Búcsút inthetünk a vasárnapi bevásárlásnak? Eltolták a döntést

Harrach Péter frakcióvezető két KDNP-s párttársával még tavaly decemberben nyújtotta be a Parlamentnek "A munkavállalók szabad vasárnapjának biztosításához szükséges egyes törvények módosításáról" szóló törvényjavaslatot, amelynek célja az volt, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak e napon, akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet van.

A törvénymódosítás lényege az volt, hogy elsősorban a kisboltok tarthatnának nyitva a hét utolsó napján (280 négyzetméterig, a turisztikailag kiemelt helyeken), a nagyobb alapterületű üzletekre viszont vasárnapi bezárás vár, illetve évente csak 12 alkalommal lennének nyitva.

Nem mondtak le róla teljesen

Megértettem a miniszterelnök üzenetét - így reagált Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője az MTI-nek kedden a kormányfő azon bejelentésére, hogy amíg nem lehet megélni öt napi munkából, addig nincs lehetőség az üzletek vasárnapi zárva tartására.

A kérdésről a véleményem nem változott, elfogadom a döntést - fogalmazott a kisebbik kormánypárt országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője. Harrach Péter hozzátette: bizonyára lesz alkalom a miniszterelnök által jelzett alkalmas időben a szabad vasárnap megvalósítására.

Ésszerű döntésnek tartja a miniszterelnök kijelentését Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki a Pénzcentrum.hu-nak elmondta: úgy látja, hogy a kormányfő a vásárlók érdekeiből indult ki, és ez a legfontosabb.

Vámos György szerint az Európai Unió sem egységes az üzletek vasárnapi nyitva tartásának tekintetében, de az elmúlt időszakban több példa is akadt a szabályok enyhítésére, például Németországban vagy Franciaországban.

A főtitkár úgy véli, a magyar szabályozás változatlanul hagyásának legfontosabb, hogy a hosszabb nyitva tartásnak vásárlásösztönző szerepe van, márpedig ez a kisebb és a nagyobb boltoknak egyaránt érdeke. A piac ugyanis rövid időn belül visszarendeződött volna (a vásárlási szokások szükségszerű átrendeződésével), ezzel pedig a kisboltok sem jártak volna jól.

Fontos szempont továbbá, hogy a lépés leépítéssel is járt volna: 10-15 ezer fő közötti számításokról lehetett hallani, de - mint azt Vámos György elmondta- egyetlen ember is elbocsátása is sok lett volna.

A magyar gazdaság fellendülése esetén visszatér az üzletek vasárnapi bezárásának témája a közéletbe - véli Gillemot Katalin, az Auchan Magyarország szóvivője, aki szerint elsősorban a nem-élelmiszer kereskedelemmel foglalkozó üzletláncokat (például műszaki boltokat, barkácsáruházakat) érintette volna fájdalamasan a döntés. Ezeket a boltokat ugyanis előszeretettel látogatják a vevők a hétvégi napokon, mivel ilyenkor jobban ráérnek válogatni, eladói szaktanácsot kérni.

A szóvivő is úgy látja, nem csak a vásárlók számára kedvező a miniszterelnök bejelentése, hanem a kereskedelemben dolgozók is megnyugodhatnak. Mint azt a Pénzcentrum.hu-nak elmondta, az áruházláncnál sok egyetemista, kismama is dolgozik, akik csak a hétvégi munkát tudják vállalni, így az ő munkahelyeik -egyelőre- biztosan megmaradnak.

A vevők a lábukkal szavaznak

A magyarok 48 százaléka, 1,9 millió család vásárol vasárnap - derült ki a TNS Hoffmann által végzett országos felmérésből. A májusi kutatásból megtudhatjuk azt is, hogy a vasárnapi vásárlók által elköltött alkalmanként átlag 12.500-15.000 Ft alapján a törvénytervezet által érintett éves forgalom is százmilliárdos nagyságrendű lehet.

Jelentős változásokkal járna mind a lakosság, mind pedig az érintett kereskedelmi vállalkozások szempontjából, ha életbe lépne a kötelező vasárnapi zárva tartást elrendelő jogszabály - mondta Jüttner Ádám, a TNS Hoffmann stratégiai tervezési igazgatója.

Az országos reprezentatív mintán végzett felmérés szerint ugyanis a lakosság 48 százaléka vásárol vasárnap. Budapesten és a megyeszékhelyeken a megkérdezettek fele, de a vidéki városokban és a falvakban élők negyven százaléka is látogatja az üzleteket vasárnap. A életkor szerinti megoszlást nézve a legnagyobb arányban - 65 százalékuk - a 18-35 év közötti korosztály jár vásárolni vasárnap is, de a 36-55 év közöttiek 54 százaléka szintén jár az üzletekbe vasárnap. A vásárlói szokásokra vonatkozóan az is elmondható, hogy általában a család több tagja együtt jár a boltokba, s a vasárnapi vásárlók 45 százaléka több mint egy órát tölt az üzletekben, így a vasárnapi vásárlás tulajdonképpen családi program. Az eredményekből az látszik, hogy a vasárnapi vásárlás stabil és meghatározó eleme a magyar fogyasztói magatartásnak - összegezte Jüttner Ádám.

Átlagosan 12.500-15.000 Ft-ra becsülhető az az összeg, amit a vasárnap vásárlók a hét utolsó napján a boltokban és a bevásárló központok éttermi egységeiben hagynak. Kérdés, hogy ezt az összeget elköltik-e a vásárlók más napokon, ha életbe lép a kötelező vasárnapi zárva tartásról szóló jogszabály.

A vásárlással töltött idő, valamint a vásárlásban részt vevő családtagok száma és az elköltött összeg között határozott korreláció mutatkozik: ha többen együtt mennek vásárolni, az elköltött összeg csaknem duplázódik. Ha az üzletek vasárnap zárva tartanának, a vasárnap is vásárlók zöme szombaton és hétköznap menne az üzletekbe - hétköznap viszont mind a rendelkezésre álló idő, mind vélhetően a vásárlásban résztvevő családtagok száma is kevesebb lenne. A kutatás eredményeiből az valószínűsíthető, hogy az említett hatások miatt a kiskereskedelmi láncok jelentős bevételtől esnének el.

A törvény fogadtatására adott válaszokból kiderült, hogy a vasárnap is vásárlók 59%-a (mintegy 650-850.000 ember) a javaslattal kapcsolatban inkább elutasító. Az egyedül vásárlók" 53%-a, a többedmagukkal vásárlóknak 61%-a, közülük pedig a gyermekeikkel együtt vásárlóknak pedig 67%-a nem ért egyet a boltok vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényjavaslattal. A családjukkal vásárlók közül a boltok vasárnapi zárva tartását leginkább az 55 év felettiek ellenzik (71%-uk), míg a javaslattal kapcsolatban leginkább a középkorúak megértők (a 36-55 éves generáció körében 31% a javaslattal egyetértők aránya).