Oláh Ágnessel, a Veolia Magyarország marketingvezetőjével beszélgettünk. Interjú.
A kínai kereskedők magyarországi térnyeréséről közölt cikket reggel a G7. Az írásból az is kiderül, hogyan lepték el az országot a kínaiak által üzemeltetett ruhaboltok.
Magyarországon az összeomló szocializmusban komoly áruhiány alakult ki, amellyel párhuzamosan rengetegen vesztették el az állásukat, így nagy szükség volt olcsó ruházati cikkekre. Ez pedig találkozott a kínai tervekkel, amelyek kifejezetten olcsó termékekre akarták alapozni a az ország gazdasági növekedését. A kilencvenes évek közepére több tízezer kínai költözött Magyarországra, ők futtatták fel a két ország közötti kereskedelmet, közte a ruhák hazai importját.
A kínaiak a ruhaboltokat a nagyobb márkákkal ellentétben nem plázákba, hanem pont a kiüresedő kisvárosi üzlethelyiségekbe telepítették, így tarolták le gyakorlatilag az egész országot. Volt olyan eset is, amikor Salgótarjánban egy magyar vállalkozó Budapesten beszerzett kínai árut adott olyan olcsón, hogy helyi kínai versenytársai győzködték arról, hogy emeljen árat. Részletek a lapban.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Meghívó (x)
XXVII. közgyűlését tartja az MGYOSZ
-
Műtárgyak, mint befektetés: trend vagy lehetőség? (x)
Rolex és Vaszary uralják ma az értékkövető piacot
Portfolio Gen Z Fest 2025


