Nagy célok, kis lépéseken át, akár ezt a címet is adhatnánk az idei adótörvény tervezetnek - jelentette ki mintegy összegzésként Erdős Gabriella a Pricewaterhouse Coopers vezető cégtársa a cég október 25-én megrendezett adókonferenciáján.
Nagy célok, kis lépéseken át, akár ezt a címet is adhatnánk az idei adótörvény tervezetnek – jelentette ki mintegy összegzésként Erdős Gabriella a Pricewaterhouse Coopers vezető cégtársa a cég október 25-én megrendezett adókonferenciáján.
A jövő év elejétől életbe lépő adóváltozásokról szóló konferencián Veres János pénzügyminiszter és a PM vezető szakemberei ismertették és elemezték a várható változásokat.
Az immár hagyományosnak mondható esemény idei újdonsága, hogy a mai konferenciát, – a jövő év elején – egy második esemény is követi majd, ahol a PwC adószakértői fognak beszámolni az első tapasztalatokról, illetve elemzik az egyes témakörök komplex szabályozási környezetét.
A tervezett változások, bár alapvető reformok előhírnökei lehetnek, a jövő évben csak kis előrelépést jelentenek a versenyképesség fokozása, az életszínvonal javítása terén. A versenyképesség javítása szempontjából alapvető az élőmunka terheinek csökkentése. Ezen a területen hosszú távú, 2010-re elérendő célként az fogalmazódik meg, hogy a statisztikai átlagkeresettel rendelkezők jövedelme ne kerülhessen a felső adósávba, ugyanakkor a jövő évi adósáv növekedés csak jelképesnek mondható.
A természetbeni juttatások kedvezőbb adózási lehetőségei újabb korlátok bevezetése miatt tovább szűkülnek és a juttatások járulék vonzatai is növekednek bizonyos esetekben. Ez utóbbi különösen a külföldi részvényopciók jövőbeni vonzerejét csökkentheti.
Az Áfa általános mértékének már elfogadott csökkentése elsősorban közérzet-javító, életszínvonal növelő intézkedés, közvetlen versenyélénkítő hatása csak az Áfa-mentes értékesítést végző adóalanyok számára van. Ugyanakkor számos, a gazdálkodók számára kedvező olyan változásra is várhatóan sor kerül, mint amilyen a támogatásból finanszírozott beszerzések Áfájának levonhatósága vagy vevői készletek kezelésének egyszerűsítése – hangsúlyozta Lőcsei Tamás, a PwC közvetlen adózási területekért felelős cégtársa. A következő nagy lépcsőfokot a hamarosan elkészülő új Áfa törvény koncepció jelenti majd, amely várhatóan nemcsak az uniós irányelvek tartalmával, de azok szerkezetével is összhangban lesz. Jövedéki adózásban csak a szőlőbor adómértékének 0%-ra csökkenése jelent újdonságot, egyéb esetekben csak az adómérték harmonizációjára vagy egyszerű emelésére került sor. Import esetén, az engedéllyel rendelkezők kivételével, mind az Áfa, mind a környezetvédelmi termékdíjak területén visszatér az EU csatlakozás előtti kivetési rendszer.
A magyar versenyképességet leginkább aláásó adónem, a helyi iparűzési adó területén egyelőre nem beszélhetünk jelentős áttörésről. Az egyetlen módosítás a külföldi iparűzési tevékenységre vonatkozik. Ugyanakkor az adóterhek csökkenését, és ezzel a versenyképesség javulását eredményezi az iparűzési adónak a társasági adóalapból való teljes levonhatósága, ami adózási szempontból kétszeres költségelszámolást jelent. Hosszútávon az iparűzési adó fennmaradását vagy átalakítását alapvetően két tényező befolyásolja, az önkormányzati finanszírozási rendszer reformja és az adó EU kompatibilitása.
A számvitel területén is számos, érdeklődésre számot tartó változás várható, beleértve a devizás könyvvezetés lehetőségét, a cégérték meghatározási módjának alapvető megváltozását, vagy a számlák kiállítására vonatkozó új szabályokat.
Az idei év a jogszabályalkotás folyamatát tekintve is formabontónak bizonyult, a parlamentnek már benyújtott törvényjavaslat szövege időközben többször is változott, az OÉT megállapodások eredményei pedig valószínűleg a százon felüli módosító indítvány egyikeként kerülhetnek a törvényszövegbe. Mindez talán rugalmasabbá teszi a jogalkotást, azonban megnehezíti a vállalkozók felkészülését a törvényi változásokra.