Összeolvadna az oktatási és a kulturális tárca, megszűnne az önálló informatikai és környezetvédelmi minisztérium, a rendőrök vagy az igazságügyhöz, vagy egy önálló minisztérium alá tartoznának, megszűnnének a tárcanélküli miniszteri posztok - többek közt így reformálná meg a miniszterelnök az államot.
Összeolvadna az oktatási és a kulturális tárca, megszűnne az önálló informatikai és környezetvédelmi minisztérium, a rendőrök vagy az igazságügyhöz, vagy egy önálló minisztérium alá tartoznának, megszűnnének a tárcanélküli miniszteri posztok – többek közt így reformálná meg a miniszterelnök az államot.
Az új államszerkezet kidolgozására még Medgyessy Péter kérte fel Sárközy Tamás jogászprofesszort, aki az elmúlt hetekben le is tette az asztalra a hírek szerint 500 oldalra rúgó tanulmányát, amiről azonban csak annyit lehet tudni, amennyit Sárközy elmondott róla, mert maga az anyag nem nyilvános. Csakúgy, mint a részletek kidolgozására felkért „államreform bizottság” elnevezésű testület névsora sem.
A közigazgatási struktúra átalakítását érintő nyomás Brüsszelből irányul Magyarországra, és nem elsősorban a közigazgatás olcsóbbá, hanem hatékonyabbá tétele érdekében. A Sárközy által korábban elmondottak szerint az átszervezés mintegy 20-30 százalékos leépítést jelent az állami köztisztviselők 35-40 ezres csapatából. A tervezet regionálissá tömörítené a megyei hivatalokat, felszámolná az országos hatáskörű (központi) hivatalok felét, illetve megszüntetné a minisztériumi háttérintézmények zömét is.
Az államreform magát a kormányt is érintené: a jelenlegi 17-tel szemben 10, legfeljebb 12 minisztere lehet a következő Gyurcsány-kormánynak. Kormányzati körökben a megszűnő, beolvadó minisztériumok közé az informatikait, a kulturálist, a környezetvédelmit, a munkaügyit és az egészségügyit sorolják. Emellett megszűnik az európai és a területfejlesztési tárca nélküli poszt is.
Radikálisan átalakul a Miniszterelnöki Hivatal, leépítik róla a szakfeladatokat, és külön intézmény foglalkozna a közigazgatás gazdasági kiszolgálásával, a kancellária dolga pedig a stratégiai tervezés lenne. Kettéválna a belügy: egy önkormányzati-közigazgatási és a rendészeti részre, utóbbi esetleg az igazságügy alá tartozna. (Ez utóbbit már 2002-ben is tervbe vették, de végül letettek róla, mert alkotmánymódosítást igényelne: az alaptörvény a belügyminiszterre ró feladatot az önkormányzatok kapcsán.)
Pontos kormánylistát a választások előtt már csak azért sem lehet kialakítani, mert a tárcák elosztása függ a koalíciós alkuktól is (ezenkívül persze meg kell nyerni hozzá a választást is). Sárközy azt javasolta ugyan, hogy a közigazgatás politikamentesítése érdekében minden tárcánál csak egy politikai államtitkári státusz legyen; forrásaink azonban ezt elvetélt gondolatnak tartják: többek szerint a brit kabinetrendszer mintájára hatékonyabb lehetne, ha kevés miniszterrel, de sok – alájuk tartozó – államtitkárral dolgozna kormány.
(forrás: hirszerzo.hu)