Ez az idei év nagy lehúzása? A termékbemutató már a múlté

Az üdülési jog (vagy timeshare) a nyaralás egyik közkedvelt formája: a dolog lényege, hogy az üdülőhasználati jog megvásárlásával egy kiválasztott külföldi vagy belföldi szálláshelyet minden évben, az év azonos időszakában kizárólagosan használhatunk. A fogyasztóvédők szerint az üdülési joggal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő panasz, hogy a vásárlók az értékesítő munkatárs hangzatos előadása után, szóban elhangzott ígéretekre alapozva rögtön aláírják a szerződést, anélkül, hogy azt tüzetesen átolvasnák.

Így trükköznek

A Budapesti Békéltető Testület szerint számtalan trükköt bevetnek az értékesítők azért, hogy a fogyasztók üdülési jogot vásároljanak akár több százezer forint értékben úgy, hogy közben fel sem mérik, arra tényleg szükségük van-e. Épp ezért nem árt odafigyelni már akkor is, ha kezdetben csak egy hangzatos üdülést kínálnak fel számukra ingyenesen - amelynek természetesen "feltétele egy előadáson való részvétel".

Általában valamely üdülőhelyre, wellness szállodába kedvezményes áron hívják meg a fogyasztókat néhány nap, esetleg egy kellemes hétvége eltöltésére. Ennek azonban feltétele, hogy egy előadáson kell részt venni. Ezen a rendezvényen bemutatják az adott - és sok esetben több más - szálláshelyet, jellemzően felnagyítják az előnyeit és elhallgatják a hátrányait, majd ezt követően próbálják meg értékesíteni az üdülési jogot a fogyasztók részére.

Ugyanígy sokszor előfordul, hogy valamely garantált ajándék (például egy viszonylag nagy értékű utazási utalvány) ígéretével csábítják el a fogyasztókat egy hasonló bemutatóra. Gyakran az előadás valódi célja - az üdülési jog értékesítése - csak a helyszínen derül ki, így a fogyasztók kellő felkészültség híján védtelenebbek az értékesítők sokszor agresszív rábeszélésével szemben. Hasonlóan a termékbemutatókhoz, itt is jellemző az értékesítő cégek üzletkötőinek azon gyakorlata, hogy a fogyasztókat erős rábeszéléssel, pszichikai nyomással, jelentős - csak ott, és csak akkor érvényes - árkedvezmények ígéretével ösztönzik a vásárlásra. Ezeknek pedig a fogyasztók gyakran nem képesek ellenállni.

Az is megesik, hogy az üdülési jogot egyben kiváló befektetési lehetőségnek állítják be, hivatkoznak az üdülési jog örökölhetőségére, könnyű eladhatóságára, a világ bármely pontjára történő elcserélhetőségére, sokszor további ingyenes szálláslehetőséget is felajánlanak egy vonzó üdülőhelyre, ha a szolgáltatást megvásárolják.

Ezek a hivatkozások általában csak részben igazak és akkor is csak bizonyos feltételekkel, az ajándékok pedig a gyakorlatban ésszerű keretek között felhasználhatatlanok. Az üdülési jog megvásárlását kecsegtető befektetésként feltüntető értékesítők további trükkje, hogy az üdülési jogot értékesítő szerződésben az üdülési jog eladása esetére a maguk részére elővásárlási jogot kötnek ki. Ezzel azt a hamis látszatot keltik, hogy az üdülési jog mennyire keresett termék és azt a vállalkozás bármikor kész visszavenni. Sokszor szóban kifejezetten meg is ígérik az üdülési jog mindenkori visszavásárlását - ami persze az írásbeli szerződésben már nem szerepel.

Két hétig még visszamondhatjuk

A megunt, anyagilag megterhelő üdülési jogok értékesítésére azonban nincs sok esély. Ilyenkor gyakori eset, hogy a fogyasztók az értékesítő vállalkozást bízzák meg az üdülési jog másodlagos értékesítésével. A vállalkozások ezt biztosra és rövid határidővel meg is ígérik, de egyúttal rábeszélik a fogyasztókat egy újabb üdülési jog (például ugyanazon a szálláshelyen még egy hét üdülőhasználat, vagy a két személyre szóló üdülési jog mellé még egy kétszemélyes jog) megvásárlására azzal az indokkal, hogy így könnyebb és/vagy gyorsabb lesz értékesíteni az üdülési jogot, mert nagyobb lesz rá a kereslet.

A valóságban ilyenkor a fogyasztók két külön szerződést kötnek: egy megbízásit a saját meglévő üdülési joguk értékesítésére és egy másikat (gyakran ugyanazzal a személlyel ugyan, de jogilag már más vállalkozással), amivel egy újabb üdülési jogot vásárolnak a már meglévő mellé. A korábban is megvolt üdülési jogukat pedig a vállalkozás hangzatos ígéretei ellenére egyáltalán nem sikerül értékesíteni, ellenben vásároltak pluszban egy másik üdülési jogot, ami jelentős fizetési kötelezettségeket ró rájuk és a jövőben is hosszú távon köti őket.

Bevett gyakorlat, hogy az értékesítők részletfizetési kedvezményt nyújtanak, illetve szinte minden esetben felajánlják a fogyasztási kölcsön lehetőségét. Így a szerződés megkötésekor nem kell egy összegben megfizetni az általában milliós nagyságrendű ellenértéket. Emiatt azonban a fogyasztók kevésbé tudják reálisan látni a szerződéssel együtt járó fizetési kötelezettségeik jövőbeni teljesítésére vonatkozó tényleges anyagi lehetőségeiket.

Fontos tudni, hogy ilyen szerződések esetén a szerződés megkötésének vagy kézhezvételének napjától számított 14 napon belül írásban indokolás nélküli elállási jog illet meg minket. Ezt a  szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles felhívni a figyelmet.

Így kerülhetjük ki a csapdákat

Az üdülési jog vásárlása kapcsán is igaz, hogy a legtöbb probléma kellő odafigyeléssel elkerülhető:

1. Egy nagyon jutányos részvételi díjú wellness hétvégére történő telefonos meghívás, nagy értékű ajándék utazási utalvány vagy ingyenes szálláslehetőség ígérete esetén már előre készüljünk fel annak lehetőségére, hogy az adott utazáson vagy az ajándék átvételekor üdülési jogot fognak megvásárlásra felajánlani.

2. Gondoljuk át, hogy szükségük van-e az ajánlott üdülési jogra, hosszú távon biztosan ki tudjuk-e azt használni, az üdülési jog ellenértékét, az odautazással járó költségeket és a kapcsolódó egyéb költségeket, az általában évente rendszeresen emelkedő éves fenntartási díjat ki is tudjuk-e fizetni. Az éves fenntartási díjat ugyanis általában akkor is viselni kell, ha a szállást az adott évben nem is vesszük igénybe.

3. A szerződéskötést megelőzően alaposan olvassuk el a kapott írásbeli tájékoztatókat, valamint magát a szerződést és egyéb dokumentumokat. Szerződéskötés esetén minden iratból kérjünk is el egy-egy példányt. Ne hagyjuk siettetni magunkat, elvégre hosszú távú kötelezettségvállalásról és sok pénzről kell dönteniük. (Ha bármilyen indokkal siettetnek, az már eleve gyanús lehet.)

4. Ha valamit nem értünk a szerződésben vagy egyéb dokumentumokban, ne fogadjuk el feltétel nélkül a vállalkozás szóbeli magyarázatát, járjunk utána, kérdezzünk meg másokat is. Bármilyen apró kétség esetén inkább ne írjuk alá a szerződést, nem fogunk semmilyen soha vissza nem térő ajánlatról lemaradni. Ugyanaz az üdülési jog megvásárolható lesz még másnap és egy hét múlva is ugyanazokkal a feltételekkel, ne dőljünk be a csak ott és csak akkor megkötött szerződések esetére felajánlott kedvezmények ígéretének.

5. Győződjünk meg arról, hogy az elállási jogunkról megfelelő és pontos tájékoztatást kaptunk-e, az ehhez szükséges formanyomtatványt megfelelően kitöltve megkaptuk-e. Az elállási jogról nem lehet érvényesen lemondani.

6. Ha már megkötöttük a szerződést, utólag is kérjünk tanácsot rokonoktól, ismerősöktől, szomszédoktól vagy akár utazási szakemberektől és ennek tükrében még egyszer gondoljuk át a vásárlást. Nézzünk utána az interneten és hasonlítsuk össze a szerződésünket más hasonló ajánlatokkal, hogy képet kapjunk arról, jó üzletet kötöttünk-e - tanácsolja a Békéltető Testület.

7. Minden esetben írásban rögzítsük indoklás nélküli elállási jogunkat. Ez történhet akár a rendelkezésünkre bocsátott formanyomtatvány felhasználásával, akár más ennek megfelelő tartalmú teljes bizonyító erejű magánokiratban (saját kezűleg írva és aláírva vagy egyéb irat esetén aláírva és két tanúval ellátva), az elállási nyilatkozat elküldésének vagy átvételének későbbi igazolhatóságára alkalmas módon (postai úton ajánlott tértivevényes levélben). Az elállási jog gyakorlása csak írásban érvényes.