Évente mintegy kétezer ingatlant árvereznek el hazánkban. Java részük bajba került cégeké, ám bőséggel akad magánszemély tulajdonában lévő lakás is. Az elmúlt öt évben 10 ezer lakást árvereztek el, ebből számítások szerint mintegy 10 százaléka lehet a bedőlt kedvezményes lakáskölcsönök nyomán kalapács alá került otthon.
Évente mintegy kétezer ingatlant árvereznek el hazánkban. Java részük bajba került cégeké, ám bőséggel akad magánszemély tulajdonában lévő lakás is. Az elmúlt öt évben 10 ezer lakást árvereztek el, ebből számítások szerint mintegy 10 százaléka lehet a bedőlt kedvezményes lakáskölcsönök nyomán kalapács alá került otthon – írja a Magyar Nemzet.
Évente összesen mintegy kétezer lakást árvereznek el hazánkban. A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara szerint az árverések száma lényegében három éve változatlan, a licitekből befolyó összeg viszont évente csaknem ötmilliárd forinttal nő. Tavaly az egész esztendő során szintén közel kétezer lakást árvereztek el, az ebből befolyó összeg pedig elérte a 40 milliárd forintot. Egy évvel korábban a kamara adatai szerint 35,1 milliárd forintot szedtek be a hitelezők.
A lakások árverezésének számtalan oka lehet. A leggyakoribb eset az, amikor a cégek ingatlanjai kerülnek kalapács alá a közüzemi számlatartozások miatt. A kamara tájékoztatása szerint magánemberek esetében is gyakorta árvereznek a kifizetetlen villany-, gáz- és más rezsiszámlák következtében, de magas az illetéktartozások miatt elindított végrehajtások száma is.
A leggyakrabban nem is a bankok, hanem a telekommunikációs szolgáltatók folyamodnak a tartozások ilyen jellegű behajtásához. A pénzintézetek azért élnek kevésbé e lehetőséggel, mert a lakások elárverezése egyáltalán nem szolgálja érdeküket, ezért sokkal inkább hajlanak a megegyezésre.
A fentiekből adódóan erősen túlzóknak tűnnek az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) által a napokban közölt számok. Az OLÉH elnöke, Borsi László szerint a 2000 óta megkötött 350 ezer kedvezményes hitelszerződés közül mintegy ötezer végződött a lakás elárverezésével. Mint ahogy az elnök az Info Rádiónak elmondta, eddig 1500 milliárd forintot folyósítottak kedvezményes lakáshitelekre, amelyből 15 milliárd forintot a hitelt felvevők nem tudtak visszafizetni. Megkeresésünkre az OLÉH kommunikációs igazgatója, Várnai Péter Iván elismerte, hogy a számok csak becslések, s elképzelhetőnek tartotta, hogy az általunk kiszámoltak pontosabb képet adnak az aktuális helyzetről. Mint mondta, a pénzintézetek titoktartása miatt az OLÉH sem rendelkezik pontos adatokkal. Mindazonáltal elképzelhető, hogy négy-ötezer kedvezményes lakáshitel esetében elindították a végrehajtást, ám a tárgyalások eredményeként mégsem jutottak el az árverezésig. Mindenesetre – tette hozzá – az ezer-kétezer eset is soknak tekinthető, ha az utcára tett emberek szemszögéből vizsgáljuk a problémát. Ezért az OLÉH olyan konstrukció kidolgozásán gondolkodik, amellyel lehetővé válna az, hogy a hitelek miatt bajba kerülők bérlőként maradhassanak lakásukban. A hivatal elképzelése szerint befektetési alapok vásárolnák fel a törlesztésre képtelen emberek lakásait.
Még kevesebb a támogatott hitel. Drasztikus visszaesés következett be tavaly az állam által támogatott lakáshitelek terén – derül ki a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda legfrissebb jelentéséből, amely szerint az előző két évben majdnem a felére zsugorodott az új lakásokhoz felvehető, kedvezményes kamatozással folyósított lakáshitelek összege. Míg új lakások megvételére 2003-ban a bankok 200 milliárd forintot meghaladó értékben utaltak ki támogatott hiteleket, tavaly ez az összeg 114 milliárd forintra esett vissza. Ennél is nagyobb mértékű romlást regisztrált a gazdaságkutató intézet a használt lakásoknál: 2003-ban még több mint 90 ezer lakáshitelezési megállapodás született, tavaly mindössze 23 350 darab.