Helyi termékek boltja épül Szekszárdon: előtérben a régió élelmiszerei

Szekszárdon a Nefelejcs közben a régi ingatlanrészek bontásával kezdődött meg 2011 június végén annak a boltnak az építése, amely uniós támogatással jöhet létre mintegy 30 millió forintból. A beruházás gazdája, az Eco-Sensus Nonprofit Kft. látványos és újszerű, ugyanakkor a helyi tradíciókra építő, azokat újraélesztő kiviteli tervet kért és kapott.

A helyitermék-előállítók és vendéglátó szakemberek szakmai tapasztalataira építő, azok bevonásával létrejövő üzlet egyedi ajándékokat kínáló turisztikai látványosságnak sem lesz utolsó. Az összesen 60 nm elárusító térrel, saját parkolóval rendelkező bolt a tervek szerint 2012 tavaszától szolgálhatja ki a vásárlókat.

A projekt a környékbeli tudatos fogyasztók mellett a helyi, kézműves termékeket előállítók, mezőgazdasági kistermelők, a megyében működő biogazdaságok körében is népszerűvé válhat. Az elmúlt évek európai és hazai jogszabály-változásainak eredményeként egyre több helyen növekszik a helyi termékek aránya a lakossági fogyasztásban. A jogszabályi könnyítések mellett közösségi forrásokból indított infrastruktúrafejlesztés segíti a termelők és fogyasztók közvetlen kapcsolatának építését, a környezetbarát, helyi termékek piacának fejlesztését. A fejlesztés eredményeként 2012-től Szekszárd lakossága lényegesen könnyebben juthat a fenntarthatósági követelményeknek is megfelelő helyi termékekhez.

Különleges bolt nyílik Magyarországon: ilyet sem láttunk még - KATTINTS!

A beruházást végrehajtó Eco-Sensus Kft. szerint az élelmiszer behozatal helyett a szén-dioxid kibocsátást és környezeti terhelést csökkentő, a gazdálkodóknak jobb megélhetést biztosító helyitermék-rendszereket szükséges fejleszteni, mert ez a termelőknek biztos bevételi forrást és méltányos árakat, a fogyasztóknak jó minőségű, friss, szezonális és egészséges helyi élelmiszert jelent.

A térségi márkaépítést is magában foglaló "Fenntartható helyiélelmiszer-rendszer fejlesztése Szekszárdon és térségében" című projekt keretében a Szekszárd környéki helyi termék előállítók saját emblémát is kapnak, hogy köztes felvásárló nélkül, közvetlenül értékesített árujuk könnyebben azonosítható legyen a boltok polcain. A rendszer részei lesznek a térségben régi hagyományokkal rendelkező többgenerációs családi vállalkozások, üzemek, a borvidék hagyományaihoz kapcsolódó helyi termék előállítók is.

Szekszárd frekventált helyén épül az üzlet

Csillag Péter projektvezető a Pénzcentrum.hu-nak elmondta: a bolt egy nagyobb program része, melynek során a térség termelőit, élelmiszer-előállítóit fogják össze, például termékvédjeggyel, online adatbázissal. Az adatbázisban mintegy 200 helyi termelő szerepel, ennek alapján kiadnak kézikönyvet is, amelyben félszáz termelő kap megjelenést.

A tavasszal induló üzletben kizárólag kistérségi, megyei élelmiszereket forgalmaznak majd, a későbbiekben elképzelhető, hogy nem-élelmiszer termékek (például kézműves iparcikkek) is megvásárolhatóak lesznek. A boltot ugyanakkor egyfajta közösségi térként képzelik el, kóstolókkal, kiállításokkal, de külön figyelnek például a kisgyermekes vásárlókra is. Mivel az üzlet a város frekventált helyén épül, a szekszárdiak mellett a tolnai értékek iránt érdeklődő turistákra is számítanak.

Az árképzésben fontos szerepet játszik majd, hogy a termék szállítására keveset kell költeni, igaz, a nagy láncok áraival nem tud és nem is akar versenyezni a bolt. Csillag Péter szerint minimális technikai árréssel dolgoznak majd, leginkább a környezeti terhelés csökkentésére helyezik a hangsúlyt.

Az ECO-SENSUS Közhasznú Nonprofit Kft. egy éve Tolna megyében reprezentatív felmérést végzett, hogy megismerje a megyében élő emberek jelenlegi élelmiszervásárlási és fogyasztási szokásait.

Mint a felmérésből kiderült, a Tolna megyében élők harmada nagyrészt helyi élelmiszert fogyaszt, s kétharmadunk számára fontos, hogy Tolna megyei termék kerüljön az asztalára. Vásárláskor erről alaposan tájékozódik, döntését nem bízza a véletlenre.

A tolnaiak jellemzően megbíznak a helyi élelmiszerben, és jobb minőségűnek is tartják. A nem városi háztartások inkább a helyi boltot látogatják, míg a gyermekes háztartások bevásárlói többet járnak piacra. A megyében élőkre igen magas arányban (10 százelék fölött) termelik meg maguknak az alapvető élelmiszereket. A Tolna megyei, nem városban élő családokra jellemző leginkább az önellátás.

Bajban a magyar üzletlánc? Sorra zárnak be a boltok

Minden jel szerint egyre kevésbé működik a szociális boltok modellje Magyarországon. A két évvel ezelőtt nyílt boltoknak mára alig több, mint a fele maradt életben.

A koncepciót életre hívó Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) adatai szerint országban körülbelül 130 szociális bolt nyílt 2009 óta, közülük mintegy 70 maradt talpon. Örvendi László, a szervezet alelnöke márciusban azt nyilatkozta: elképzelhető, hogy átalakítják a rendszert. Egy elképzelés szerint a gazdaáruházakban a termelők saját áruikat kínálhatnák, ám az egy ilyen rendszer kialakulásához több évre van szükség.

A Magosz által létrehozott szociális boltok eredeti célja, hogy a magyar termelőket közvetlenül juttassa piachoz, és így a magyar árukat olcsóbban vehessék meg az emberek. Egybehangzó vélemények szerint a koncepcióval a legnagyobb baj az, hogy nincs elég termelő a bolt környezetében, és sokszor a minőséggel is gond van. Közrejátszik az is, hogy a multinacionális láncok üzleteivel rendkívül nehéz versenyezni.