Számtalan veszélyforrást rejt magában az elektronikus adóügyintézési rendszer - derül ki az APEH vezetői által a Népszabadság kérdésére adott válaszokból. Jelenleg semmi akadálya annak, hogy bárki bármely cég nevében regisztráltassa magát mint elektronikus ügyintéző, s hozzáférhessen a vállalkozások adataihoz.
A bevallások mellett információkat lehet szerezni az adófolyószámlákról, sőt átvezetést is lehet kérni az egyes adónemek között. A jelenlegi szabályok szerint a meghatalmazottaknak kell bejelenteniük, mely cégek mely ügyeinek intézésére kaptak megbízást. A bejelentkezési lapon ugyan szerepelnie kell a meghatalmazó aláírásának is, annak valódiságát azonban nem tudja ellenőrizni a rendszer - ismerte el Szikora János, az APEH elnöke.
Szikora úgy véli, hogy a visszaélés könnyedén feltűnhet, ha például valaki csak az adófolyószámlához való hozzáférésre regisztráltatja magát, vagy ha egy cég esetében több bevallás is érkezik. Futó Iván informatikai elnökhelyettes annyit közölt, hogy a hivatal érzékeli a problémát, és gondolkodik annak kiküszöbölésén. Elvi megoldás lehet a meghatalmazó aláírásának hitelesítésére, hogy mind a megbízót, mind a meghatalmazottat levélben értesítik a regisztrációról. Ez azonban költséges megoldás, hiszen az adóhivatalnak - alapesetben egy meghatalmazottal számolva - csaknem két és fél millió levelet kellene kiküldenie.
További veszélyforrásokat is rejt magában a személyes kódokkal működő internetes ügyintézés. Az APEH információi szerint is több könyvelő úgy adja be elektronikusan az adózók bevallásait, hogy nem a saját, hanem az ügyfelük felhasználói nevét és jelszavát használja. Korábban közleményben és most személyesen is felhívták az adóhatóság vezetői a figyelmet: az okmányirodai regisztráció során kapott felhasználói azonosítót és jelszót bizalmasan kell kezelni, mivel az illetéktelen felhasználásból eredő következményekért az adózó lesz a felelős.
Az azonosítót nemcsak adóügyekben, hanem sok egyéb közigazgatási hatósági eljárásban, például útlevél-, illetve lakcímkártya-igénylésnél is használni lehet, s egyre bővül az igénybe vehető szolgáltatások köre. Ezért a vállalkozók ne adják át könyvelőjüknek a személyes azonosítójukat. Ez a gyakorlat azért terjed, mert a könyvelők nem kívánnak teljes körű felelősséget vállalni a hibás adatszolgáltatásért. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis a meghatalmazottat terheli a kétszázezer forintig terjedő mulasztási bírság, ha téves adatokat közöl. Ráadásul a büntetés a hibás adatszolgáltatásban érintett munkavállalók számával szorzódik.