Kereskedelmi szempontból a Mikulás napja a karácsonyi szezon, azaz az év végi főszezon kezdete. Az olyan szezonális termékekből, mint a csokimikulás és a szaloncukor az értékesített mennyiség többsége a novemberi és decemberi hónapra koncentrálódik.
Szeretjük az édességet. A magyar lakosság 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy különösen szívesen fogyaszt csokoládét, szintén 68 százalék nyilatkozott így a süteményekkel és tortákkal kapcsolatban – derült ki a GfK Hungária étkezési szokásokat kutató felméréséből. Az édességek fő szezonja pedig beköszöntött. Az idei kereskedelmi trendekkel kapcsolatban hasznos információval szolgálhat az elmúlt évek rövid áttekintése.
A GfK ConsumerScan adatai szerint a csokimikulások piaca 2002 óta fokozatosan bővült: 2003-ban a piac mennyiségben közel 9 százalékkal, 2004-ben pedig további 6 százalékkal nőtt. Az értékesítésből származó bevétel – a 2003. évi átlagárcsökkenés eredményeképpen – ugyan mintegy 13 százalékkal zsugorodott, 2004-ben azonban újra, közel 9 százalékos növekedést produkált. Míg 2003-ban a kilogrammonkénti átlagár 1921 Ft volt, addig 2004-ben elérte az 1977 Ft-ot. Ennek ellenére a vásárlók aránya 2003-2004-ben állandónak tekinthető: a háztartások 29 százaléka vásárolt csokimikulást mindkét évben.
Az akciózott termékek aránya az elmúlt néhány évben folyamatosan emelkedett a csokimikulások szegmensében is – főleg a hipermarketekben és diszkontokban. Az akciós termékek piacán 2002-ben 14 százalékos piacrészt ért el, ez az arány azonban 2004-ben már 21 százalékra növekedett.
Az elmúlt három évben – a tágabb kereskedelmi folyamatokon belül – e termékkategóriában is folyamatosan nőtt a hipermarketek szerepe: a hazai vásárló háztartások által 2004-ben csokoládémikulásra költött összegek mintegy kétötöde a hipermarketek kasszáiba került. A kis vegyesboltok eladásai ugyanakkor visszaestek, ami legsúlyosabban a láncba nem szerveződött, s ezért talán „sebezhetőbb” független üzleteket érintette.
Az egyes értékesítési csatornák mennyiségi piacrésze a csokoládémikulás szegmensben, 2002 és 2004 (az adatok százalékban kifejezve)
|
2002 |
2004 |
|
Mennyiség |
Mennyiség |
Hipermarket |
24,9 |
35,3 |
Szupermarket |
12,7 |
14,4 |
Diszkont |
14,5 |
17,6 |
Cash&carry |
3,8 |
4,0 |
Láncba szerveződött kisboltok |
11,4 |
10,1 |
Független kisboltok |
25,5 |
10,1 |
Egyéb |
7,2 |
8,5 |
Forrás: GfK Hungária, ConsumerScan
„A szintén szezonális terméknek számító szaloncukor piaca 2004-ben enyhén csökkent a 2003. évi adatokhoz képest, aminek oka mind a vásárlók számának mind a vásárolt mennyiségnek a csökkenése” – mondta Fogarassy Gabriella, a GfK Piackutató Intézet Consumer Tracking területvezetője. A piac volumene 2004-ben mintegy 2 százalékkal, értékben pedig 3 százalékkal csökkent az ezt megelőző évhez képest. A termék elterjedtsége a magyar vásárló háztartások körében magas, hiszen a háztartások 60 százaléka vásárolt a tavalyi évben szaloncukrot. Egy háztartás egyszerre általában 1 kg szaloncukrot visz haza, ami arra bizonyíték, hogy sokan egyszerre szerzik be a fogyasztásra szánt teljes mennyiséget az ünnepekre. Ám az egy alkalommal kosárba kerülő mennyiséggel szemben egy vásárló háztartás éves szinten átlagosan 1,5 kilogrammot vásárolt. Ez abból eredeztethető, hogy vannak, akik karácsony előtt többször is vásárolnak szaloncukrot. A többszöri beszerzés okaként felmerülhet, hogy talán az egyes akciók csábítják a vásárlókat többször szaloncukor vásárlásra, vagy valamely márkahű családtagnak szeretnének minden áron kedvére tenni, vagy egyszerűen csak később döbben rá a többség, szaloncukorból több is elfogy otthon.
A termék kilogrammonkénti átlagára 2004-ben 950 Ft volt, ami alig 2 százalékkal alacsonyabb a 2003. évi átlagárnál. A szaloncukrok piacán nem jelentős a saját márkás termékek jelenléte: a teljes értékesített mennyiségből 2003-ban mindössze 4 százalékkal, 2004-ben pedig 7 százalékkal részesedtek a gyártói márkákkal szemben. Ez értékben 2003-ban 3, 2004-ben 5 százalékos részesedési arányt jelentett.
Az értékesítési csatornák piaci részesedéről elmondható, hogy e szegmens értékesítésében is a hipermarketek állnak az első helyen, hiszen értékesített mennyiség tekintetében a piacnak az egynegyedét uralják. Hasonló mértékű növekedést (2003: 15 százalék, 2004: 19 százalék) csupán a láncba szerveződött kisboltok tudtak produkálni.