Rettegés lett úrrá a magyar főnökökön: tényleg van okuk a félelemre?

A KPMG CEO Outlook 2023 felmérés szerint a geopolitika és a szélesebb körű politikai bizonytalanság iránti aggodalom 2022-ben még az első öt kockázat között sem szerepelt. A hosszan tartó bizonytalanság, az egybefonódó válságok – a polikrízis – ugyanakkor a reziliencia új minőségét és szintjét igénylik a világ vállalatvezetőitől, akik az üzleti növekedés érdekében továbbra is küldetésvezérelten és proaktív szemlélettel néznek a jövőbe – így összességében bizakodóak maradtak. A minden korábbinál bizonytalanabb helyzet kezelése során a vállalatvezetők stratégiai prioritásai továbbra is a következők maradnak: technológia-digitalizáció-AI, az ESG keretrendszer és a munkaerő-tehetség hármasa.

Gazdasági kitekintés: kockázatok és lehetőségek polikrízis idején

A változó geopolitikai helyzettől kezdve a mesterséges intelligencia előretörésén keresztül az ESG-vel kapcsolatos egyre magasabb elvárásokig, a vezérigazgatók számos új lehetőséggel és kockázattal küzdenek, hogy biztosítani tudják vállalataik növekedését. Mind ezek ellenére 4-ből 3 vezérigazgató továbbra is bizakodó az előtte álló három évre vonatkozó globális gazdasági kilátásokat illetően.

Míg a világgazdaság növekedésébe vetett bizalom igen erős és nagyjából változatlan maradt az előző évi felméréshez képest (73 százalék a tavalyi 71 százalékkal szemben), addig jelentős elmozdulás történt a téren, hogy a vezérigazgatók mit is tekintenek kockázatnak a vállalkozásuk növekedése terén.

A vezetők a geopolitikai és a politikai bizonytalanságot tartják a legnagyobb növekedési kockázatnak, annak ellenére, hogy ez a tényező tavaly – már az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása után – sem tartozott az öt legnagyobb rizikófaktor közé, ez bizonyítja, hogy mára már nem csupán rövid távon számolnak a hatásával.
A kutatás során a vezérigazgatók azt is elmondták, a saját vállalatuk növekedésébe vetett bizalmuk ugyanakkor csökkent – az idei 77 százalékos bizalmi mutató hároméves mélypontot jelent: 2020 elején még 85 százalékon állt. A vezérigazgatók több mint háromnegyede (77 százalék) szerint ugyanis a kamatlábak emelkedése és a monetáris politika szigorodása a globális recesszió veszélyét kockáztatják vagy meghosszabbítják. Ugyanilyen arányban (77 százalék) vélik, hogy a megélhetési költségek nyomása valószínűleg negatívan befolyásolja szervezetük prosperitását a következő időszakban.

Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója a felmérés eredményeivel kapcsolatban elmondta, megnyugtatónak tartja, hogy a jelenlegi számos makrogazdasági és geopolitikai kihívás ellenére, a középtávú bizalom a világgazdaság alakulásában továbbra is erős. A világpolitika, a kereskedelmi dinamika és a nemzetközi kapcsolatok tartós változása és kölcsönös egymásra hatása, más néven, a polikrízis arra kényszerítette a vezérigazgatókat, hogy átértékeljék stratégiai prioritásaikat, miközben például olyan új tényezők is felértékelődtek, mint az integritás.

A minden korábbinál bizonytalanabb helyzet kezelése során a vezérigazgatók felismerték, hogy a személyes integritás demonstrálása elengedhetetlenül fontos a bizalom kiépítéséhez. Változatlanul alapvetés a vállalatvezetők számára megszerezni, megtartani és képezni egy cég legnagyobb értékét, a munkavállalóikat. Ugyanakkor a vezérigazgatók kiemelt beruházási prioritásként kezelik mára már a generatív mesterséges intelligenciát, amelytől további versenyelőnyt is remélnek. Megerősödött továbbá az a felismerés, hogy az ESG nemcsak az üzleti sikeresség opcionális extrája, hanem alapja is, és az üzleti tervezés összehangolt mesterhármasa (HR tervezés/digitális tervezés/felelős szemlélet) válik az egyik legfontosabb tervezési momentummá

– fogalmazott Rózsai Rezső. Az ezekbe a stratégiákba történt befektetések, innovációk és erőfeszítések, a hosszú távú stratégiai tervezés, az értékvezérelt, proaktív megközelítés - különösen felértékelődtek a polikrízis idején.

AI: az etikai kihívások aggodalmat jelentenek, de nem akadályozzák a befektetéseket

A KPMG CEO Outlook 2023 eredményei azt mutatják, hogy a vezérigazgatók hisznek a digitalizáció erejében és nagymértékben fektetnek be például a generatív mesterséges intelligenciába, mert versenyelőnyt remélnek tőle. Tízből 7 vállalatvezető középtávú befektetéseinek élén a generatív mesterséges intelligencia áll, és minden második vezető (52 százalék) három-öt éven belül már a befektetéseik megtérülésére is számít.

Bár a vezérigazgatók hajlandóak beruházni az új technológiába, a legtöbben (57 százalék) az etikai kihívásokat hozzák fel visszatartó erőként. Az aggodalmak közt a rangsorban 55 százalékkal második a megvalósítás költsége, míg a vezetők fele említi a szabályozási és a technikai képességek hiányát. Tízből kilenc (87 százalék) vállalatvezető ugyanakkor tart attól, hogy az AI előretörése magával hoz új, kifinomultabb kibertámadási technikákat is.

Tehetségek: 3 éven belül vége a home-office-nak?

A mesterséges intelligencia által felkavart technológiai környezetben megnőtt az igény a gyorsabb reagálásra, a hatékonyabb együttműködésekre. Emiatt is támogatják egyre szilárdabban a vezérigazgatók a pandémiát megelőző munkarendet: a többség (64 százalék) azt jósolja, hogy a következő három évben teljes mértékben visszatérnek az irodai munkavégzéshez.

A megkérdezett vezérigazgatók elsöprő arányban (87 százalékuk) azt is kilátásba helyezik, hogy az irodai munkavégzést ösztönözni is fogják pénzügyi jutalmazás vagy akár előléptetés formájában.

Rózsai Rezső szerint ugyanakkor fontos, hogy a vezetők hosszú távon gondolkodjanak: “A jövőálló siker kulcsa kétségkívül az agilisen alkalmazkodó, de folyamatosan hatékony együttműködésben lesz, az egyes területeken belül és azok között egyaránt. Ezért a hosszú távú stratégia részeként elengedhetetlen a munkatársak folyamatos képzése, a folyamatos változás-menedzsment, a tehetséggondozás és a munkavállalói élmény szem előtt tartása is.”

ESG: mára már nemcsak az üzleti sikeresség opcionális extrája, hanem alapja is

Az ESG kifejezéssel kapcsolatos polarizáló vita ellenére a vezérigazgatók szerint a környezeti, társadalmi és irányítási kérdések továbbra is szerves részét képezik a hosszú távú vállalati stratégiáiknak. A vezérigazgatók 69 százaléka állítja, hogy az ESG-t az értékteremtés eszközeként építette be az üzleti tevékenységébe.

Bár a globális vállalatvezetők élénken figyelnek az új szabályozásokra, 68 százalékuk jelezte, hogy a jelenlegi ESG-előrehaladásuk nem elég robusztus és egy külső review próbáját még nem feltétlenül állnák ki.
A vezérigazgatók tisztában vannak azzal, hogy szerepüket továbbra is egyre inkább a nyilvánosság és a befektetők nyomása határozza meg: 64 százalékuk úgy véli, hogy az egyes intézményekbe vetett bizalom csökkenésével a stakeholderek és a társadalom elvárja, hogy az üzleti élet szereplői kezeljék a társadalmi változásokat.

A körülöttünk lévő polikrízis arra késztette a vezérigazgatókat, hogy céltudatos, reziliens megközelítéssel reagáljanak a bizonytalanságokra, újraértékeljék a stratégiáikat, és együttműködésre épülő vezetői magatartással éljenek. A vezetők számára ez lehetőséget kínál arra, hogy a gazdaságot és a társadalmat a helyes irányba tereljék - együtt, egy jobb jövő érdekében

– összegezte az idei CEO Outlook felmérés legfontosabb üzenetét Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója.