Iparűzési adó 2024: mennyi az iparűzési adó 2024 évében, mi változik?

Cikkünkben utánajárunk, mi az az iparűzési adó, mi az iparűzési adó lényege, és hogy mit érdemes általánosságban tudni az iparűzési adó 2024 évi szabályai kapcsán. Hogyan módosul az iparűzési adó törvény 2024 évében, melyek a fővárosi önkormányzat iparűzési adó szabályai, az iparűzési adó hol mennyi Magyarország településeit figyelemmel kísérve. Amellett, hogy megtudhatod, mennyi az iparűzési adó 2024 évében, azt is eláruljuk, hogy mennyi az iparűzési adó Budapest esetében (Budapest iparűzési adó jogszabályok), illetve, hogy hol nincs iparűzési adó 2024 évében, és hogy melyek az iparűzési adó törvény változásai!

Iparűzési adó törvény 2024: mi az iparűzési adó, kinek kell fizetni?

Mindenekelőtt járjunk utána, hogy mi az iparűzési adó törvény célja, kik az iparűzési adó alanyai, kinek és hogyan kell ezt a tehet fizetni! Az iparűzési adó (helyi iparűzési adó, azaz HIPA) egy, a magyar kis- és középvállalkozásokat, illetve a Magyarországon működő cégeket érintő speciális adónem, amelyet a vállalkozások és cégek bejelentett székhelyük, telephelyük szerint fizetnek a helyi önkormányzatok számára, feltéve persze, ha az adott település elvárja az iparűzési adó befizetését (arra, hogy hol nincs iparűzési adó, illetve, hogy az iparűzési adó hol mennyi, a későbbiekben visszatérünk).

Egy hazai cég vagy vállalkozás tipikusan akkor köteles iparűzési adót fizetni, ha az adott település hatáskörében bejelentett telephelye, székhelye van és ott jövedelemszerző tevékenységet folytat. Az iparűzési adó törvény a tavalyi évben, azaz 2023-ban ment keresztül nagyobb módosításon, melynek értelemben az adóalap egyszerűsített megállapításának céljából a korábbi háromféle adózási módszert egyféle adóalap-megállapítási mód váltotta fel.

Az iparűzési adó 2024 évi befizetése mindig annak az önkormányzatnak az irányában történik, ahová a vállalkozás székhelye (a helyszín a cég alapító okiratában szerepel) és telephelye (ahol a vállalkozói tevékenység zajlik) be van jelentve. Számos magyarországi cég, vállalkozás esetében előfordul, hogy a székhely és telephely külön önkormányzathoz tartozik: ezesetben az iparűzési adó 2024 évi szabályai lehetővé teszik a teher megosztását a telephelyhez, illetve a székhelyhez tartozó önkormányzatok között, de nem kötelező így eljárnunk.

Az iparűzési adó 2023-as átszervezése

A fentiekben említett új szabályzás 2023. január 1-jén lépett hatályba (2022. évi XLV. törvény 64. §.), amelynek értelmében az újonnan bevezetett adóalanyi kategóriák a kisvállalkozókat érintik. Ide tartozik minden olyan vállalkozó, akinek az éves bevétele nem haladja meg a 25.000.000 Ft-ot, átalányadózó kereskedők esetében pedig a 120.000.000 Ft-ot. 2023-tól választható a bevételi sávokon alapuló, tételes iparűzési adóalap-meghatározás, évi egyszeri iparűzési adófizetési kötelezettséggel – az érintetteknek adóbevallást sem kell benyújtaniuk, kivéve az iparűzési adó speciális eseteiben.

2023-tól nem alkalmazandó az 1%-ban maximalizált adókulcs, tehát a pandémia előtti szabályok értelmében az iparűzési adó mértéke visszatér a 2%-os kulcshoz. Abban az esetben, ha egy kisvállalkozó nem az új, 2023-ban bevezetett egyszerűsített iparűzési adó sávok alapján kívánja megállapítani az adóalapját, akkor az erre vonatkozó döntését be kell jelentenie az adóhatóságnak (az adóév 05.31. napjáig) – ezzel egyidejűleg a vállalkozó az adóelőleg bevallására köteles.

Az iparűzési adóelőleg kifizetése két részletben esedékes: az előző adóév adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév 03.15. napjáig ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg fizetésére köteles – ugyanez a szabályzás érvényes jelenleg is, az iparűzési adó 2024 évi szabályrendszerének megfelelően; másodszor 09.15-e az iparűzési adó befizetési határidő 2024 évében. Amennyiben a kisvállalkozó az új adóalap-megállapítást alkalmazza, a helyi iparűzési adó esetében adómentességre, adókedvezményre vagy adócsökkentésre a továbbiakban nem jogosult.

Iparűzési adó bevételi sávok

Az iparűzési adó törvény 2023 évi változásiról korábbi cikkünkben írtunk részletesen, azonban a törvénymódosítás (Egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény, a helyi iparűzési adó egyszerűsített megállapítása) legfontosabb tudnivalóit újfent ismertetjük, amelyek a következők:

Az iparűzési adó jogszabály változás szerint minden vállalkozó, akinek a bevétele az adóévben nem haladja meg a 25.000.000 Ft-ot, jogosulttá válik az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítására (ez azt jelenti, hogy nem kell külön megállapítania az iparűzési adó alapját, az a mérvadó, hogy melyik sávba tartozik); az SZJA-törvény szerint pedig átalányadózó kereskedők esetében 120.000.000 Ft az új összeghatár. Ha a kisvállalkozó adott adóévi bevétele az előző évben is irányadó bevételi sávhatárt nem lépi át, az évi egyszeri adó(előleg) fizetését leszámítva nincs más adófizetési kötelezettsége.

Az új, sávosan differenciált adóalap-meghatározás 3 bevételi sávot különböztet meg, éves szinten, időarányosítással számítva:

• 12.000.000 Ft-os vállalkozói bevétel alatt: a vállalkozó székhelyére és a telephelyére jutó adóalap 2,5-2,5.000.000Ft.
• 12.000.000 és 18.000.000 Ft közötti vállalkozói bevétel esetén: az adóalap 6-6.000.000 Ft.
• 18.000.000 Ft-ot meghaladó, de 25.000.000 Ft alatti vállalkozói bevétel esetén: az adóalap 8,5-8,5.000.000 Ft. Ehhez a sávhoz tartozik az a kisvállalkozó is, aki az SZJA-törvény szerint átalányadózó kiskereskedő, bevétele az adóévre nem több 120.000.000 Ft-nál.

További változások az iparűzési adó törvény kapcsán, hogy:

• kivezették az 50%-kal csökkentett, 1%-ban maximalizált iparűzési adókulcsot, amit még a 2021-2022-es évben érvényesítettek a járvány okozta válsághelyzetre való tekintettel;
• a kisvállalkozóknak a helyi iparűzési adó alapját (ha az egyszerűsített adóalap-megállapítást választják) már nem kell megosztaniuk a települések között, viszont az adó alapját a székhely és a telephely(ek) szempontjából érintett valamennyi önkormányzat felé külön-külön meg kell tenniük;
• tavaly óta azon ügyletek vonatkozásában is alkalmazható a transzferár-korrekciós tétel az adóalap megállapítása során, ahol az adózó kapcsolt vállalkozásánál az ügylet értéke a helyi adó alapjába nem számító be tételként;
• a kisvállalkozói adósoknál a HIPA alapját a KIVA-alap 20%-kal növelt értéke adja;
• az új KATÁS adóalanyok is jogosultak az iparűzési adó egyszerűsített adóalapjára vonatkozó tételes rendszerét választani, a bevételük nagyságától függően;
• ha egy adóalany dönt az IFRS-ek egyedi beszámolója szintjén, ám az IFRS-ek alkalmazását megelőzően jogutódlással megszűnik, a jogutód lesz köteles a jogelődnél keletkezett áttérési különbözetet és az adóalap-módosító költségeket rendezni.

HIPA 2024: melyek a helyi iparűzési adó legfrissebb módosításai?

Az iparűzési adó 2024 évi törvénymódosításai a légi személyszállítást végző vállalkozókat érintik. Az új iparűzési adó szabályok szerint 2024. január 1-től légi személyszállítást végző vállalkozónak minősül az a vállalkozó, akinek az adóévben a nettó árbevételének legalább a 75%-a légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik – az ezekből a szolgáltatásokból származó ellenérték nettó árbevételnek minősülnek, ezáltal a helyi iparűzési adó 2024 évi alapját képezik.

Az új iparűzési adó törvény szerint az ilyen tevékenységet folytató vállalkozó telephelyének kell tekinteni azon önkormányzat illetékességi területét is, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér van, ahonnan az adott vállalkozó járatai indulnak – erre a speciális esetre az iparűzési adó szintén speciális adóalap-megosztási jogszabályai alkalmazandók.

További tudnivaló a 2024 iparűzési adó kapcsán, hogy 2024-től indul az új PET-palack-visszaváltó rendszer is, amelyre szintén reagál a törvény, melynek értelmében az árbevételt csökkenteni kell a visszaváltási díj árbevételként elszámolt összegével. A szünetelő vállalkozásokat is érinti egy kisebb változás: a vállalkozóknak innentől figyelniük kell arra, hogy hány napig szüneteltetik vállalkozásukat megszakítás nélkül, ugyanis, ha a szüneteltetés ideje nem éri el a 181 napot, akkor a helyi iparűzési adó 2024 évi szabályai szerint nem szűnik meg a vállalkozó adóalanyisága.

Nézzük, az iparűzési adó hol mennyi, mennyi az iparűzési adó Budapest esetében vagy a kisebb vidéki városokban, falvakban!

Mennyi az iparűzési adó 2024 évében?

Így, hogy tudjuk, mi az iparűzési adó lényege és mik változtak az iparűzési adó 2024 évi szabályaival kapcsolatban, nézzük, mennyi az iparűzési adó 2024 évében! Nos, e tekintetben megnyugtathatjuk az adóalanyokat: az iparűzési adó mértéke 2024 évében nem változott, marad a 2023-ban újra rögzített maximum 2%-os iparűzési adó 2024 során is. Az iparűzési adó számítása is változatlan: az iparűzési adóalap kiszámítása során a vállalkozó, cég árbevételéből kivonjuk az anyagköltséget, az eladott áruk beszerzési értékét, az alvállalkozók és a közvetített szolgáltatások, valamint a K+F költségeit, majd az így megkapott adóalapot a vállalkozás székhelye/telephelye szerint érvényes adókulcs szerint szorozzuk be (ez maximum 2%).

Hol nincs iparűzési adó 2024 évében?

Ahogy a fentiekben is jeleztük, az iparűzési adó 2024 évében Magyarországon továbbra sem általános tehertípus: egyes önkormányzatok nem használják ki a maximum 2%-os iparűzési adó adta lehetőséget (pl. helyette 1% az iparűzési adó), számos településen pedig egyáltalán nincs iparűzési adó 2024-ben sem, ami viszont segíthet a kevésbé frekventált településeknek bevonzaniuk a cégeket, vállalkozókat. Az iparűzési adó 2024 évi befizetése esetében a 2%-os kulcstól eltekintve a fentiekben részletezett bevételi sávok alapján adóznak a bérsávokba eső vállalkozók.

Szintén gyakori kérdés, hogy mit ír elő a Fővárosi Önkormányzat iparűzési adó (Budapest iparűzési adó 2024) tekintetében, ugyanis a magyar cégek, vállalkozások jelentős része választ fővárosi székhelyet és/vagy telephelyet. Nos, az iparűzési adó törvény tavalyi átszervezése óta a legtöbb vállalkozónak már nem számít, hogy mennyi az iparűzési adó Budapest kerületeiben, hiszen a kisvállalkozók mind választhatják a fentiekben részletezett tételes iparűzési adó fizetési rendszert, bevételi sávjaiknak megfelelően.

Azok a cégek és vállalkozások, akik nem a bevételi sávok alapján adóznak, ugyanúgy a 0-2% közötti iparűzési adókulcsnak megfelelően fizetik a terheket a továbbiakban is. Az iparűzési adó jellemzően magasabb a nagyobb városokban (pl. iparűzési adó Budapesten vagy megyeszékhelyeken), viszont rengeteg kisebb település közül válogathatunk, ha olyan helyen szeretnénk telephelyet vagy székhelyet létesíteni, ahol nincs iparűzési adó.

Az eddigi években végbement iparűzési adó törvény módosításokról korábbi cikkeinkben írtunk részletekbe menően:

• Iparűzési adó 2023
• Iparűzési adó 2022
• Iparűzési adó 2021
• Iparűzési adó 2020