Nem kegyelmeznek az autósoknak: egy kortyért is vihetik a jogsidat?

Hazánkban eddig a szabálysértést elkövető autósnak lehetősége volt arra, hogy a felelősség áthárításával megússza a bírságot. Erre lehetőséget a szabálysértésekről szóló törvény azon paragrafusa adott, mely szerint senki sem kötelezhető arra, hogy családtagjára nézve terhelő vallomást tegyen. Így a gyorshajtáson vagy egyéb közlekedési vétségen ért autós, amennyiben a fényképről nem lehet megállapítani az autóvezető személyazonosságát, egyszerűen úgy nyilatkozott, hogy az autót nem ő, hanem valamelyik családtagja vezette.

Ennek az eljárásnak köszönhető, hogy a tavalyi évben csak a fővárosban 5 ezer olyan eset fordult elő, ahol a gyorshajtást elkövetői végül büntetlenek maradtak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyorshajtás miatt kiküldött fizetési felszólítások 27 százalékában végül nem került megfizetésre a kiszabott büntetés. A BRFK szóvivője szerint, ha ezt a mennyiséget csupán egy átlagos, 30 ezer forintos büntetőtétellel szorozzuk fel, az elmaradt büntetések értéke akkor is eléri a 150 millió forintot.

A most benyújtott javaslat azonban bezárná ezt a kiskaput, tudhattuk meg Ruszó László századostól, az Országos Rendőr-főkapitányság Közeledésrendészeti Főosztályának munkatársától. Az objektív felelősség elve alapján ugyanis a törvénymódosítás életbe lépése után az autó tulajdonosát vagy üzembentartóját terhelné a felelősség. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az autó tulajdonosa nem nyilatkozik a szabálysértést elkövető vezető kilétéről, neki kell vállalnia a büntetést.

Az új szabályozás szerint a vasúti átjáró használatára, a jelzőlámpákra, az elsőbbségadásra, a megállásra, várakozásra, kanyarodásra vonatkozó szabályok megsértése esetén is felelőssé válna az autóvezető. De a sebességkorlátok be nem tartása esetén is fizetnie kellene.

Ruszó László azonban elmondta, hogy a törvénymódosítás egyelőre javaslati fázisban van, így az ORFK mint végrehajtó szerv csak saját javaslatairól, illetve a rendelkezésére bocsátott tervezetről tud nyilatkozatot adni.

A módosítás célja, hogy elrettentse az autók tulajdonosait a vétségek elkövetésétől, illetve attól, hogy agresszív vagy nem megfelelő vezetői képességekkel rendelkező személyeknek adják kölcsön gépjárműveiket. Erre szolgálnának az új büntetőtételek is, melyek várhatóan 30 és 300 ezer forint között mozognak majd.

Az utólag történő bírságolás esetében megszűnne a differenciálás lehetősége, a büntetés kiszámítási módját kormányrendeletben határoznák meg a döntéshozók. A felszólítás mindenképpen az üzemben tartóhoz érkezne.

Ruszó László sikeres példaként Franciaországot említette, ahol az objektív felelősség és a sebességmérő kamerák általános használatának bevezetése óta jelentősen csökkent mind a közúti, mind pedig a halálos kimenetelű közúti balesetek száma. A törvénymódosítás szorgalmazásával az ORFK legfontosabb célja itthon is a balesetek számának csökkentése.

Ezt a célt szolgálják az előbbiekben leírtaktól függetlenül benyújtott javaslatok, melyek a pontrendszer szigorítását és az egyéb vétségek esetében kiszabható büntetések szigorítását célozzák. Így például az ORFK szorgalmazza, hogy ittas vezetés esetén bevonhatóvá váljon a jogosítvány, függetlenül attól, hogy a vezető befolyásolt vagy sem, vagyis, hogy a vérében található alkohol meghaladja-e a 0,8 ezreléket.

Ha a kormány elfogadja az ORFK javaslatát, a sebességkorlátozások átlépésére esetében érvényes büntetőtételek is emelkedni fognak, 60-ról 100 ezer forintra. A fő visszatartó erőt azonban ez esetben nem a büntetés, hanem a jogosítvány elvételének lehetősége jelenti.

A büntetőpont-rendszer a most terítéken lévő változtatásoktól függetlenül módosul majd, hiszen pontot csak annak adnak, akiről bizonyosan tudható, hogy ő a szabálysértés elkövetője. Az új közigazgatási bírságok azonban csakis azokban az esetekben érvényesek, amikor nem leállítják, hanem utólagosan értesítik az autók tulajdonosait.

Ez számunkra, mint üzembentartók számára annyit jelent, hogy abban az esetben sem terhel minket pontbüntetés, ha a bírságot végül nekünk kell megfizetnünk, mert az általunk megnevezett személy nem vállalja azt.

Az ORFK és a BRFK is cáfolta azonban az Index azon értesülését, hogy a tulajdonosokat abban az esetben is megbüntetnék, ha az általuk kölcsön adott autóval szabálysértést elkövető vezetőt leállítják, tehát személyazonossága bizonyítható.