A Legfelsőbb Bíróság /LB/ Dr. Kozma György vezette tanácsa, szeptember végén és október elején újabb két kisbefektető ellenes ítéletet hozott a Heineken csoport törvénysértő befolyásszerzését megállapító és tisztességtelen vételi ajánlatát jóváhagyó PSZÁF határozatok elleni TEBÉSZ perek felülvizsgálatában.
Az LB ezekben sem ismerte el a céltársaság kisrészvényesének kereshetőségi jogát azon PSZÁF közigazgatási határozatok vonatkozásában, melyekből éppen e kisbefektetői kör törvényben foglalt jogainak érvényesítését hiányolta a TEBÉSZ. Ugyan ez a tanács volt az, amelyik ez év augusztus 27-én hatályon kívül helyzete az Amstel Rt. vételi ajánlatának törvénysértő voltát kimondó jogerős Fővárosi Bírósági ítéletet. A TEBÉSZ nemrégiben kapta készhez írásban az LB ítéleteit.
A Legfelsőbb Bíróság idén ősszel zárult 37.075/2004. és 37.137/2004. számú felülvizsgálati eljárásaiban ismét elutasította, hogy egy céltársaság kisrészvényesének joga lenne pert indítania a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete befolyásszerzéssel, vagy közzétételi kötelezettséggel kapcsolatos, illetve vételi ajánlatot jóváhagyó azon határozatai elleni, melyek a Tpt-ben lefektetett kisrészvényesi jogok betartását lennének hívatottak érvényesíteni.
Az LB dr. Kozma György vezette tanácsa szerint, egy vételi ajánlatot jóváhagyó felügyeleti határozat - mely bár a törvényben leírt garanciális elemek meglétét ellenőrzi -, csak áttételesen van kihatással a kisrészvényesre, őt az csak akkor érinti, ha elfogadja az ajánlatot. Ugyan így nem talált közvetlen jogi kapcsolatot az LB a kisrészvényesek törvényes jogait védeni hivatott felügyeleti határozatok és a kisbefektetők érintettsége között befolyásszerzést, illetve közzétételt ellenőrző eljárások esetében sem. Az egyik tárgyaláson a szóbeli ítélethirdetésben még szerepelt, de az írásbeli ítéletből már kimarad azon bírói kinyilatkozás, miszerint „bár a PSZÁF-nek eljárásai során figyelemmel kell lennie a kisrészvényesek törvényben lefektetett jogaira, de ennek megsértése sem ad jogalapot számukra az államigazgatási határozat megtámadására.”
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége /TEBÉSZ/, az LB kisbefektetőket kizáró ítéleteit, és az azok indoklásában foglalt jogértelmezést botrányosnak, alkotmánysértőnek és a törvény írott szövegével is ellentétesnek tartja. Álláspontja szerint, a Dr. Kozma György vezette tanács olyan mértékben szűkítette le a PSZÁF határozatok elleni kereseti joggal rendelkezők körét, hogy az immár a kisbefektetői társadalom jogorvoslathoz való alkotmányos jogának szisztematikus korlátozását jelenti. Ezen LB jogértelmezés ráadásul nem csak, hogy megengedhetetlen jogvédelmet biztosít egy állami intézmény kisbefektető ellenes szándékos vagy gondatlan törvénysértéseihez, de annak következményeként a PSZÁF határozatokat csak az támadhatná meg, akinek a PSZÁF megengedte a kisbefektető ellenes törvénysértő működést. Mivel a pénzügyi felügyeletet államigazgatási eljárásaiban még saját felügyeleti szerve, a PM sem utasíthatja, így jogszerű működését csak és kizárólag a jogsértés érintettjei által indított kereseteken keresztül lehet kikényszeríteni. Ezt az egyetlen lehetőséget zárja ki az LB Dr. Kozma György vezette tanácsának jogértelmezése.
A TEBÉSZ álláspontja szerint, egy jogállamban a bírói függetlenség elvének tiszteletben tartása sem eredményezheti egy jogsértő és Alkotmányellenes LB ítélet hatályban maradását és egy ilyen tartalmú ítélkezési gyakorlat meghonosodását. Ezért a TEBÉSZ Elnöke, a Magyar Köztársaság Alkotmányos rendjének megóvása, és a PSZÁF törvényes működésének kikényszeríthetősége érdekében megbeszélést kíván kezdeményezni Lomniczi Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságszolgáltatási Tanács Elnökével a kialakult helyzet megnyugtató megoldásáról.