Ez a chipsadó végső változata: gyárak bezárását is jelentheti?

A fideszes Font Sándor és Kovács József törvényjavaslatát 255 igen szavazattal, 54 ellenében, 36 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A kormánypártok támogatták, az MSZP és az LMP képviselői ellenezték az indítványt, a jobbikos képviselők többsége tartózkodott.

A termékadó mértéke az érintett üdítőitalok esetében 5, energiaitaloknál 250 forint literenként, az előrecsomagolt cukrozott sütemények esetében 100, snackeknél és ételízesítőknél 200 forint kilogrammonként.

Az adót a terméket belföldön első alkalommal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek kell megfizetnie. Az adót - akár az áfát - az eladó szedi be, majd az adóhivatal felé önadózással számol el. Nem kell adót fizetnie a kereskedőnek, ha évente 50 liternél, illetve 50 kilogrammnál kevesebb adóköteles terméket ad el.

A jogszabály szeptember elsején lép hatályba.

A törvény alapján üdítőitalnak minősül a 25 százalék gyümölcstartalomnál kevesebbet, cukorból viszont 100 milliliterenként 8 grammnál többet tartalmazó ital, kivéve a sűrítményeket, koncentrátumokat, szörpöket.

Energiaitalnak az számít, amely 100 milliliterenként 10 milligrammnál több koffeint tartalmaz. A sós snackek után akkor kell termékadót fizetni, ha sótartalmuk meghaladja 100 grammonként az 1 grammot. Az ételízesítők közül pedig azok adókötelesek, amelyek sótartalma meghaladja az 5 grammot 100 grammonként. Nem adókötelesek a gyermektápszerek, a ketchup, a mustár és azon sózott ételesítők, amelyek sótartalma nem haladja meg a 15 grammot. Ugyancsak nem kell népegészségügyi termékadót fizetni a levesek és mártások után.

A törvényjavaslatot benyújtói azzal indokolták, hogy a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és jelentősen elmarad attól, amit az ország társadalmi és gazdasági fejlettsége lehetővé tenne. Az előterjesztés célja, hogy a bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordozó termékek megadóztatásával az egészségügyre fordítható források bővüljenek - olvasható az indoklásban.

Tiltakozik a szakma

Ha komoly változás nem lesz, az év végéig lakat kerül legalább négy magyarországi gyárra. Ez minimum 1800-2200 ember elbocsátását jelenti, de a szám meg is duplázódhat, ha az importőr cégek is elbocsátásokkal és költségcsökkentéssel reagálnak az új adóteherre - mondta néhány napja az InfoRádiónak a Magyar Márkaszövetség főtitkára a népegészségügyi termékdíj kapcsán.

A szövetség a múlt heti közgyűlésén latolgatta az új adóteher következményeit. Az ismert tervezet alapján az átlagterhelés 20-25 százalék lehet, de extrém példák is vannak. "A közgyűlésen szinte sírva mondta az egyik képviselő, hogy a 300 forintos terméke így 480 forintba fog kerülni, és ezzel gyakorlatilag kiárazza magát a piacról" - panaszolta Fekete Zoltán, aki hangsúlyozta: a szállítói oldalon felmerülő új teher áthárítása a fogyasztókra egyáltalán nem automatikus.

A kereskedelem nem érdekelt abban, hogy egy pangó, a 2007-es szintre visszacsúszott piacon a napi cikkekben érvényesítse a gyártók adóterheit. Ezt nagy valószínűség szerint nem fogják elfogadni a jelentős erővel rendelkező kereskedelmi láncok, és beindul a huzakodás, a hosszú rituálé, a násztánc. Így az áremelést a szállítók képtelenek lesznek érvényesíteni, viszont az adót be kell fizetniük, így leépítenek - vetíti előre a jövőképet a főtitkár.

Fekete Zoltán szerint előfordulhat, hogy amit a kormány a költségvetési szemlélettel megalapozott új adónemmel nyer a réven, azt el fogja veszíteni a vámon, bár egyelőre még csak találgatni lehet, mi lesz az adó bevezetésének az egyenlege.

Úgy véli, kérdéses az új adó népegészségügyi célja is, hiszen ha lesz áremelés, akkor az olcsóbb, "helyettesítő" termékek felé fog megindulni a kereslet. Ezen kívül fellendülhet a feketegazdaság, a magánimport a bevásárlóturizmus is.

A kereskedők úgy látják, a feketegazdaságot erősíti

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) úgy véli, az egészségügy céljai érthetőek, az egészségügyi szakemberek pontosan érvelnek. Kérdés azonban, milyen piaci és költségvetési hatásokkal lehet számolni a népegészségügyi termékadó bevezetésével.

Az OKSZ elemzése szerint rövid időn belül nem lesz több pénzük a családoknak üdítő, édesség, snack fogyasztására, így nagyjából annyi lesz a költekezés értéke az adó bevezetése után ezekből a termékekből, mint előtte. Az adóval terhelt termékek ára emelkedni, ennek következtében értékesítésük mennyisége (literben, tömegben, darabban számolva) csökkenni fog.

Figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy a gyártók nagyobb arányban kínálnak majd olyan helyettesítő termékeket, melyek a márkacsaládon belül megfelelnek az adómentesség követelményének (például csökkentett cukortartalmú, vagy cukormentes cikkeket ajánlanak). Prognózisuk szerint növekedni fog a feketézés, az adómegkerülés ezekből a termékekből többet vásárolnak majd külföldön, főleg a határ menti területeken élők és az utazók, (ami az élelmiszerek nagy áfa-különbsége miatt ma is mindennapos tapasztalat).

A gyártók szerint sem jó megoldás

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) is elutasítja a népegészségügyi termékdíjat. Az ÉFOSZ elhibázottnak és elhamarkodottnak tartja az élelmiszer különadó bevezetését és elengedhetetlennek tartja, hogy az ágazat jövőjét érintő kérdésben az érintettek bevonásával, valódi szakmai vitát és hatásvizsgálatokat követően születhessen csak döntés. A hazai élelmiszeripar érdekeit képviselő ÉFOSZ szerint a különadó nem biztosítaná az elvárt bevételt a központi költségvetés számára, ugyanakkor az élelmiszerek fogyasztói árának további növekedéséhez és hazai munkahelyek megszűnéséhez vezetne.

Mint hangsúlyozzák, a magyarországi élelmiszer-feldolgozók termékei csak és kizárólag a legszigorúbb hazai és uniós minőségügyi és élelmiszerbiztonsági jogszabályok betartásával készülnek, így fogyasztásuk semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelent és egyes termékcsoportok "népegészségügyi szempontból nem kívánatos élelmiszerekké" történő önkényes minősítése hatásvizsgálatokkal nem alátámasztott, így az érintett termékek és gyártóik hírnevét rontja.

Közleményükben emlékeztetnek arra, hogy Magyarországon az élelmiszerárak szintje jelenleg is magasabb a régió országainak árszintjénél. A különadó bevezetése a fogyasztókat és a vállalatokat egyaránt terhelő indokolatlan adóemeléssel, illetve újabb árnövekedéssel járna együtt, a kis- és közepes méretű vállalkozásokat ellehetetlenítené, munkahelyeket szüntetne meg. Emellett inflációs nyomást gerjesztene, csökkentené az ÁFA bevételeket, erősítené az ágazatban tevékenykedő vállalakozások versenyképességét jelenleg is erősen veszélyeztető fekete kereskedelmet, így összességében a társadalomra és a gazdaságra is kártékony hatást gyakorolna. Ráadásul egy esetleges különadó miatti áremelés különösen hátrányosan érintené az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat.

Az ÉFOSZ véleménye szerint a különadó nem biztosítaná az elvárt bevételt a központi költségvetés számára a kisadókra jellemző magas végrehajtási, ellenőrzési és adminisztrációs költségek miatt.