Így tud segíteni a bank a katás adózásból kikerülő cégeknek

A mikro- és kisvállalkozások számára az egyik legújabb és egyben legnagyobb kihívás a kata adózók körének jelentős szűkítése. Számos egyéni vállalkozó és betéti társaság kénytelen új, magasabb elvonással járó adózási formát választani, amely jelentősen megnövelheti a költségeiket. A Magyar Bankholdingnál számítanak arra, hogy nagyobb számban fogják beszüntetni tevékenységüket? Hány ügyfelet érinthetnek a számukra kellemetlen intézkedések?

Illés Zoltán: A Magyar Bankholding, vagyis az MKB Bank és a Takarékbank együttesen közel 250 ezer mikro- és kisvállalkozó ügyféllel rendelkezik, amellyel 20 százalék feletti részesedéssel piacvezető a szegmensben. Természetesen erre nagyon büszkék vagyunk, ugyanakkor nagy felelősséggel is jár, hiszen valóban több százezer magyar megélhetése függ ezektől a vállalkozásoktól, amelyek – számosságukból adódó – nemzetgazdasági jelentősége sem elhanyagolható. Éppen ezért nekünk különösen oda kell figyelnünk a piaci és gazdasági változásokra, és igyekeznünk kell minél jobb és költséghatékonyabb konstrukciókkal, szolgáltatásokkal kiszolgálni őket.

A kata változtatások és más piaci körülmények, például a rezsiárak növekedése és az általános bizonytalanság óhatatlanul egy bizonyos lemorzsolódáshoz fog vezetni, és sajnos többen visszatérhetnek a szürkegazdaságba is. Azonban ez elég alacsony arányt képvisel a teljes ügyfélportfóliónkban, akik nem kívánják folytatni a tevékenységüket. Természetesen őket sem szeretnénk elengedni, igyekszünk a legnehezebb helyzetbe került vállalkozásokat is támogatni. Másfelől pozitív folyamatok is elindulhatnak: sokan olyan – főleg energetikai – beruházásokba foghatnak, amelyekkel költséget takaríthatnak meg, esetleg működési profilt válthatnak vagy egyszerűen csak tudatosabban kezdik el kezelni a pénzügyeiket. Mi igyekszünk mindegyikben partnerek lenni, és a hagyományos banki szolgáltatásokon túl is segítséget nyújtani a számukra.

Az érintett kisvállalkozások jelentős része a szolgáltató szektorban működik, amelynek nagy a lakossági kitettsége. Már most látszik, hogy az emberek elkezdtek spórolni, harmadik hónapja esik a kiskereskedelmi forgalom, a rezsiárak várható emelkedése miatti félelem is önmérsékletre késztette a családokat: júliusban – a rekkenő hőség ellenére – több mint 5 százalékkal csökkent az áramfogyasztás az egy évvel korábbiakhoz képest. Hogyan tudnak a kisvállalkozások érdemben reagálni a csökkenő lakossági fogyasztásra és az általános recessziós félelmekre?

Azt gondolom, hogy elsődleges feladatuk a pénzügyi stabilitás és a likviditás megteremtése, illetve növelése. Ebben nem áll rosszul a szegmens, a vállalati betétállományok például évek óta folyamatosan növekednek. A korábbi válságok megmutatták, hogy azok a cégek maradtak talpon, akik ebben is a lehetőséget keresték, beruháztak, igyekeztek előre gondolkodni.

A vállalkozásoknak érdemes áttekinteni, hogy milyen finanszírozási konstrukciók érhetők el jelenleg a piacon, legyen szó beruházásokról vagy forgóeszköz finanszírozásról, és ha számukra kedvező konstrukciók kapnak, akkor javasolt belevágni a beruházásba.

Erre jó példa a most elindult Széchenyi Kártya Program MAX, amely 0,5-3,5 százalékos nettó kamatok mellett kínál igen jó finanszírozási lehetőségeket. Ez a kamatszint messze kedvezőbb, mint a piaci kamatozású hitelek, ezért mindenképp érdemes megfontolni a lehetőség kihasználását. Azt gondolom, hogy e nélkül a konstrukció nélkül számos beruházás veszélybe kerülhetne vagy irreálisan kitolódhatna a megtérülési ideje. Energetikai beruházásokat például megérheti most így megvalósítani.

A Széchenyi Kártya MAX likviditásmenedzsmentre, a forgóeszköz-finanszírozásra is kifejezetten alkalmas lehet, egy ilyen volatilis környezetben fontos, hogy az ügyfeleknek legyen hová nyúlni, ha egy nem várt esemény, például nemfizetés következik be. Ezeken felül ugyanakkor a következő hónapokban nem várunk látványos visszaesést, inkább a növekedés lassulására vagy eliminálódásra számítunk.

Természetesen a saját tőkés, piaci kamatozású hiteleket is meg kell említenünk, mert hiába rendelkeznek magasabb kamatszinttel, mégis mindig van olyan beruházási cél vagy körülmény, amely nem teszi lehetővé a Széchenyi Kártya Program igénybevételét. Ilyen helyzetben a tanácsadók igyekeznek az ügyfél számára legkedvezőbb feltételeket biztosítani.

A bankok a saját biztonságuk érdekében, teljesen érthető módon, igyekeznek a kockázataikat is csökkenteni, és minél alacsonyabban tartani a nem fizető hitelek vagy bedőlések arányát. A bankcsoport az ügyfeleket érintő gazdasági nehézségek hatására változtatott, szigorított a kockázatkezelési gyakorlatán? Jelenleg is él a hitelmoratórium, és bár többször is meghosszabbították a határidejét, egyszer biztos, hogy ki fogják vezetni az intézkedést. Mi várhat a moratórium határideje után az érintett ügyfelekre?

Következetes, jól kalibrált kockázatkezelési gyakorlatunk van, a tagbankjaink eddig is nagyon odafigyeltek, hogy egészséges, kellően diverzifikált portfóliót alakítsanak ki. Éppen ezért nem tervezünk különösebb változtatást, az eddigi rendszerünk is garantálta a megfelelő mértékű kockázatvállalási szintet. Növekedésre számítunk a nem teljesítő hiteleknél, de drasztikus ugrásra egyelőre nem. Ugyanakkor látunk bizonyos tendenciákat, amelyeknek mi is szeretnénk minél jobban megfelelni. Az energetikai szektor, a megújuló energiával foglalkozó vállalatok például nagyon pozitív gazdasági jövőképpel rendelkeznek. Számos ezzel kapcsolatos beruházást finanszírozunk, így nagy tapasztalatra tettünk szert, de a kockázatkezelési gyakorlatunkban is preferáljuk az energetikai projektek finanszírozását, mivel nagyon jól tervezhetőek megtérülési szempontból.

Azt gondolom, hogy nehezebb gazdasági helyzetben egy pénzintézet előtt két út áll: vagy megijed, és behúzza a kéziféket, visszavesz a hitelezési aktivitásából; vagy úgy dönt, hogy folytatja a korábbi gyakorlatát és továbbra is igyekszik támogatni az ügyfeleit, ezzel is biztosítva, hogy hosszú távon is működő, megbízható vállalatokkal dolgozhasson együtt. Mi – természetesen a józanság és a megfontolt kockázatkezelési kereteinken belül – a második csoportba tartozunk. Úgy hisszük, hogy az ügyfeleink tehetségesek, megállják a helyüket a piacon, akik rászolgáltak arra, hogy az első gazdasági nehézségek felmerülésekor ne hagyjuk őket cserben, hanem biztosítsuk a működésük és fejlődésük lehetőségeit.

A moratórium jövőbeni zárásakor az érintett ügyfelek nehéz helyzettel fognak szembesülni – nem véletlenül javasoltuk azt mindenki számára, hogy csak akkor vegyék igénybe ezt a lehetőséget, ha valóban nagyon indokolt számukra.

Külön konstrukciókkal, megoldásokkal készülünk erre a pontra, folyamatosan tartjuk velük a kapcsolatot, nem fogjuk cserben hagyni őket.

Rengeteg információ kering a különböző adózási formákról, a rezsiárakról, a spórolási lehetőségekről, kibúvókról a közbeszédben. A Magyar Bankholding mit tud javasolni a kisvállalkozóknak, mit tegyenek ebben a kritikus helyzetben?

A turbulens gazdasági környezetben az a legfontosabb, hogy egy vállalkozó racionalizálja a működését, lássa át anyagi helyzetét, és igyekezzen költséget csökkenteni ott, ahol tud. Komoly tanácsadói gárdával rendelkezünk, ezért azt javaslom, hogy egy személyes tárgyalás keretében mindenki tekintse át a cége helyzetét. Ez vonatkozik a napi bankolási szolgáltatásokra és a finanszírozásra egyaránt.

Csak hogy egy példát említsek: könnyen előfordulhat, hogy egy vállalkozás három évvel ezelőtt választott egy számlacsomagot, ami az akkori működésére, tranzakciószámra, forgalmi nagyságrendre volt optimalizálva. Lehet, hogy azóta már más a működési specifikum, amelyhez egy teljesen másfajta számlacsomag, árazási struktúra lenne megfelelő. Ehhez ráadásul vannak olyan belső kalkulációs megoldásaink, amelyekkel támogatni tudjuk a minél pontosabb választást. A finanszírozásnál ugyanez igaz. Elképzelhető, hogy egy már hosszú ideje folyamatosan törlesztett piaci kamatozású hitelt ki lehetne váltani egy kedvezőbb konstrukcióval, amely még egy egyszeri költség mellett is megérheti az ügyfeleknek.

Át kell tekinteni az összes igénybe vett és potenciálisan igénybe vehető alternatív szolgáltatást. Jellemzően mindenhol lehet egy kicsit faragni a tételekből, például az elektronikus csatornák használatával jelentős összeget lehet megtakarítani.

Európai összehasonlításban a hazai kisvállalkozások a kontinens egyik legalacsonyabb digitális készségeivel rendelkeznek. Úgy tűnik, hogy ez a bankolási szokásaikon is jól tetten érhető, pedig mára egyértelműnek tűnik, hogy a digitális szolgáltatások igénybevétele jelentős hatékonyságnövekedéssel járhat. Milyen korszerű szolgáltatásokkal tud ma egy bank hozzájárulni az ügyfelek versenyképességének növeléséhez?

Valóban, a hatékonyság növelésének egyik legjobb módja a digitalizáció. Hogy egy egészen egyszerű példával éljek: az ügyfelek a kapcsolattartás során áttérnek az elektronikus csatornákra vagy online számlázót, pénzügyi asszisztenst kezdenek el használni. Pont ezért együttműködést kötöttünk például a Könyvelő-net online platformmal, amely a potenciális ügyfeleket köti össze könyvelőkkel, bérszámfejtőkkel, adótanácsadókkal, akik segíthetnek a kata adózásról más adónemre való áttérésben is.

A BUPA online pénzügyi asszisztensünk pedig új funkciót kapott: bizonyos paraméterek megadása után az alkalmazás kikalkulálja, hogy mi lenne a vállalkozó számára a továbbiakban a legmegfelelőbb adónem. A saját ügyfeleinkről rendelkezünk olyan információval, amely megmutatja, hogy teljesített-e például katás utalást, és ha igen, akkor proaktívan megkeressük őket, és igyekszünk a segítségükre lenni. Azt látjuk, hogy mindezek ellenére a személyes ügyfélkapcsolattartás és tanácsadás talán soha nem volt még olyan fontos, mint most, hiszen egy tapasztalt banki tanácsadó segíthet eligazodni az akár egymásnak ellentmondó információk tengerében. A Takarékbank révén a legnagyobb vidéki fiókhálózattal rendelkezünk, ezért a kistelepüléseken működő vállalkozások is hozzájuthatnak a személyes tanácsadáshoz.

Vannak még olyan vállalati pénzügyi szolgáltatások, amelyeket főként a közép- és nagyvállalatok vesznek igénybe. A treasury szolgáltatások a nagyobb deviza kitettségű vállalatok számára lehetnek hasznosak, de a faktoring is jó megoldás lehet a korlátozott fizetési képességekkel rendelkező ügyfelek számára. Mennyire ismertek és mennyire relevánsak ezek a szolgáltatások a mikro- és kisvállalatok körében?

Ez a működés típusától függ. A treasury szolgáltatás azoknál a cégeknél lehet releváns, amelyek működésében hangsúlyosak a deviza típusú tranzakciók. Itt arra érdemes gondolni, hogy ha van egy olyan cég, amely valamilyen terméket állít elő, és ahhoz külföldről származó alapanyagot használ fel, amiért devizában kell fizetnie, akkor folyamatosan fennáll egy bizonyos árfolyamkockázat, amely nagyon megnehezíti az üzleti tervezést. A treasury szolgáltatások igénybevételével ez a kockázat jelentősen csökkenthető. Nyilván a bankok meghatározott limitekkel dolgoznak, kell egy bizonyos nagyságrendű tranzakció ahhoz, hogy banki- és ügyféloldalon is egyaránt megérje a szolgáltatás. Mindazonáltal egy jó és releváns megoldásnak tartom egyes esetekben.

A faktoring szolgáltatás láthatóan egyre népszerűbb, a piacon 20 százalék körüli növekedés tapasztalható, amelynek egy jelentős része azonban a faktoringot már korábban is használó vállalatok aktivitás bővülésének köszönhető.

Ez is egy remek szolgáltatás lehet, főleg azon ügyfelek körében, akik nehezebben jutnak kedvező finanszírozáshoz és korlátozottabb likviditással rendelkeznek. Itt olyan cégek lehetnek érintettek, akik például beszállítói egy olyan nagyobb vállalatnak, akik a beszállított termékért csak hosszabb, pl. 60 napos fizetési határidőre fizetnek. A beszállítónak azonban nincs a folyamatos gyártáshoz elégséges forgótőkéje, viszont a piacon maradáshoz arra sincs ideje, hogy megvárja azt a 60 napot, amíg a vállalat kifizeti a beszállított terméket. Ebben az esetben tud a folyamatba beszállni egy faktoring cég (illetve faktorálással is foglalkozó bank), aki megelőlegezi a beszállítónak a termékek árát, hogy az folytathassa a befolyó összegből a termelést.

Jól látszik, hogy egy cég pénzügyei akkor tudnak komplexen jól működni, ha az operáció minden egyes aspektusát megvizsgáljuk, és hozzáigazítjuk a különböző banki termékeket, szolgáltatásokat. Működnek digitálisan elérhető elemek is, például van egy online hitelelőszűrőnk, amely bizonyos adatok alapján egy egyszerűsített kalkulációt tud adni arra vonatkozóan, hogy hitelképes-e az ügyfél. A szolgáltatást már több mint 5000 ügyfél tesztelte nálunk, közel 35 milliárd forintos hiteligény mellett. Azért is érdemes ezt használni, mert a felvitt adatok eljutnak a tanácsadókhoz, így ők felkészültebben tudnak leülni tárgyalni az ügyféllel.

A vállalatok betétállománya jelentősen nőtt az utóbbi egy évben. Folytatódik ez a felhalmozás és a likviditás biztosítása vagy már elkezdtek apadni a betétek. A lakossági megtakarításoknál jellemző, hogy a megtakarítások jelentős része készpénzben vagy látra szóló betétben „pihen”, ki van téve az inflációs hatásoknak, és nem termel semmilyen hozamot. Mennyire jellemző ez az attitűd a mikro- és kisvállalkozásokra?

A vállalati betétek folyamatosan nőnek, az más kérdés, hogy ezek nagy része látra szóló betétben van, és valójában nincs megfelelően kezelve, de még mindig sokkal jobb, mintha nem rendelkeznének tartalékkal. Azt látjuk, hogy a nagyobb vállalatok általában tudatosabbak, és jobban odafigyelnek arra, hogy ezeket az állományokat menedzseljék, és törekedjenek arra, hogy akár rövidebb futamidejű lekötésekkel kihozzák a maximumot a forrásoldalon is.

Ahogy haladunk a kisebb vállalkozások felé, úgy egyre alacsonyabb fokú tudatosságot tapasztalunk, mindenképpen van még tér a fejlődésre. A lekötött betétek is hozhatnak kedvező hozamokat és akár egyedi lekötési megoldásokat is tudunk kínálni. Ezen kívül még szóba jöhetnek egyéb befektetési instrumentumok és alapok, amelyek még nagyobb haszonnal kecsegtethetnek. Míg a lekötéseknél pontosan lehet tudni, hogy adott időtávon belül mekkora kamattal lehet kalkulálni, addig a befektetési alapoknál ez valamelyest bizonytalanabb. Ettől függetlenül mindkét opció – akár egymást kiegészítve – alkalmas lehet a megtakarítások tudatosabb kezelésére.

A Budapest Bank és az MKB Bank jogi fúziója lezárult, és a Takarékbank integrációs folyamata is zajlik, ráadásul a nehéz helyzetbe jutott hazai Sberbank ügyfeleit is átvette a Bankholding. Milyen szakaszban van éppen az egyesülési folyamat, az eddig megvalósult változásokból mit érzékelhetnek az ügyfelek?

Túl vagyunk az MKB és a Budapest Bank jogi fúzióján, ez egy nagyon komoly projekt volt, és egyértelműen sikeresnek tekintjük, a korábbi döntéseknek megfelelő átfutási idővel és a tervek szerint valósult meg. Nem mellékes az sem, hogy rengeteg olyan tapasztalatot gyűjtöttünk, amelyeket a következő meghatározó mérföldkő, a Takarékbank 2023 májusi beolvadása során hasznosítani tudunk majd.

A cél ugyanaz, mint eddig, hogy az ügyfelek lehetőleg semmit ne érzékeljenek a folyamatból, illetve hogy egyre jobb és színvonalasabb szolgáltatás palettát kapjanak. Közben a Sberbank nagyságrendileg 2000 mikro- és kisvállalkozót kitevő portfóliójával is sokat foglalkozunk, megtörtént a pénzügyi zárás, most zajlanak az ügyféltárgyalások. A célunk, hogy az ügyfelekkel egyedileg tudjunk a lehető legjobb szolgáltatáskörben megállapodni, és mind a napi bankolásban, mind a finanszírozásban találjunk kedvező együttműködési pontokat.

Címlapkép és fotók: Pénzcentrum