Lehangoló adatok: ki ad így munkát a félmillió álláskeresőnek?

Az év első felében az összes vállalkozás 2,9 százaléka döntött a végelszámolással történő megszűnésről, tavaly - az összehasonlító időszakban - ez az arány 1,8 százalék volt - közölte Iklódi András, a feketelista.hu portál főszerkesztője. Összesen 18 249 cég tulajdonosai döntöttek úgy, hogy befejezik a vállalkozásukat, kiegyenlítik beszállítóik követelését, és "lehúzzák a rolót". Tavaly ugyanezen időszak alatt 11 326 ilyen eljárásra került sor, azaz az idei adat a múlt évihez képest 61 százalékos növekedést jelez.

2012-ig jellemző volt, hogy folyamatosan több új céget alapítottak, mint amennyi megszűnt, idén azonban e téren fordulat állt be. Hat hónap alatt 13 055 új céget jegyeztek be, alig több mint a felét az egy évvel korábbinak (25 372). A visszaesésben szerepet játszott az is, hogy az elmúlt év végén megugrott a cégalapítások száma, s az év egészében meghaladta az 54 ezret. Ez döntően azzal magyarázható, hogy az idei év elejétől alkalmazott regisztrációs díj növekedése mellett jelentősen szigorították a cégbejegyzés követelményeit. A cégnyilvántartásban június 30-án 640 268 cég neve szerepelt, 11 402-vel kevesebb, mint 2011 végén.

Hogyan működik a végelszámolás?

A döntést a cég legfőbb szerve hozza meg, és kiválasztja a végelszámolót, amire törvényességi felügyeleti eljárásban, a cégbíróság határozata alapján is sor kerülhet. A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja követeléseit, kiegyenlíti tartozásait, szükség esetén értékesíti vagyoni eszközeit. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja, és megszünteti a cég működését. A vagyon a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala után adható ki.

Fenti végelszámolások ugrásszerű növekedésének oka azzal is magyarázható, hogy az adóhatóságnak törvény írta elő: a cégek fantomizálódásának megakadályozása, valamint a számviteli beszámolók közzétételének kikényszerítése érdekében a jogellenesen működő, azaz székhelyükön nem található, képviselővel nem rendelkező, avagy számviteli beszámolójuk benyújtását elmulasztó cégek adószámát függessze fel, majd kezdeményezze megszüntetésüket. A cégbíróságok az adóhatóság kezdeményezésére törvényességi felügyeleti eljárást folytatnak le, amelynek következményeként jellemzően kényszer-végelszámolást rendelnek el. Az a tény, hogy korábban a cégek jelentős része nem tett eleget a beszámolókészítési és -benyújtási kötelezettségének, nagymértékben növelte idén a végelszámolások számát - tájékoztatták a portált az adóhatóság munkatársai.

A mai kiszámíthatatlan üzleti klímában könnyen befürödhet a vállalkozás. Egy döntés, szerződéskötés, partnerválasztás előtt tanácsos minél alaposabban tájékozódni a másik félről, megismerni cége "életrajzát", belenézni kulisszatitkaiba. A feketelista.hu oldalon a végelszámolások naprakész nyilvántartása mellett összesen tíz másik állami nyilvántartásból szerezhet be számos fontos információt az érdeklődő. Az adatbázis jelenleg több mint félmillió cég csaknem egymillió ügyéről informál - mondja Iklódi András főszerkesztő.

Végelszámolások megyénként

A feketelista.hu részletezett adatai szerint az összes cég számához viszonyítva a legnagyobb arányú végelszámolásra idén is Nógrád megyében került sor, ahol az összes, 5888 cég 4,1 százaléka szűnt meg ilyen módon. Az elmúlt évben is ebben a megyében volt a legnagyobb arányú - 5,6 százalékos - a végelszámolás alá vont cégek száma. Ez az adat azért kiemelendő, mert egyébként ebben a megyében működik a legkevesebb vállalkozás. Itt alapították a legkevesebb új céget is, mindössze 97-et. Bács-Kiskun megyében található viszont (Pest megye után) a legtöbb cég; a 24 650 élő vállalkozáshoz képest 3,9 százalékos a végelszámoltak aránya, akkora, mint 2011-ben volt.

A legkedvezőbb adat Komárom-Esztergom megye nevéhez fűződik; 17 119 cégével szemben mindössze 1,1 százalék a végelszámolások aránya. Alig egytized százalékkal gyengébb ennél Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében; a 18 404 működő céghez viszonyítva mindössze 1,2 százalék.

Versenyképességük határán a hazai cégek

A hazai vállalatok mind belső, mind külső piaci kilátásai kedvezőtlenebbé váltak 2011. őszhöz képest: tovább csökkent a növekedésben bízó vállalkozások aránya. Habár a vállalati válaszok alapján a következő 12 hónapban jelentős visszaesésre nem kell számítani, a jelenlegi piaci helyzet és a bizonytalan kilátások a vállalatokat a hibernálódás felé sodorja - áll az MFB Indikátor vállalati felmérésben. Ebből kiderül, hogy a cégek fejlesztési és foglalkoztatási tervei visszafogottak, ugyanakkor a cégek többsége változatlan eredményekre, valamint stagnáló külföldi és belföldi értékesítésre számít.

Az elmúlt 12 hónapban a növekvő eredményt elérő, illetve a következő egy évben azt váró vállalatok aránya is csökkent egy év alatt Magyarországon. A kilátásokban bekövetkezett kedvezőtlen fordulat tartósságát jelzi, hogy 2011. ősz után ismét kevesebb azon cégek aránya, amelyek javuló eredményekkel számolnak, mint ahányan az elmúlt egy évben növekedésről beszámoltak.

A humánerőforrással kapcsolatos kiadások (munkabér, járulékok) egyre jelentősebb tételt tesznek ki a vállalati költségeken belül, ami elsősorban az adóváltoztatásokkal összefüggésben a nettó bérek szinten tartásának érdekében az elmúlt 12 hónapban végrehajtott jelentős bruttó béremelésekre vezethető vissza. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a technológiai színvonalnak, az alkalmazottak képzettségének szerepe visszaesett, ami hosszabb távon versenyhátrányt okozhat a hazai vállalatok számára.