Balogh Petya: a mesterséges intelligencia 5-10 éven belül brutálisan át fogja rendezni a társadalmunkat

A mesterséges intelligencia társadalmi hatásáról polemizált a minap hivatalos TikTok-csatornáján Balogh Petya angyalbefektető, a Cápák között című televíziós műsor cápája. Mint azt a befektető kifejtette, egy biztos, meglátása szerint brutálisan át fogja rendezni a társadalmunkat. Petya kifejtette: a társadalmunk arra az alapötletre épül már több mint ezer éve, hogy gondolkodni nehéz árkot ásni könnyű.

Azaz Balogh Petya szerint, ennek megfelelően azok, akik gondolkodni tudnak, ők férnek könnyebben hozzáa társadalmi javakhoz, azaz az oktatáshoz, egészségügyhöz, és úgy általánosságban a jóléti társadalomhoz. Magyarul az utóbbi ezer évben a tudás és agondolkodoás képessége jelentette az értéket a felvilágosult társadalmakban vélekedett Balogh Petya. Szerinte viszont itt jöb a csavar.

Na de mi történik, ha kiderül, hogy helyettünk a gép is tud gondolkodni, vagy a gép segítségével mindenki könnyebben tud gondolkodni? Vajon az, hogy rendezi át a társadalmunkat

- tette fel a kérdést Balogh Petya, és azt is hozzátette, szerinte a válaszra sem kell már 5-10 évnél többet várni. Íme a videó:

Watch on TikTok

20 éven belül megszületik az a generáció, amelyik soha nem fog meghalni

"Nem a mesterséges intelligencia fogja elvenni a dolgozók pénzét, hanem azok a munkatársaik, akik használni fogják az új technológiákat" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Dr. Rab Árpád, trendkutató. Az NKE EJKK ITKI tudományos főmunkatársával többek között a Z-generáció előtt álló legnagyobb kihívásokról, a mesterséges intelligencia fejlesztéséről, veszélyeiről valamint a munkaerő-piacra gyakorolt hatásairól is beszélgettünk. De kiderült az is, mekkora hatalmas ellentmondások feszítik az egészségügyet, miközben a neurobiológia nagy forradalma már rövid időn belül elhozhatja a leggazdagabbak számára a "halhatatlanságot", ami idővel lecsuroghat a társadalom alsóbb rétegeibe is. A teljes beszélgetést a kutatóval itt tudod elolvasni, de álljon itt az egyik legérdekesebb kérdés és válasz az interjúból:

Pénzcentrum: Mekkora időtávra gondolsz, amikor azt mondod, közeledik az a generáció, amelyik már sohasem fog meghalni?

Dr. Rab Árpád: Elvileg akár már most megszülethetnének, de 20 éven belül biztos, hogy lesz ilyen lehetőség. Most jön a neurobiológia nagy forradalma, most már van elég adatunk, és nem is feltétlenül az emberi test egyre jobb kicserélése, de az öregedés megállítása, a sejtcserékkel, akár testrészek pótlásával elérhető lesz. Ez nyilván azt fogja jelenteni, hogy néhány nagyon gazdag embernek már viszonylag hamar érinteni fogja az életét. Az elit technológiák pedig egyre olcsóbbá válnak, és egyre több embert érintenek De 100 év múlva meg bárki vehet majd magának új testet, ha úgy tartja kedve. A sci-fi mindig inkább ott van, hogy a tudatot hogyan tudnánk átdobni, átörökíteni, mert azért az tényleg egy bonyolult valami, amit rendkívül nehéz digitalizálni. De az, hogy az agy alatt mindenfélét kicserélgessek, az nagyon hamar működhet, kicsit mint a hardver és a szoftver közötti különbség. Az ember azért olyan, hogy mindig a maximumig megy, amit a technológia lehetővé tesz azt megcsináljuk. Ezt miért ne csinálnánk meg? A test persze öregszik, körülbelül 40 évre vagyunk belőve, de az ember nem 40 évig akar élni, az elég kevés neki. Orvosi eszközökkel már most elérjük a 80-100 évet. Ezt már eszközökkel, például testpótlásokkal, a nanotechnológia segítségével, a munkához való hozzáállásunk megváltoztatásával simán ki fogjuk tolni még hosszabbra. Ennek biztosan lesz olyan végső kifutása, hogy a test így vagy úgy a végtelenségig karbantarthatóvá váljék.

A transzhumanizmus könnyen elszabaduló terület, én amíg arról van szó, hogy hiányosságokat, betegségeket, problémákat orvoslunk vele, szeretem, amikor amúgy egészséges emberek emberfelettivé tételéről van szó, ellenzem.

Dr. Rab Árpád: Nem egy fix jövő van

A kutatóval (és más szakértőkkel) a GEN Z FEST /GREEN konferencián is találkoztunk, és a Pénzcentrum vlogja, a CashTag arról is kérdezte mit tartogathat nekünk a jövő.

Nem egy fix jövő van, hanem különböző forgatókönyvek. Az én fejemben mindig egy ilyen nagyon érdekes amőbaként mozog a valóság és a jövő, tehát szerintem nem a jövőkutatás az izgalmas, hanem a jövő megértése, és a jelen formálása, hogy a jövőből kihozzuk a lehető legjobbat

- fogalmazott Dr. Rab Árpád. Litkai Gergely humorista erre reagálva hozzátette: "Nem tudom, hogy a digitális örökkévalóságra gondolt-e Árpád?"

És, ha a felhő vírusos lesz, akkor mi történik? Vagy, ha elvész a biztonsági másolat, esetleg verziófrissítés van a szerveren, akkor elveszítjük a nagyit? Ezek azért eléggé fontos kérdések

- vélekedett a humorsta. Íme a CashTag konferencián készült epizódja: