Rendesen felkapták a vizet az RTL Klub Cápái: folytatódott a koplalás, a magyar rizsből sem kértek

Újból eltelt egy hét, itt a vasárnap este: mindenki tűkön ülve várta, hogy ezúttal milyen üzletekre csaptak le az RTL Cápái. Az izgalmakat csak fokozta, hogy a múlt héten éhesek maradtak a nagyhalak, ugyanis az üzleti show legutóbbi adásában a befektetők nem szálltak be egyetlen vállalkozásba sem - ugyanakkor egyik kishal sem távozott rossz érzésekkel a stúdióból.

A Pénzcentrum szokás szerint követte a vasárnap esti műsort: ha valaki lemaradt volna, most elolvashatja a legfontosabb történéseket! A nyolcadik epizódból többek között kiderült, hogy van olyan vállalkozó, aki még ennyi év után sem ismeri Moldován Andrást, vagy Lakatos Istvánt. Bár az ovis oktatóprogram mellett két magyar élelmiszer is bemutatkozott a mai adásban, de befektetőre egyikük sem talált - ahogy a PET-palackból pénzesőt remélő fiatalok sem fogták meg a Cápákat.

Kiakadtak a Cápák a lengyel ovisokon

Elsőként Konkolyi Sándor érkezett a stúdióba, aki villamosmérnök és programozó. Amikor lányai megszülettek, ő is feltette magának a kérdést, amivel előbb-utóbb minden szülő szembesül: tiltsa-e a számítógépezést, vagy engedélyezze nekik? Így dolgozta ki a DIOO-t, egy digitális okosjátékot. A programot kifejezetten óvodásoknak fejlesztette ki úgy, hogy az felkészítse őket az iskolára, és tesztelje iskolaérettségüket. A játékokból nyert adatokat, eredményeket összegezve küldik meg bizonyos időközönként a szülőknek és az óvónőknek, hogy tudják, hogy halad a gyermek, mely képességeknél van még szükség fejlesztésre. Az adatokat 16 különböző játékból gyűjtik össze, és mivel az eszköz kifejezetten az óvodákba készült, így a hátrányos helyzetű gyerekek is már egészen kicsi koruktól hozzáférhetnek a digitális világhoz.

Eddig 18 ezer gyereket fejlesztettek a programmal, és Sándor elmondása szerint már több településen, városban, budapesti kerületben is vannak olyan óvodák, ahol használják a terméket. Az óvoda a fenttartója által megveszi az eszközt, a szülők pedig havi "fejlesztési díjat" fizetnek. A vállalkozó a külföldi piacokon is kipróbálná magát, ehhez keresett befektetőt, mentort. 50 millió forintért cserébe 25 százalékos tulajdonrészt ajánlott fel a Cápáknak.

Balogh Levente felvetette, hogy tengernyi letölthető gyerekjáték van már, ám a vállalkozó szerint ilyen komplex termék nincs a piacon. Moldován András rákérdezett, hogy mennyibe kerül az eszköz és a szülői havidíj - hiszen, ha fizetni kell érte, akkor nem biztos, hogy ezt a hátrányos helyzetű családok megengedhetik. Maga a számítógép 778 ezer forintba kerül, a szülők pedig 1270 forintot fizetnek havonta. Jelenleg nagyjából 4 ezer előfizetővel rendelkezik a szolgáltatás - tehát havi 5 millió forint árbevétel van csak ebből, és 250 óvodában elérhető a rendszer.

Sándor eddig 150 millió forintot fordított a cégre, a termékfejlesztésre, 2017 óta nyereséggel működik a vállalkozás. Lakatos István kérdésére kifejtette, a lengyel piacra szeretnének kilépni, ehhez már van egy kinti partner, aki 50 millióval beszállna, a Cápáktól kért 50 millió pedig a lengyel verzió előállítására menne el. Kiderült, hogy nem is a magyar cégből, hanem a lengyelországi vállalatból adna részesedést a befektetőknek. Ennek hallatán Balogh Petya elszomorodott, és Moldován András sem értette a dolgot:

Mélységesen meg vagyok bántva vele, hogy én egy lengyelországi cégbe szálljak be, hát micsoda hülyeség ez! Azt az ebédet, amit nem főztünk meg, azt biztos nem tudom megenni

- mondta András, aki kizárólag a magyar cégről szeretett volna beszélgetni, mert a kinti vállalatból még nem is volt semmi. Ebbe Sándor bele is ment, az új ajánlata 50 millió forint volt, cserébe 10 százalék részesedés a magyar cégből, ám ez egy cseppet sem tetszett Moldovánnak, és Lakatos István is kételkedett abban, hogy 500 milliót érne a vállalkozás. Balogh Petyát sem sikerült meggyőzni, Szabina sem látta a helyét a vállalkozásban, és Balogh Levente sem látta a piacot a dologban.

István 25 milliót ajánlott, cserébe 17 százalékot kért a magyar kft.-ből, és András is ugyanekkora részt kért 25 millió forintért. Bár Sándornak megtisztelő volt, hogy két Cápa is ajánlatot tett neki, de a 34 százalékot sokallta, és nem tudta elképzelni, milyen sokáig tartott volna az együttműködés a Cápákkal, mondván, nem is ismeri őket. Ezen a befektetők rendesen felkapták a vizet, és vissza is vonták az ajánlatukat, így végül Sándor üres kézzel távozott. Az adás legvégén kiderült, hogy a DIOO nyerte a Telekom Digitálisan Tettrekész különdíját.

Nem mindig kell nagyra nőni

Másodikként Nagy-Berki Katalin és Nagy Miklós érkezett a Cápák elé, akik Ausztriában élnek, és méhészettel foglalkoznak. A négygyermekes házaspár szeretne csak a vállalkozással foglalkozni, főállásban ebből élni, ezért keresnek befektetőt. Egy mézbort hoztak a Cápáknak, ami nem szőlőbor és méz keveréke, hanem a méz erjesztésével készítik el az alkoholos italt. Jelen pillanatban kétféle verzióban árulják: van egy édes desszertboruk és egy félédes bodzás. Termékeiket több üzletben, étteremben, szállodában is árusítják már Ausztriában, a következő lépésben a magyar piacra szeretnének betörni a mézborral. 8 millió forintot kértek a Cápáktól, cserébe 30 százalékos tulajdonrészt kínáltak.

Kiderült, bár van már hasonló termék Magyarországon, de csak 4 méhész készít ilyet, és regionálisan érhető el. Próbálták közvetlenül a mézüket is eladni a salzburgi piacon, de a vásárlók drágának találták, innen jött az ötlet, hogy bort készítsenek belőle. Az értékesítést tavaly tavasszal kezdték el, eddig mindössze 1500 eurónyi, kb. 530 ezer forintnyi árut értékesítettek, amire egyelőre nehéz üzleti tervet készíteni. Egy évben 10 ezer litert szeretnének készíteni, amely 34 millió forintos forgalmat jelent. Egy üveg mézbort 3499 forintért adnának el itthon, aminek 700 forint a bekerülési költsége.

Petya azokat a vállalkozókat szereti, akik nagyot akarnak álmodni, így ő a kis családi cégbe nem szeretett volna beszállni, és Szabina sem adott ajánlatot a házaspárnak. Moldován András szerint a cég nem befektetésképes, Lakatos István is úgy gondolta, hogy nem befektetőket kell keresniük a vállalkozóknak, hanem vevőket. Balogh Levente szerint vannak olyan termékek, vállalkozások, amelyeknek nem feltétlenül kell naggyá válnia: a párnak inkább egy tanácsadó, mentor kellene, ami olcsóbb, mint eladni a cég 30 százalékát - így ő sem adott ajánlatot.

Lovak, kutyák és a plüsscápa

Szatmáry Dóra kutyájával érkezett a stúdióba. Vállalkozása állatbarátok számára készít egyedi lakberendezési-, valamint ajándéktárgyakat. Az online rendelési folyamat során minden termék teljesen egyénre szabható, 6000 és 22000 forint közötti áron kínálja őket, az előállítási költség 50-60 százalék között mozog. Az egyedi állatgrafikákat ő és egy másik grafikus készíti, a kinyomtatott termékeket az ország több pontján készítteti el. Szeretne saját gépeket vásárolni, ezzel csökkentve a költségeket, és a weboldalán is fejlesztene. A vállalkozó 10 százalékos részesedésért cserébe 10 millió forintot kért a Cápáktól.

Dóri a saját állataikról készült termékekkel lepte meg a nagyhalakat - egyúttal bemutatta, hogy tényleg szinte bármilyen ajándéktárgyat el tudnak készíteni. Kiderült, hogy az átlagos kosárérték nagyjából 12 ezer forint a webshopban, ennek durván a fele realizálható haszonként. Dóri az előző évben 4,5 milliós bevételt könyvelt el, aminek szintén nagyjából a fele volt a haszon. A növekedés egyik gátja, hogy a termékek előállításához szükséges textilnyomtató 3 millió forintba kerül, illetve a cégnek nincs saját weboldala, eddig csak a közösségi oldalakon vettek fel megrendeléseket. Kiszámolták, hogy a nyomtató kb. 3000 termék értékesítése után térülne meg, és Lakatos István fel is vetette, hogy nem korai-e még megvásárolni.

Moldován András arról beszélt, hogy hosszú út áll még a cég előtt, és csak pár év múlva juthat el oda, hogy Dóri és egy másik alkalmazott megéljen belőle - nem is adott ajánlatot. Petya kifejtette, mindig csak azt kell megjavítani, ami a növekedés gátja, ez most a weboldal, azaz annak nemléte, amihez nem kell 10 millió forint, ahogyan ő sem. Balogh Levente is egyetértett az előbbiekkel, nem is adott ajánlatot, ahogy Tomán Szabina sem, aki szerint bár a termékek jók, de sokat kell még tanulnia a vállalkozónak. Lakatos István elmondta, hogy a vállalkozás azért olyan gyönyörű, mert Dóri egymaga csinálja a termékeket, de nincs benne akkora növekedési potenciál, hogy beszálljon.

Szemétből csinálnának pénzt

Negyedikként Kiri Hunor és Varga Zoltán lépett a befektetők elé, akik egy éve, egy ötletverseny után indították el vállalkozást, amire Hunor diákhitelt is felvett. A termék, a ReFilamer egy filament nevű anyagot készít újrahasznosított műanyagból, otthoni körlmények között is. Ez a 3D-s nyomtatás legelterjedtebb alapanyaga, ám a boltban igen drága, ezért gondolkodtak el rajta, hogyan lehetne otthon, a műanyaghulladékból előállítani.

A felhasználónak azért éri meg, mert nagyjából 9 hónap alatt visszajöhet a gép ára, a vállalkozásnak pedig azért, mert 55 ezer forintért gyártanak le egy készüléket, és 128 ezer forint hasznot realizálnak rajta. 2024-ig több mint 2,4 milliárd forint bevételre számítanak, amiből 769 millió lenne a profit. 10 millió forintos befektetésért cserébe 6 százalék tulajdonrészt ajánlottak a Cápáknak.

A prototípus 30-40 perc alatt dolgoz fel egy PET-palackot, egy kiló filament kb. 7000 forintba kerül, ugyanennyi előállításához 40-50 palackra van szükség. Tehát egy gép több mint egy nap alatt végezne egy egykilós tekerccsel.

Egyébként a PET-palack újrahasznosítása meg van oldva. Ha megfelelően visszagyűjtik a PET-palackokat, akkor vannak olyan feldolgozók, akik reci-PET-et készítenek belőle, kilencszer újra PET-palackot lehet belőle csinálni

- fejtette ki Balogh Levente. Moldován András kérdésére kiderült, hogy egyelőre csak előrendelések, szándéknyilatkozatok vannak a gépek vásárlásról. Balogh Petya sokallta az árrést, hiszen 150 euróba kerül az előállítása a gépnek, amit 5000 euróért szeretnének a fiatalok eladni. Európában a vállalkozók szerint kb. 5 millió ember foglalkozhat hobbiszinten 3D-s nyomtatással, ők lennének a célcsoport.

Andrást nem sikerült meggyőzni arról, hogy van üzlet ebben a gépben, így ő nem adott ajánlatot. Mint kiderült, rengeteg felé oszlik meg a cég tulajdonjoga, amit Lakatos István nem nézett jó szemmel, és Balogh Levente sem értett egyet a tulajdonosi szerkezettel - mindketten kiszálltak. Tomán Szabina szerint bár az ötlet jó, de ő nem ért hozzá, úgyhogy ő sem adott ajánlatot. Balogh Petyának bejött az ötlet, de nehéz út egyetemistaként üzletet csinálni ebből, bár maga a téma érdekli, de a cégbe ő sem szeretett volna beszállni.

Nem vicc: magyar rizst hoztak a Cápáknak

Következőnek Valentinyi Fruzsina érkezett a stúdióba, aki a mezőgazdaságban dolgozik. A családi vállalkozás rizstermesztéssel és feldolgozással foglalkozik. Egy olyan élelmiszert fejlesztett ki, ami elegendő szénhidrátot tartalmaz, laktat, ám nem telít el, és még adalékmentes is. A Ricely egy rizsalapú, gyümölcsös ital, ami allergénmentes és vegán termék is, jelenleg 4 ízben forgalmazzák.

2019-ben kezdték értékesíteni a HORECA-szektorban, de a járvány miatt csak 8 hónapig tudták eladni a termékeket. 2021-ben mindent újrakezdtek, és az ital mellett már más, rizsből készült termékeket is értékesítettek. Így az év első felében több mint 28 milliós bevételt termeltek. A bővüléshez kapacitásbővítésre, illetve egy nagyobb marketingkampányra lenne szüksége a céghez. Fruzsina ehhez 15 millió forintot kért a befektetőktől, cserébe 5 százalék részesedést ajánlott.

Balogh Leventét megdöbbentette, hogy nagyüzemben termelnek rizst Magyarországon: pedig kiderült, összesen 800 hektáron termesztik, ebből 50 a saját tulajdon. Bár a kft.-ben Fruzsina nem tulajdonos, csak ügyvezető, de a szülei felhatalmazták, hogy üzletrészt adjon el a Cápáknak - két cégük van, az egyik a rizstermesztéssel foglalkozik, a másik a termék gyártásával, utóbbiban ajánlott részesedést. Az ital egyébként abban különbözik az ízesített rizstejektől, hogy sűrűbb, állagát tekintve inkább a smoothie-ra hasonlít.

A nagyhalak meg is kóstolták a rizsitalt, ami Fruzsina szerint neki kitesz egy ebédnyi étkezést - ezt István is nyugtázta, aki négy korty után már érezte is, hogy jól lakott. Balogh Levente elmerült a technikai részletekben, így megtudtuk, hogy az italokat egy kicsi tesztüzemben gyártják, egyetlen félautomata töltőgép dolgozik benne, az egész az irodával együtt nagyjából 17 négyzetméter. Egy 330 milliliteres kiszerelésű ital 950-980 forintba kerül a boltokban, amit Levente drágának talált, de András szerint ez egy divattermék, amit szívesen megvesznek az emberek.

A járvány miatt a webshopon keresztül értékesítenek, de ha nem lenne a vírushelyzet, akkor a vállalkozó szerint a HORECA-szektor elég nagy felvevője lenne a rizsitalnak. 2021-re összességében majdnem 60 millió forint bevételt remélt a cégtől, aminek 15 százaléka a nyereség. István felvetette, hogy szerinte a kért befektetés és az azért felajánlott tulajdonrész nem fedi a valóságot, szerinte nem ér 300 millió forintot a vállalkozás. Petya rákérdezett, hogy ha ő beszállna az üzletbe, akkor is két céget vezetne-e a vállalkozó, aki elmondta, hogy nem akar egyik családi cégből sem kiszállni.

Moldován András végül arra jutott, hogy "az élelmiszeripar egy pénztemető", és nincs kedve még egy ilyen cégbe bevásárolnia magát, így kiszállt. Lakatos István értékelte Fruzsina felkészültségét, de nem tetszett neki, hogy a vállalkozó több céggel is foglalkozik, így ő sem adott ajánlatot, és Petya is úgy gondolta, hogy ez nem az ő sztorija.

Tomán Szabinának is az volt a problémája, hogy "osztoznia kellene" a vállalkozón a másik cég miatt. Levente félt a majdnem 1000 forintos fogyasztói ártól, de Fruzsina technológiai ismereteit díjazta. Ugyanakkor bár a termék nagyon jó, de nem tudta, hogyan juthatna el a fogyasztókhoz - így végül ő sem adott ajánlatot. A műsor végén kiderült, hogy a Ricely lett a K&H innovációért és fenntarthatóságért különdíj jelöltje, és a rizsital megnyerte a Spar Hungaricool különdíjat is.

Fotók: RTL Magyarország