kampányfinisben az Altus Rt. ellen kezdeményezett ügyészségi akció befolyásolja majd a választások kimenetelét, míg az MSZP szavazói közül csupán 12% tart ilyen hatástól. A többi kis párt szavazója az MSZP táborához hasonlóan kisebb jelentőséget tulajdonít a miniszterelnök cége elleni jogi eljárás megindításának. A teljes népességben a válaszadók kétharmada nem hiszi, hogy ennek a körülménynek bármilyen befolyása lenne a választói döntésekre (17% nem tudja eldönteni, 18% szerint ez szerepet játszhat a voksok eldöntésében).
A fentiekkel szemben, ha a saját preferenciáját vizsgáljuk a válaszadóknak, szinte csak az ellenzéki táborra van hatással a kereset benyújtásának ténye és az akörüli kommunikáció. Sem az MSZP hívek, sem a kisebb pártok szavazói tábora nem reagál a saját választási döntésének felülvizsgálatával a hírre (mindössze 2 és 3 százalék mondja, hogy befolyásolhatják ezek a hírek, abban hogy hogyan voksol majd 8-án), míg az ellentábor szavazói közül 16% állítja, hogy ez a tény (is) befolyásolja majd a szavazófülkében.
Összességében ez az esemény nem látszik komoly befolyással lenni a választás várható eredményére, de a mostani szoros helyzetben - ahol mind a vezető pártok, mind pedig a bejutásért küzdő SZDSZ is borotvaélen táncol - minden tényező fontossá válhat. Számottevő mértékű a kérdésben tapasztalt tájékozatlanság, ahogy említettük a kérdezettek közel fele nem is értesült a hírről.
Nem csak a robbantásos merényletek veszélye, de az azzal kapcsolatos titkosszolgálati információk bejelentése is elkerülhetetlenül politikai konnotációkkal gazdagodik, akár a legjobb meggyőződés, akár manipulatív szándék vezérelte a miniszterelnököt, amikor a hírt megosztotta a nyilvánossággal.
Kérdés, hogy a közvélemény mennyire értékeli a miniszterelnök bejelentését úgy, hogy az a hétvégi kampányzáró tömegrendezvényekről való távolmaradásra biztatja a választókat (ami persze ugyanúgy lehet biztonsági, mint politikai megfontolás eredménye). A teljes népesség nagyon megosztott: egy kis többség (43%) szerint a bejelentés célja az volt, hogy az emberek távol maradjanak a hétvégére tervezett erődemonstráló nagygyűlésekről. Ugyanakkor közel ennyien (39%) nem értettek egyet ezzel a véleménnyel (a többiek nem tudtak vagy nem akartak állást foglalni ebben a kérdésben).
Érdekes, hogy a táborok közül legkevésbé a kis pártok szavazói tételeznek fel távol tartó szándékot a miniszterelnök részéről, és a Fidesz szavazók vannak leginkább meggyőződve arról, hogy a bejelentés motivációja a részt venni szándékozók elbizonytalanítása volt. Az MSZP tábora rendkívül megosztott: 43% szerint nem volt távol tartó szándék a bejelentés mögött, 40% viszont azt gondolja, hogy állhatott ilyen megfontolás a háttérben.
A terrorfenyegetés bejelentése valóban el is bizonytalanította a részvételüket tervezők egy részét. A részvételüket egyébként tervező MSZP szimpatizánsoknak 71%-a, míg a Fideszeseknek 64%-a mondja csak biztosra a részvételét a nagygyűlések "valamelyikén". A részvételüket tervező MSZP-sek 8%-a, és a Fideszesek 13%-a mondja azt hogy a bejelentés hatására biztosan távol marad a rendezvénytől.
Mindezzel együtt is a Fidesz várhat több résztvevőt a nagygyűlésére. Bár a kérdezés célja nem a részvétel előrejelzése volt, a közel egyforma nagyságú táborok között megmutatkozó csaknem kétszeres különbség az elbizonytalanodás mellett is egy nagyobb Fidesz rendezvényt prognosztizál. Ezt támasztja alá egy, a kis elemszám miatt ugyan viszonylag bizonytalan becslés is: a budapesti (tehát kényelmesebben mozgósítható) hívek között a Fideszesek "biztos" részvételi aránya meghaladja az egy harmadot, míg az MSZP híveinek körülbelül hetede állítja, hogy biztosan ott lesz majd a Köröndön április elsején. Ami azt jelenti, hogy a kormányfő bejelentése ellenére is akár százezres tömegeket mozgathat majd meg a két nagy párt a hétvégi rendezvényeivel.
Amennyiben valóban bomba robbanna valamelyik tömegrendezvényen, annak hatása természetesen megjósolhatatlan. A a táborok szerint egy ilyen merénylet leginkább a saját pártjuk előnyére és a rivális hátrányára válna.