Elképesztő felfedezés: ez mindent átírhat, amit az ember eredetéről gondoltunk?

Maxime Aubert professzor, az ausztráliai Griffith Egyetem munkatársa a BBC Newsnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy ez a felfedezés alapjaiban változtatja meg az emberi fejlődésről alkotott elképzeléseinket.

A festmény összetett történetet mesél el. Ez a legrégebbi bizonyítékunk a történetmesélésre. Azt mutatja meg nekünk, hogy az akkori embereknek megvolt a képessége az absztrakt gondolkodásra

- mondta.

A festményen egy mozdulatlanul álló disznó látható részben nyitott szájjal, valamint három emberszerű alak. Az egyik figura mindkét karját kinyújtva tartja, mintha egy botot fogna, míg a másik közvetlenül a disznó előtt áll, fejével annak ormánya mellett. Úgy tűnik, hogy ez is egy botot tart, amelynek vége a disznó torkához érhet. Az utolsó alak fejjel lefelé áll, lábai felfelé nézneknek és kifelé terpesztve vannak, egyik keze pedig látszólag megérinti a disznó fejét.

Adhi Agus Oktaviana, a jakartai Nemzeti Kutatási és Innovációs Ügynökség (BRIN) sziklarajzszakértője vezette azt a tudóscsoportot, amely ezt az izgalmas felfedezést tette.

Az emberek valószínűleg 51 200 évnél sokkal régebb óta mesélnek történeteket, de mivel a szavak nem fosszilizálódnak, csak közvetett közvetítőkre támaszkodhatunk, például művészeti ábrázolásokra

- mondta Oktaviana.

A rajzolás első bizonyítékait Dél-Afrikában találták meg Blombos-barlangokban lévő geometriai minták formájában, amelyek 75 000 és 100 000 évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Ugyanakkor az absztrakt gondolkodás megjelenését korábban tévesen Nyugat-Európához kötötték, köszönhetően a mai Dél-Franciaországban és Spanyolországban megtalálható barlangrajzoknak. Ez az elképzelés egyébként már 2014-ben megdőlni látszott, ugyanis Celebesz déli részén már akkor is találtak színes barlangrajzokat.

A Nature című folyóirat vezető szerkesztője, Dr. Henry Gee szerint valami fontos dolog történt körülbelül 50 ezer évvel ezelőtt:

Úgy tűnik, hogy valami történt ebben az időszakban az emberi agyban.

Chris Stringer professzor pedig úgy véli, hogy Afrikában lehetnek még korábbi példák az ősi ábrázoló művészetre.Az új kormeghatározást egy innovatív módszerrel tették lehetővé: lézerrel apró darabokat vágtak ki a műalkotásokból.

Adam Brumm professzor szerint ezek az új felfedezések új megvilágításba helyezik a történetmesélés szerepét. A szakértő szerint "figyelemre méltó, hogy a Celebeszen talált legrégebbi barlangrajzok felismerhető jelenetekből állnak."