Itt áll feketén-fehéren: így nem állt talpra a magyar turizmus idén nyáron

A koronavírus járvány terjedését világszerte keményebbnél keményebb korlátozásokkal igyekeztek megfékezni. Ezek a korlátozások igen gyorsan a légiközlekedésbe is begyűrűztek és hatalmas csapást mértek a szektorra. Az ez által okozott drámai nagyságú károkat az óvatos becslések szerint is évekbe telik kihevernie a légitársaságoknak és reptereknek.

A Budapest Airport legutóbb idén júliusra vonatkozóan közölt adatokat. Eszerint a légiközlekedés már éledezik Magyarországon. Januártól júniusig 604 ezer utas fordult meg a repülőtéren, a júliusi, vagyis egyetlen nyári hónap utasszáma ennek a 89 százalékát tette ki, a júliusi több mint félmilliós utasszám a júniusban mért adatok duplája, de a forgalom ezzel még mindig csak 2019-es év júliusi forgalmának 34 százalékát érte el. A közleményben kiemelték, az év első harmadában napi 2000-3000 utas, júniusban már naponta átlagosan mintegy 10 000 utas fordult meg a budapesti repülőtéren, júliusban pedig 18 000.

Ennek tükrében meglepő lehet, de a légiforgalomban tapasztalt visszaesés mértéke hazánkban európai szinten továbbra is igen magas. Az Eurostat friss adataiból kiderül tovább az is, mely országok légi szektora szenvedte meg a legkevésbé és a legjobban a pandémia hatásait.

Az unióban sehol nem állt talpra a légiközlekedés

Bár az előző évhez képest 2021 augusztusban az Európai Unióban is látható volt egy komoly előrelépés (48 százalékkal több menetrend szerinti járat indult), ez még mindig durván elmarad a pandémia előtti szinttől.

2019 augusztusához képest ugyanis még mindig 31 százalékkal kevesebb gép szállt fel a múlt hónapban.

Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 2021 augusztusában 479 ezer járat indult el, míg 2020 augusztusában csupán 325 ezer. De két évvel ezelőtt ez a szám még havi 696 ezer volt.

A legdurvábban egyébként Finnországban esett vissza a járatok száma. Az észak-európai országban pontosan 60 százalékkal csökkent a menetrend szerinti utak száma. De hasonlóan nagy mértékben gyérült a légiforgalom Írországban (54,5 százalékkal) és Szlovéniában (53,5 százalékkal)  is. EU-s szinten ezekben érvényesül még a legnagyobb mértékben a pandémia hatása.

Ahogy a fenti ábrán látszik, az egyes országokat igen eltérő mértékben érintette a szektor válsága. Az mindenesetre sokat, hogy az EU-n belül minden, és a kontinensen is egy kivételével az összes országban elmarad még a légiforgalom a két évvel ezelőttihez képest.

A fekete bárány Albánia, ahol a nyári hónapokban úgy kilőtt a légiforgalom, hogy mostanra a 2019 augusztusi állapotot is túlszárnyalták 23 százalékkal.

Az Európai Unión belül a jelenleg a 2 évvel ezelőtti szinthez legjobban teljesítő ország Görögország, ahol augusztusra már csak 7,1 százalékos volt a 2019 azonos hónapjához viszonyított visszaesés. Egy számjegyű változást egyetlen másik tagállam sem könyvelhetett el.

Igaz ez Romániára (18 százalékos visszaesés) és Törökországra  (18,3 százalékos visszaesés) is. De még így is ez a két nemzet követi a félszigetet, ha a légiközlekedési válság legyűrésének gyorsasága alapján rangsoroljuk az országokat.

Magyarországon pedig sajnos EU-s szinten is nagy még a visszaesés.

Hazánkban a légiforgalom még 44,2 százalékos elmaradásban van a két évvel ezelőtti szinttől. Ez 13 százalékpontos eltérést jelent a 31,2 százalékos európai uniós átlaghoz képest.  De a 2019-es évhez mért deficit jóval magasabb, például a Bulgáriában (31,8 százalékos visszaesés), vagy az Észak Macedóniában (27,1 százalékos) mértnél is. Tehát nem csak az EU tagállamokhoz képest kiugró szám.

Régiós szinten egyébként a hazánkéhoz hasonló arányok jellemzők. Bár Ausztria a menetrend szerinti járatok számában a 2019-es évhez mért elmaradást augusztusra leküzdötte 35,2 százalékosra és Romániában a változás már csak 20 százalékos, a régiónk többi országában igen erős még a járvány hatása.

A leglesújtóbb a helyzet Szlovéniában, ahol a nyár utolsó hónapjában még mindig 53,5 százalékkal elmaradt a légiforgalom 2019 azonos hónapjához képest. De hasonlóan gyér a légi közlekedés egyelőre Csehországban is, ahol 52,3 százalékos, illetve Szlovákiában, ahol 50,8 százalékos az elmaradás a két évvel ezelőtti állapothoz képest.

Évek kellhetnek még a kilábaláshoz

A légitársaságok és a szakág szakértői sem hisznek abban, hogy egyik napról a másikra helyreállnának a járványidőszak előtti állapotok. között a Wizz Air vezérigazgatója is úgy véli, hogy bár az emberek mobilitási igénye vissza fogja állítani az utazási kedvet, de sokkal inkább bízik a hosszú távú talpra állásban, mint a rövid távúban, úgy véli, a légiközlekedési iparág talán 2024-25-re jut újra a 2019-es szintre.

A válság hozta változásokról Váradi József néhány hónapja azt is elárulta: bár tavaly azt mondta volna, hogy a légitársaság soha nem fog cargózni és Amerikába repülni, ehhez képest tavaly március-áprilisban csak cargóztak és Amerikába repültek. A jelzett periódusban a cég 130 cargójáratot hajtott végre csak Magyarország és Kína között, egész Kelet-Európának ők szállították a maszkokat és a lélegeztetőgépeket, és jelentős szerepet játszottak az Egyesült Államokban rekedt magyarok hazatelepítésében. A légitársaságok sem csupán a menetrend szerinti járatok újraindulására alapozták tehát túlélésüket.