Nem lehetetlen az 50 százalékos rezsicsökkentés: ez kell hozzá

Miről szól pontosan az EU 2012/27/EU energiahatékonyságról szóló irányelve, és hogyan épült be a magyar jogrendszerbe?

A huszonhetes számú irányelv 2012 novemberében jelent meg. Úgy foglalhatnánk össze, hogy az irányelv célja az energiahatékonyság növelése, az energiafelhasználás racionalizálása és csökkentése az Európai Unió területén. Ezt többek között az úgynevezett három-húszas célok teljesítésével szándékozunk elérni, melyek röviden összefoglalva a következők:

• 2020-ig az EU területén az üvegházhatású gázok kibocsájtásának a mértékét 20 százalékkal kell csökkenteni

• 2020-ig a megújuló energiaforrások felhasználásának mértékét 20 százalékra kell növelni

• 2020-ig a primerenergia-felhasználást 20 százalékkal kell csökkenteni

A célok teljesítésére a tagállamoknak, így Magyarországnak is nemzeti célkitűzéseket kell kialakítaniuk, majd ezek teljesítésére programokat kell kidolgozniuk, valamint ezek jogi hátterét is meg kellett teremteni, amely mára meg is történt. A magyar jogrendbe az irányelv céljainak átültetése a 2015. évi LVII., az energiahatékonyságról szóló törvény kihirdetésével valósult meg.

Sok vállalkozás csak a kötelezettséget, a temérdek új teendőt, papírmunkát látja az előírásban. Mit tapasztalnak, hogyan fogadták az érintett magyar vállalkozások a szigorú előírást?

Bár a vállalkozásokat elsőként meglepte az új kötelezettség, de kifejezetten gyorsan és rugalmasan reagáltak a teendőre. Hamar megértették, hogy mi a feladatuk, és ezt miképp tudják teljesíteni. A problémát az okozta számukra, hogy a feladatra nem voltak felkészülve költségek, illetve humán erőforrás tekintetében. Azon vállalkozások számára, melyek már eddig is üzemeltettek valamilyen menedzsment rendszert, például a minőségirányítási ISO 9001, a feladat sokkal egyszerűbb volt, mert az ISO 50001 szabvány szerinti energiairányítási rendszer könnyen adaptálható a már meglévő rendszerekhez. A legtöbb vállalkozás tapasztalataink alapján azonban a törvényben meghatározott energetikai auditot választja, amelynek az az oka, hogy az audit a vállalkozás számára kisebb befektetett energiával jár.

December 5-én járt le az energiahatékonyságról szóló törvény (122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet) első végrehajtási utasítása. A rendelkezésre álló statisztikák szerint eddig a vállalkozások hány százaléka tett eleget az előírásnak?

Ugyan említettem azt, hogy a nagyvállalatok egy részét már felkészülten érte a kötelezettség, azonban a törvény által definiált december 5-i időpont kifejezetten szoros volt, így a határidőre csak a vállalatok kis része tudott eleget tenni kötelezettségnek.

A törvény egyelőre türelmi időt ad a vállalkozásoknak. Meddig tart még ez az időszak és milyen szankciókra számítson az a szervezet, amely a kötelezettség ellenére sem végezteti el az energetikai auditot?

A jogalkotó időleges moratóriumot szabott ki, mely szerint 2016. december 31-ig az érintett vállalatok mentesülnek a kötelezettség nem teljesítésének szankciója alól. Az a vállalat, amely a törvény szerinti kötelezettségének nem tesz eleget a MEKH felé, legfeljebb 10 millió forint összegű bírsággal sújtható. A bírság ismételten is kiszabható, melynek legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150 százaléka, de legfeljebb 15 millió forint.

Ne feledkezzünk meg az előírás költségvonzatáról sem. Mégis milyen költséget jelent az auditálás folyamata, illetve az ISO 50001 szabványnak való megfelelés?

Pontos árat nem tudunk mondani, mivel minden vállalat más és más. Az energetikai audit elvégzése és az energiairányítási rendszer kiépítésének költsége - többek között - függ a cégek méretétől, a telephelyek számától, a felhasznált energianemektől. Néhány millió forintos eltéréseket tapasztalunk, például egy kisebb cég energetikai auditjának ára és egy nagyobb cégcsoportra vonatkozó energiairányítási rendszerének kiépítése között. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az energetikai audit alsó határa a piacon nagyjából 2 millió forintra tehető.

A törvény szerint ráadásul bizonyos időközönként az auditot újra és újra el kell végeztetni. Hogy is van ez?

Azt figyelembe kell venni, hogy a Hivatal felé négyévente szükséges igazolni az audit elvégzését az audit benyújtásával. Ha valamely nagyvállalat ISO 50001 szerinti energiairányítási rendszert üzemeltet, az újratanúsítást a szabvány szerint háromévente kell elvégezni. Fontos, hogy a Hivatal felé ISO 50001 szerinti működés esetén is négyévente kötelezettség a tanúsítvány benyújtása, mintegy igazolásul.

Nyilván nem az új szabályoknak való megfelelés adja önmagában az értékét az auditálás folyamatának vagy, ha egy vállalat az ISO 50001 követelményei szerint működik. Az előírás tudatos beépítése a vállalat struktúrájába ugyanis hosszútávon csökkentheti a fenntartási költségeket, növelheti a vállalat kapacitását. Tapasztalataitok szerint milyen mértékű hatékonyságnövekedést érhet el egy vállalkozás?

Számszerűsíteni nehéz lenne a megtakarítás mértékét. Minden vállalat esetében különböző eredményeket lehet elérni. Ez egyrészt függ a vállalat tevékenységétől, az energiafelhasználás módjától és a jelenlegi energiafogyasztás mértékétől, és természetesen attól, hogy az egyes vállalatok életében jelenleg mennyire erős az "energiatudatos magatartás". Arra kimondott szabály nem létezik jelenleg, hogy az egyes vállalatoknak mekkora energia megtakarítást kell előirányozni, minden vállalat saját hatáskörében döntheti el az elérni kívánt célokat. Mindazonáltal a törvény megjelenése előtt már voltak olyan elvégzett auditjaink, melyek eredményeként akár 40-50 százalékos megtakarítás volt fellelhető. Fontos kiemelni, hogy auditálás önmagában nem elégséges az energia- vagy költségmegtakarítás eléréséhez, végre is kell hajtani az abban megfogalmazott ajánlásokat.

A rendelet előírásai és az ISO 50001 között teljes az átfedés, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki a szabvány szerint működik, az gyakorlatilag megfelel a direktíva előírásainak. Felmerül ugyanakkor a kérdés, mely vállalatoknak elegendő az auditálás, és melyeknek érdemes áttérnie az ISO-ra?

A kötelezett nagyvállalatok maguk dönthetik el, hogy melyik megoldás (Energetikai audit / ISO 50001) mellett teszik le a voksukat. Az ISO 50001 szabvány szerinti energiairányítási rendszer bevezetését alapvetően az energiaintenzív vállalatok számára javasoljuk, ahol jól kimutathatóak a rendszer üzemeltetéséből adódó energia megtakarítás eredményei. Az energetikai audit elvégzését főként kevés telephellyel rendelkező cégeknek ajánljuk, ahol kevésbé kiemelkedő az energiafogyasztás mértéke.