Ezen többszázezer forintot is bukhatnak a magyar családok

Az európai uniós állásponttal összhangban Magyarország nem változtat Tunézia biztonsági besorolásán, az továbbra is a második kategóriába tartozik, amely a fokozott biztonsági kockázatú beutazást jelzi - jelezte tegnap délután a Külügyminisztérium. Határozottan arra kértek viszont minden magyar állampolgárt, hogy

Mivel a minisztérium figyelmeztetése szerint most tehát azon is kell gondolkodni, hogy lemondjuk a hónapokkal ezelőtt lefoglalt családi nyaralást, ezért az Európai Fogyasztói Központ segítségével összegyűjtöttük az elálláshoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat:

Az utas elállhat-e a szerződéstől?

Először is tisztázni kell, mit jelent az elállás. Az elállás egy olyan jogi lépés, amellyel a szerződő felek egyike egyoldalúan bontja fel ("visszamondja") a köztük érvényben lévő szerződést. A felbontásból az következik, hogy ez a szerződés úgy szűnik meg, mintha a felek között nem is jött volna létre, vagyis az addig kifizetett díjakat (előleget) az utasnak vissza kell kapnia. A szolgáltatás természetéből kiindulva utazási szerződések esetében elállást csak az utazás megkezdése előtt (vagyis amikor még nem kezdtük el igénybe venni a szolgáltatást) lehetséges gyakorolni. Az utazási szerződésektől az utas bármilyen okból elállhat, sőt vannak különleges okból gyakorolható esetek is.

Milyen időpontig és milyen okból állhat el az utas a szerződéstől?

A jogszabály lehetővé teszi, hogy az utas az utazási szerződéstől írásban tett nyilatkozattal bármikor elállhasson, de feltétlenül az utazás megkezdése előtt kell ezt a nyilatkozatot megtennie.. Az elállás indokát és időpontját tekintve különbség leginkább abban van, hogy kell-e, és ha igen, mennyi bánatpénzt kell megfizetni a szervező részére.

Milyen formában közölje az utas az elállását?

Mivel jelentősége van annak, hogy az utas közölte-e egyáltalán az elállási szándékát, illetve hogy pontosan mikor közölte azt, az utólagos jogviták elkerülése végett érdemes mindig írásban közölni az elállást. Az írásos forma biztosíthatja ugyanis, hogy nyoma marad az utas elállási nyilatkozatának: lehet faxon, e-mailben, ajánlott és tértivevényes levélben, esetleg személyesen, az utazási iroda által szabályszerűen átvett írásos nyilatkozattal jelezni, hogy el akarunk állni az utazási szerződéstől.

Bánatpénzt kell-e fizetnem, ha elállok a szerződéstől?

Az utazási szerződésben az utas elállása esetére bánatpénz is kiköthető. Ez azt jelenti, hogy ha az utas eláll, a szervező csak akkor követelheti tőle bánatpénz megfizetését, ha ez a lehetőség eleve benne volt az eredetileg megkötött szerződésben, és csak annyit követelhet, amit a szerződés tartalmaz. (Mindazonáltal bizonyos esetekben bánatpénz annak ellenére sem követelhető, hogy az benne volt a szerződésben.)

Mennyi bánatpénzt kell nekem fizetnem?

A szerződésben az utas elállásának esetére kikötött bánatpénz mértéke nem haladhatja meg a szolgáltatás díjának (részvételi díj) összegét. A bánatpénz egyébként a szolgáltatás díjának (a részvételi díjnak) százalékában kifejezett átalány formájában is megállapítható. Vagyis legrosszabb esetben a szolgáltatás eredeti összegét kell megfizetnünk egy visszamondott utazás után, azonban a teljes díjban foglalt, de külön felszámított adók, illetékek és egyéb kötelező terhek megfizetését nem követelhetik az utastól.

A jogszabály védi azoknak az utasoknak az anyagi érdekét, akik viszonylag hamar jelzik a szervezőnek, hogy mégsem kívánják igénybe venni a szolgáltatást. Amennyiben az utas az utazás megkezdését megelőző harmincöt napnál, szálláshely (apartman) igénybevételére irányuló utazási szerződés esetében pedig negyvenöt napnál korábban áll el a szerződéstől, bánatpénzként legfeljebb a szolgáltatás díjának (a részvételi díjnak) tíz százaléka követelhető.

Mikor nem kérhetnek tőlem egyáltalán bánatpénzt?

• Ha az utas az utazás megkezdését megelőző hatvan napnál korábban eláll az utazástól, bánatpénz nem követelhető.

• Ha az utazásszervező az utazási szerződés lényeges feltételét az indulás előtt rajta kívül álló okból kívánja jelentősen módosítani (így különösen, ha a díjemelés mértéke a nyolc százalékot meghaladja), és az utas úgy dönt, hogy eláll a szerződéstől, bánatpénzt nem lehet jogszerűen követelni tőle.

• Ha az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely - az utazási szerződés megkötését követően - a külpolitikáért felelős szerv honlapján az "utazásra nem javasolt" térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül, az utazásszervező köteles azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást nyújtani. Ezt azonban az utas nem köteles elfogadni, hanem akár el is állhat a szerződéstől, és bánatpénz ilyenkor sem követelhető tőle.