Pénzcentrum • 2011. június 25. 08:02
Az Országgyűlés ideiglenes plázastoppal állítaná meg a diszkontláncok, hipermarketek és bevásárlóközpontok térnyerését. Milyen hatásokkal járhat a tervezett építési moratórium? Valóban túl liberális a jelenlegi magyar szabályozás? Mit szól a tervezett moratóriumhoz az ingatlanos lobbi? A Portfolio.hu elemzése annak járt utána, ki jár jól, és ki jár rosszul az építési tiltással, milyen folyamatok zajlanak jelenleg a kiskereskedelmi piacon. Egyáltalán épülnek még plázák Magyarországon, vagy tényleg csak a diszkontláncok nyomulnak?
Lapértesülések szerint a Fidesz is támogatná az LMP plázastop ötletét. A Magyar Nemzetnek nemrég a parlament fenntartható fejlődés bizottságának fideszes tagja, Bányai Gábor azt nyilatkozta, hogy még az év végére megszülethet a jogszabály, mely alapján 2012-ben százezer lakos alatt legfeljebb négyszáz, afölött legfeljebb nyolcszáz négyzetméteres üzletközpontok építésére adhatnának engedélyt. Arról egyelőre nincsenek információk, hogy a plázastop meddig lenne érvényben. Az LMP eredeti célja a moratóriummal az, hogy a moratórium időszaka alatt a kormány az új kereskedelmi központok létesítése kapcsán dolgozzon ki a mostaninál átgondoltabb, szigorúbb, közösségi alapú szabályozást, és addig is állítsa le az ilyen létesítmények engedélyezését.
Kik járnának jól a plázastoppal?
Bár nem tudni pontosan, hogy a tiltás valóban ideiglenes vagy hosszú távú terv lenne -e, az mindenesetre logikusnak tűnik, hogy az építési korlátozás és egy későbbi esetleges szigorúbb szabályozási környezet elsősorban a tervezett terjeszkedésüket már nagyjából befejezettnek tekintő élelmiszerláncoknak és a meglévő bevásárlóközpontok tulajdonosainak kedvezne, hiszen jellemzően ezt a két szegmenst érintené a szabályozás. A bevásárlóközpontoknak minden típusa (klasszikus pláza, outlet center, stb.) beleesik ugyanis a 400 vagy 800 négyzetméternél nagyobb kategóriába, tehát a törvényjavaslat értelmében új projektek nem kaphatnának építési engedélyt a moratórium időszaka alatt.
A magyarországi bevásárlóközpontok (plázák) építési hulláma alapvetően a vége felé közelít. A Portfolio.hu elemzése szerint azt nagy bátorság lenne határozottan kijelenteni, hogy a magyarországi bevásárlóközpont-piac teljesen telített lenne, hiszen lokális és tematikus piaci igények még létezhetnek, azonban legfeljebb néhány bevásárlóközpont építése esélyes Magyarországon.
A válság kitörése óta eltelt időszakban három bevásárlóközpontot adtak át Budapesten: az újbudai Allee-t (2009), a józsefvárosi Corvin Bevásárlóközpontot (2010) és a Blaha Lujza téren lévő Európeumot (2011). Jelenleg fejlesztés alatt van és a tervek szerint még az idei évben átadják a Váci1-et és a KÖKI Terminált. A vidéki piac még ennyire sem aktív: a szegedi Árkád (2011 ősze) mellett nem várható új bevásárlóközpont átadása 2011-2012-ben.
A plázastop (illetve egy későbbi szigorú szabályozási környezet) esetleges megvalósulásával értelemszerűen jól járnának a már meglévő bevásárlóközpontok, hiszen a potenciális új versenytársak kizárása növelné a már megvalósult kiskereskedelmi ingatlanok értékét.
Megfékezni a diszkontláncokat
Az LMP javaslata az élelmiszerláncok közül elsősorban azokat sújtaná, melyek még intenzív terjeszkedési fázisban vannak és jellemzően 400, ill. 800 négyzetméternél nagyobb üzleteket építenek. Ez a leírás jelenleg leginkább a terjeszkedésben továbbra is aktivitást mutató diszkontláncokra, vagyis a Lidlre, a Penny Marketre és az Aldira igaz. A diszkontlánokc Magyarországon agresszívan terjeszkednek, a Lidl már a hetedik, a Penny Market a kilencedik, az Aldi a tizenkettedik a kiskereskedelmi láncok közül árbevétel alapján. Válság ide vagy oda, 2010-ben mindkét német óriás növelni tudta az árbevételét 2009-hez képest: a Lidl 191,2 milliárdról 221 milliárdra, az Aldi 49,1 milliárdról 52,6 milliárdra bővült.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A vezérigazgató a hipermarketet jól működő modellnek tartja, de - mint elmondta- a lakóhelyhez közelebb eső, kisebb boltok nyitását is fontolgatják.
A három diszkontlánc közül az Aldi jelenleg elsősorban a fővárosi piacra fókuszál. A Lidl terjeszkedése valamivel nehézkesebb mint a versenytársaké, mert kizárólag saját fejlesztésű üzletekbe költözik, ami némiképp lassítja az expanziót. A diszkontláncok üzletei minden esetben meghaladják a 800 négyzetméteres területet és sajátos üzleti modelljükből fakadóan nem is tudnák 400 vagy 800 négyzetméter alá szorítani. A diszkontláncok sikereinek egyik kulcsa éppen az, hogy ugyanolyan alapterületű, ugyanolyan kialakítású üzletekben ugyanazt az árukínálatot tartják az egész országban.
A további láncok közül a Tesco hipermarketek terjeszkedése jelentősen lelassult, illetve a kisebb üzletekre fókuszál (Tesco Expressz), és ezen üzleteik mérete jellemzően nem éri el a 800 négyzetmétert, így ezek építése csak a 100 ezernél kisebb településeken ütközne a plázastopba. Hasonló cipőben járnak a Spar lánc kisebb üzletei, a City Spar boltok is, melyek jellemzően 500-600 négyzetméteres eladótérrel rendelkeznek, így a plázastop a nagyobb településeken nem érintené őket (bár ilyen üzletből Magyarországon 2006 óta csupán négy nyitott meg, tehát expanziós hullámról nem igazán beszélhetünk).
Természetesen nem állt meg teljesen a hipermarketek expanziója sem, néhány új nagy alapterületű hipermarket (pl. Tesco) épülhetne még Magyarországon, azonban összességében a piacon már erős pozícióval rendelkező láncok (Tesco, Auchan, Spar, Reál) nem járnának rosszul a diszkontláncok megfékezésével. Az élelmiszerláncok közül emellett a nyertesek vélhetően a magyar láncok, így a CBA és a Coop lehetnek, hiszen ezeknek az üzleteik jellemzően nem érik el a 400, ill. 800 négyzetméteres határt. Az Indexnek adott nyilatkozatában Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője üdvözölte is a tervezet ötletét, bár azt fontosnak tartotta, hogy a moratórium rövid ideig tartson, és inkább "a korrekt szabályozás" feltételeit dolgozzák ki gyorsan. Szerinte "a hazai piacra nemzetközi viszonylatban is nagyon szabályozatlanul engedték rá a tőkeerős multinacionális kereskedőcégeket, így kis területen is hatalmas koncentrációt értek el, túltelítve a szektort."
Az élelmiszerláncok mellett nem szabad elfeledkeznünk a tematikus áruházakról (műszaki áruházak, sportboltok, bútorláncok, stb.) sem. Bár a válság óta az ilyen típusú láncok terjeszkedése szinte befagyott, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a piac legerősebb szereplői (Euronics, Ikea, Jysk, Decathlon, stb.) középtávon terveznek további magyarországi expanziót. Ezeknek az üzleteknek az alapterülete a legtöbb esetben meghaladja a 400, ill. a 800 négyzetmétert.