Nincs már hova emelni az árakat a Balatonnál? Egyre óvatosabbak a vendéglátósok

Pénzcentrum: Április elején, május végén megindultak az ilyenkor szokásos balatoni helyzetről, vízminőségről, árakról szóló cikkek, melyek között olykor nehéz kiigazodni. Ti itt helyben milyen szezonra készültök idén a tó környékén?

Fekete Tamás: Kifejezetten jó szezont várunk természetesen. Ez a májusi rengeteg eső nem kedvezett a túrázni és kirándulni vágyóknak a Balaton térségében sem, de reméljük, hogy legalább a mezőgazdaságnak jó volt. Ám ha távolabbról nézzük, és elvonatkoztatunk a kellemetlenségektől, akkor azt látjuk, hogy tulajdonképpen a tónak is jót tett a sok csapadék: a Balaton vízszintje jelenleg már 117-118 centiméter körül van, ami a kiváló vízminőség alapját biztosítja. Úgyhogy mi itt azért mégiscsak örülünk a sok esőnek, és lelkesen készülünk a nyári szezonra. Ennek az egyik főpróbája most lesz a pünkösdi hétvégén, amikor úgy gondolom, hogy a rengeteg programnak köszönhetően sokan fognak a térségbe látogatni.

Az említett 117-118 centis vízmagasság nem számít túl magasnak?

Nem, volt ennél már magasabb, és azért a nyári meleg napokon akár egy centinyit is tud apadni a víz szintje, úgyhogy az a jó, ha tavasszal van víz bőven a Balatonban. Sőt, reméljük, hogy sokáig kitart a magas vízszint, így majd ősszel talán a Bahart új hajóit fel is lehet hozni a Sió-csatornán. De ha esetleg mégis túl magas lenne a vízállás, akkor a Sión keresztül tudnak vizet leengedni.

A több évszakos Balaton programja folyamatosan terítéken van, ám vannak olyan nagy létesítmények, szállodák, akik felvállalják, hogy semmiképp sem tudnak nyitva tartani a téli szezonban a méreteik miatt. Őket akkor el kell engedni és inkább a kisebb, gazdaságosan működtethető, esetleg családi egységekre kellene kizárólag koncentrálni ebben a programban?

Én úgy gondolom, hogy ez elsősorban nem méretfüggő, sokkal inkább a szortiment és a hozzáállás kérdése. Fontos eleme, hogy, milyen szolgáltatásokat tud a hotel a vendégei részére felajánlani, amelyekkel akár több évszakon keresztül is lehet működni.

Nagyon jó példa lehet erre, akár egy jó wellness szolgáltatást nyújtó nagy hotel, amely ezáltal egész évben nyitva tud lenni, vagy akár egy kisebb szálláshely, amelyik aktív turizmusra vagy gasztronómiára építve több évszakosan működik – ezekből több is van a Balaton körül, és tudnak egész éven át üzemelni. Tehát én ezt nem mérettől tenném függővé, hanem az alapkoncepciótól, valamint attól, hogy hogyan tud felkészülni a jövő kihívásaira, és hogyan rakja össze azt a szortimentet, amivel a vendégeit a tavaszi és az őszi szezonban, vagy akár télen is ki tudja szolgálni, tartalmas programokkal, eseményekkel tudja ellátni.

De abban egyetértesz, hogy nem kell minden egyes szereplőnek részt vennie ebben feltétlenül?

Természetesen nem is tud minden egyes szereplő részt venni ebben.

Nem is cél?

Én azt gondolom, nem cél, hogy mindenki nyitva legyen az év mind a 365 napján a Balaton körül, sokkal inkább az a cél, hogy aki nyitva van, az vonzó tartalommal, az évszaknak megfelelő programokkal, ajánlatokkal készüljön. Erre pedig van lehetőség bőven, például itt vannak a kerékpárutak: elkészült a BalatonBike365-ös beruházás. Négy nagy kerékpáros központ épült a tó körül, hiszen mostanra már a kapolcsit is átadták Balatonföldvár, Balatonfüred és Keszthely után. Összesen több, mint 1000 km kerékpározásra alkalmas út van itt, amelyek mentén 50 pihenőpont és 4 szolgáltatóközpont várja a bicikliseket. A fejlesztéshez tartozik egy applikáció is, mely több ezer kerékpárosbarát vállalkozást tüntet fel nyitvatartással, és minden egyéb hasznos információval. Emellett az idei évben a Veszprém Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt is sok ezer színes programot kínál, nemcsak Veszprémben, hanem az egész Balatonon körül, hiszen a koncepció pont arról szólt, hogy ne csak egy városba, hanem egy teljes turisztikai régióba vigyenek életet a kultúra területén. A balatoni gasztronómiáról sem szabad megfeledkezni: éppen múlt pénteken zajlott a Balaton Fagyija verseny, amelyet Szövetségünk szervez immár tíz éve. A rendkívüli érdeklődés jól mutatja, hogy van gasztronómiai élmény a Balatonon, nemcsak az éttermekben, borászatokban - hiszen nagyon jó nevű éttermeink, borászataink vannak -, de ugyanúgy a kézműves fagylaltozóinkban, a cukrászdáinkban, a kávézóinkban. Van tehát mit csinálni a főszezonon kívül, tavasszal és ősszel is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Balaton fagylaltja 2023: nem is kerül sokba egy gombóc a díjnyertes édességből, itt lehet megkóstolni

A balatoni tövises mangó sorbetet a balatonalmádi Amaretto Fagyizóban készítették. A győztes ízt készítő cukrászda forgalma általában 10-15 százalékkal megnő.

És a téli szezonban? Van rá reális esély, hogy finn mintára Mikulásfalu jöhet létre a magyar tengernél?

Igen emlékszem, amikor bedobtuk a köztudatba, akkor nagyon sokan felkapták a fejüket. Ha belegondolunk, egészen egyszerű az ötlet, hiszen ahogy a külföldi, úgy a magyar gyerekek is szeretik a Mikulást, miért ne építenénk erre itt, a Balaton partján? Én úgy gondolom, hogy karácsony közeledtével ez egy jó kis téma, mindenkit érdekel, és lehet ezen dolgozni, a megfelelő vállalkozói összefogással garantáltan sikerre van ítélve.

Idén sem ússza meg a Balaton munkaerőhiány nélkül a szezont, a gyakorlatban mit lehet tenni ennek az enyhítésére? Vagy egyszerűen fogadjuk el, hogy Közép-Kelet Európában ez a helyzet, minden szomszédunk küszködik?

Igen, ez egy olyan kérdéskör, ami évről-évre előkerül csakúgy, mint a Balaton vízminősége, a lángos vagy a fagyi ára. Nem mintha nem lenne fontos kérdés, de meggyőződésem, hogy a megoldás kulcsa itt az, hogy a vállalkozók megfelelően kezeljék a dolgozóikat. Ahol a munkavállalókat megbecsülik emberileg, szakmailag és anyagilag is, ott hosszú távon lehet gondolkozni, építkezni. Természetesen van egy nagyon erősen meghatározó demográfiai folyamat is az országban: sajnos mi is azon nemzetek közé tartozunk, ahol a társadalom elöregedése tapasztalható, és ezért évről évre egyre többen esnek ki a munkaerőpiacról, olvad az utánpótlás. Van egy bizonyos számú elvándorlás is, ezzel is tisztában vagyunk, éppen ezért biztos vagyok benne, hogy ez a kérdés mindig is porondon lesz, ám aki időben felkészül, megfelelően tervez, az ennek a problémának a nyomását enyhíteni tudja.

Én azt gondolom, hogy aki külföldre megy dolgozni, az egy kemény döntést hoz, amit jó esetben tudatosság, gondos mérlegelés előz meg, és nem csak a bérek számítanak. Ettől függetlenül, aki készül a munkaerő megtartására, annak nem akkora nagy a nyomás, de a bizony, ez a probléma létezik, figyelni kell rá, foglalkozni kell vele.

Nem csak nálunk, és nem csak Kelet-Közép-Európán, máshol is komoly bajban van a szektor, az elöregedő társadalmakban ez folyamatosan jelen lévő kihívás, amin a vendégmunkások enyhíthetnek ugyan, de teljes megoldást nem kínálnak. Azt se felejtsük el, hogy a turizmusban nem lehet automatizálással kiváltani a humán munkaerőt, sőt, az igazán jó szolgáltatóknál a humán munkaerőnek óriási a jelentősége: merthogy emberekkel kell bánni, embereket kell kiszolgálni, programokat ajánlani, ételt adni. Végeredményben ez egy komplex szolgáltatás, amihez szakmai felkészültség és nyitott gondolkodás szükséges.

A turizmus alkalmazkodik, a vállalkozók pedig megoldják ezt is, én még nem tapasztaltam itt a Balatonon, hogy üzletek tömegesen zárnának be azért, mert nincs munkaerő. Természetesen a szezon elején van egy nagyobb bumm, amikor kinyitnak az egységek, akkor nagyobb a kereslet a munkaerő iránt, egyfajta elszívó hatás érződik a piacon, ahogy megnövekszik a kereslet, de utána minden évben beáll az egyensúly. A vállalkozók többsége ehhez a kihíváshoz mostanra már felnőtt.

Tehát akkor ezeknek a szokásos nyár eleji híreknek, amik arról szólnak, hogy nincs munkaerő a Balatonon, nem lesz, aki kiszolgálja a vendégeket, nagyobb a füstje, mint a lángja?

Tulajdonképpen igen. Május környékén megjelennek az „Őrült drágulás a Balatonnál…” kezdetű híradások, éppen tegnap, vagy tegnapelőtt hallottam az egyik tévécsatornán, hogy olyan drágulás van a Balatonon, hogy már nem lesz elérhető senkinek. Mint kiderült, arról volt szó, hogy emelkedtek a parkolódíjak 100 forinttal.

Na, de elnézést, ha elmegyek Budapestre, Kaposvárra, Miskolcra, ott is fizetek a parkolásért, hiszen valamiből fenn kell tartani egy települést. Arról nem is beszélve, hogy az önkormányzatok ezekre a területekre, a parkolóhelyekre költenek, kiépítik, majd karbantartják őket.

Talán el kéne azon gondolkodni, hogy az ilyen jellegű hírekkel nem csak felhívják a figyelmet, de ártanak is egy olyan desztinációnak, ahol emberek ugyanúgy, mint máshol a megélhetésükért dolgoznak. Hozzá kell tenni, van a Balaton körül rengeteg olyan település, ahol a mai napig ingyenes a parkolás. Sőt, majdnem minden településen van ingyenes strand is, amely, ha nem is óriási, de be lehet jutni a vízbe. Tehát aki tudatosan megtervezi a nyaralását, az az elvárásainak és a büdzsének megfelelően talál is megfelelő szolgáltatásokat, ez biztos!

Szállásárakról már mi is írtunk tavasszal, akkor 15-40 százalékos emelkedésről beszéltek az iparági szereplők, de hozzátették, még korai volt jósolni. Most így május végén mi látszik, nagyon megemelkedtek az árak, vagy tartjuk a régiós átlagot, a 20 %-ot?

Igen, emelkedni fognak a szállásárak, de ezen nincs is mit csodálkozni: ha bemegyünk egy áruházba, ott is látjuk, hogy változtak az árak, és sajnos nem lefelé, hanem felfelé mozdultak el. Ha kifizetjük otthon az energiaszámlánkat, akkor látjuk, hogy sok esetben többe kerül, mint a korábbi években. Mindez a turisztikai szektort halmozottan érinti, nem is beszélve a munkaerő költségeiről: aki meg akarja tartani az alkalmazottait, az kénytelen több bért kínálni, mint tavaly.

Az emelkedő költségeket be kell építeni az árakba, de természetesen súlyozva, azaz nem lehet 100%-ban mindent a vendégekre hárítani, meg kell találni azt az optimális középutat, ahol még megéri nyitva lenni és szolgáltatni, és a vendég is ki tudja fizetni. Lehet, hogy a mostaninál is többet kellett volna emelniük a szolgáltatóknak, mégsem tették meg, hiszen egyelőre óvatosak.

Még mindig viszonylag alacsony a külföldi vendégel száma a Balaton partján, véleményed szerint rájuk lenne inkább szükség, őket kellene eredményesebben megszólítani, vagy a magyar vendégekre kellene jobban koncentrálni?

Ez egy nagyon-nagyon fontos kérdés, már csak azért is, mert éppen most zárul a Balaton márkázása, amely az MTÜ konzorcium vezetésével egy GINOP pályázat keretében valósult meg. Elkészült a Balaton turisztikai arculata és a márkázást támogató marketing elképzelések, amelyekhez marketing büdzsé is társult. Nagyon várjuk, hogy az aktivitás be is induljon, hiszen mindenképpen szükségünk van a külföldi vendégekre. A '80-as évekhez képest megfordultak az arányok, akkor jóval több volt a külföldi vendégek száma, mostanra a magyarok lettek többen. Őket nagy örömmel várjunk továbbra is a Balatonra, de ez nem azt jelenti, hogy ne szeretnénk külföldi vendégeket is, akár a főszezonban, akár a főszezonon kívül, hiszen ők is nagyban hozzájárulhatnak a szezonális ingadozás visszaszorításához. Akár Nyugat-Európából, akár Észak-Európából érkező vendégek a tavaszi vagy az őszi szezonban is találhatnak olyan tartalmas programokat, kikapcsolódási lehetőségeket, amiért érdemes ide jönni, az infrastruktúránk rendelkezésre áll. Én nagyon bízom benne, hogy ez az aktivitás be fog indulni, erősödni fog, és a külföldi vendégek szemében újra népszerű és vonzó úti céllá válik a Balaton.

Ők az aktív turizmusra nyitottabbak, mint a magyar turisták?

Igen, bár Magyarországon is terjedőben van ez a trend - éppen pár napja volt, hogy a balatonföldvári kikötőben rengeteg kerékpáros gyűlt össze –, most nagyon népszerű sportággá, hobbivá vált a kerékpározás, talán a BB365-nek köszönhetően is, és persze ez egy kiváló aktív kikapcsolódási forma. Nem sportteljesítményre biztatjuk az embereket, hanem arra, hogy mozogjanak, egészségesen éljenek, és élményeket éljenek át kerékpárral megközelítve turisztikai attrakciókat, szolgáltatókat.

2023. július 1-jétől a vendéglátó üzleteknek, illetve a turisztikai attrakcióknak kötelező lesz az adatszolgáltatás a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ felé - ez főleg a kisebb egységeket ijeszti meg. Mi a véleményed, felkészült erre minden szereplő, illetve a csatlakozás után milyen előnyeit élvezheti például egy kis, balatoni étterem?

(az interjú készítése és megjelenése között érkezett a hír, hogy az MTÜa javaslata szerint július 1-től az évi 100 millió forint nettó árbevétel felett teljesítő vállalkozások számára lépne életbe a kötelezettség, az ennél alacsonyabb árbevételű szolgáltatók adatszolgáltatásának kezdete pedig későbbi időpontra módosulna – a szerk.)

Kezdjük azzal, hogy azért nem derült égből villámcsapásként érkezett a kötelező adatszolgáltatás híre, erről már nagyon régóta szó van, és ennek van egy folyamata, amelyet például a szálláshely-szolgáltatók már meg is ugrottak. Most a turisztikai attrakciókat és a vendéglátóhelyeket érintő adatszolgáltatási kötelezettség érett be, és ez is már egy halasztott időpont. Ez esetben a nagy beruházásigény nem feltétlenül állja meg a helyét, mert van ingyenes szoftver hozzá.  A működő nagy szolgáltatók, már most is használnak/eddig is használtak vendéglátó szoftvert, amit kifejezetten a gasztronómiára fejlesztettek és ki lehet egészíteni NTAK adatszolgáltató modullal, tehát nekik nem lesz érzékelhető a változás. Ugyanez a helyzet bizonyos turisztikai attrakcióknál is.

A kisebb vendéglátóhelyeknek pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség által fejlesztett Vendégem szoftver ingyenesen érhető el, de az MTÜ vagy a Tourinform irodák munkatársai segítenek mindenkinek, aki elakad. Ezek a szoftverek egy interneteléréssel rendelkező mobiltelefonról, tabletről vagy számítógépről üzemeltethetők – ezek közül valamelyikkel mindegyik szolgáltató rendelkezik - , tehát nem igényel nagy beruházást az átállás.