Éhesek maradtak az RTL Klub Cápái: ilyen sem nagyon volt még a Cápák között történetében

A Cápák között című üzleti showműsorban most vasárnap este is négy vállalkozó mutatta be a termékét, ötletét, vízióját, és ugyan egyikük sem talált magának befektetőt, mind a négyen jó érzésekkel, hagyhatták el a stúdiót, megerősítve, hogy tulajdonképpen jó úton haladnak.

Budipest

A szoftverfejlesztőként dolgozó Gergely Dániel még csak 19 éves, de már évek óta készít mobilalkalmazásokat, az elsőt például 13 éves korában fejezte be. Egyik legnépszerűbb terméke a közösségi illemhely-kereső app volt, a Budipest, melyet már több mint 60 ezren töltöttek le. Ugyanakkor útközben rájött, hogy hiába van nagy szükség fővárosi nyilvános vécék listázására, de gyakorlatilag nem léteznek értékelhető mennyiségben.

Erre a problémára válaszul találta ki a fiatal vállalkozó, hogy majd ő épít városszerte párat, méghozzá automatizált, mindig tiszta, 24 órában nyitva tartó illemhelyeket. Tervei szerint úgy lehetne ezeket gazdaságosan fenntartani, ha reklámokat helyez el rajtuk, sőt, így még nyereséget is tudnának termelni, méghozzá havi 1 millió forintot. Pár éven belül évi 50 milliós bevételt is elérhet számításai szerint, éppen ezért kért cégéből 20 százalékos részesedésért cserébe 25 millió forintot a Cápáktól. Ebből a pénzből első körben 3 egységet tudna építeni.

A stúdióban ülő befektetők abban egyetértettek, hogy ez egyértelműen egy hiánypiac, hiszen 2 millió embernek a jelenleg rendelkezésre álló 50 közösségi illemhely nevetségesen kevés, tehát az ötlet maga jó. Dániel az önkormányzatokkal is tárgyalt, akik úgy tűnik, nyitottak az együttműködésre, garantálják a helyet. Ismét Balogh Petya foglalta össze legérthetőbben a helyzetet:

Cserébe, mert segítesz a fővárosiak szorult helyzetén, az önkormányzatok megengedik, hogy a területükre illemhelyeket helyezz, és ha már odaraktad őket, nem bánják, hogy reklámokat tegyél az oldalára. Csak simán reklámot nem engednék, de így már igen

Lakatos István szerint Dániel egy reklámcéget épít, aminek a mellékterméke, hogy illemhelyként lehet használni, ám a többiek nem értettek egyet vele, hiszen a tömegközlekedési vállalat sem reklámcég csak azért, mert hirdetés van a busz oldalán. Ugyanakkor mégiscsak lehet ebben a megállapításban valami, hiszen a cég bevételeinek 80 százaléka a reklámokból folyna be. Moldován András sem hitt egészen:

Nekem ez a történet nem teljesen kerek. Egy szoftverfejlesztő, mint ami te is vagy, nagyon ritkán megy ki a fizikai valóságba, mert ott más szereplők játszanak. Szerintem te nem vagy jó vécésnéni, viszont kiváló programozó vagy, nekem itt most mégis budiba kellene befektetnem. Én kiszállok.

És András után sorban a többi Cápa is kiszállt, elismerve ugyan Dani képességeit, de nem látták meg a kínálkozó visszautasíthatatlan üzleti lehetőséget a felvázolt koncepcióban. Szabina szerint például túl sok olyan problémába ütközne kivitelezés, fenntartás közben, amire nem hozott megoldásokat. Abban tehát egyetértettek, hogy a probléma valós, hiánypiacról van szó, a kifejlesztett, már működő alkalmazás zseniális, ugyanakkor a reklámokból fenntartott vécék víziójában egyikük sem tudott hinni.

Az üzleti terv legfontosabb lába nem állt meg a Cápák előtt, nem hittek a rentábilis fenntartásban. Levente szerint arra kellett volna törekednie a terv kidolgozásakor, hogy a wc-k önfenntartóak legyenek, hogy a reklám már csak hab legyen a bevételi tortán. De miután kiment a stúdióból, elhangzott a lehető legnagyobb elismerés is:

Fog ez a srác még 10-20 év múlva itt ülni a helyünkön, de nem a wc-nek köszönhetően.

Főnix hamvaiból

Mint tudjuk, a ruhaipar az egyik legszennyezőbb szektor a világon, és egyre többen küzdenek azért, hogy ennek a pusztításnak az iramát csökkentsék – elég csak a legdivatosabb fast fashion márkák szlogenjeit megnézni, ma már szinte minden második termékükre ráaggatják az újrahasznosított címkét. De aki a címkézésnél is többet akar tenni, az ma már kétszer is meggondolja mikor milyen ruhát vásárol, és gyakran dönt a használt termékek mellett. Meglovagolva ezt a trendet Szabó Luca 23 éves egyetemista saját divatmárkájával, a reBird-del lépett a Cápák elé, hogy segítsék küldetését, mely során régi lepedőknek, függönyöknek, és megunt, kidobásra szánt ruháknak ad új életet.

100-110 százalékos árréssel dolgozik, az általa átalakított ruhákat nettó 4 és 12 ezer forint között tudja továbbadni. A 2022-es évre 15-20 milliós árbevétellel számol, így10 millió forintért 15 százalékot ajánlott fel a cégből, melyből eszközöket venne és marketingre költené.

Nyilván a divatipar iránt kevésbé érdeklődő férfiakat nehéz megfogni ruhákkal, és ismét András volt az, akinek először elfogyott a türelme, és közölte, ezek a ruhák rondák, nem hitt abban, hogy bárki szívesen megvásárolná őket. Ugyanakkor a küldetés alapvetően tetszett mindenkinek, Szabina is megerősítette, hogy az új generáció már sokkal tudatosabb, de a problémájuk az volt a vállalkozással, hogy

túlságosan kicsi, nem lehet megtízszerezni, megszázszorozni a termelést, hiszen minden ruha egyedi – így nagybefektetői síkon gyakorlatilag értelmezhetetlen.

Ez elsősorban egy misszió, mely mögé még akár szívesen be is állnának, de mint üzletemberek ültek a stúdióban. Petya ezekkel a szavakkal szállt ki:

Én azon gondolkodom, hogy vajon lehetne ezt nagyban csinálni? Mert így, hogy mindig más van a bálában, és mindig ki kell találni, melyikből mit varrtok, ez így túlságosan bonyolult, kézműves. És ahhoz, hogy ennek valós hatása legyen, ahhoz sokszor ennyi kellene. Amit nem lehet nagyban csinálni, abba én nem fogok beszállni.

Leventének is kifejezetten tetszett az ötlet, de a saját vállalkozásában éppen elég feladatot ad neki a környezetvédelem:

Engem az én szakmámban arra szólítgatnak fel, hogy a saját szemetemet takarítsam el, amivel sok melóm van, a ruhaiparnak a terheit már nem tudom bevállalni.

Utolsóként Szabina nyilatkozott meg, akinek bevallottan nagyon fontos a fenntarthatóság. Éppen ezért szerette volna támogatni a küldetést, de ezúttal nem pénzzel: felajánlotta, hogy a Luca gyűjtődobozait kihelyezi a csomagolásmentes boltjaiba, és jelezte, hogy később majd átbeszélik egy lehetséges együttműködés üzleti oldalát.

Indulj el egy úton!

Az utóbbi pár évben a drónok iszonyatos ütemben fejlődtek, ma már akár 30-40 kg-ot is fel tudnak emelni. Kukár Leó műszaki menedzser, üzlettársaival ipari drónokat üzemeltet, importál, melyet a mezőgazdaságban is lehet használni permetezéshez.

Egy hektár kezeléséért 7-15 ezer forintot lehet elkérni, a költsége pedig mindössze 3 ezer forint. 2022-ben 150 milliós árbevétellel számolnak, 10 százalékért cserébe 50 millió forintot kért, így saját cégüket 500 millió forintra értékelte.

Az első fele tehát kifejezetten jól hangzott az ajánlatnak, a pich utáni beszélgetésből azonban kiderült, hogy Leóék még nem igazán döntötték el, melyik úton is szeretnének elindulni, hiszen az üzemeltetésen, a behozatalon, az oktatáson kívül még saját fejlesztésbe is szeretnének belevágni. András szavai nagyon élesen megvilágították a helyzetet:

Egy csomó hozzátok hasonló rendkívül tehetséges ember követi el azt a hibát, hogy megpróbál kereskedni. De ez nektek nem való. Idejöttél, kértél 50 milliót, és kiderült, hogy van két használt drónotok, és nagyjából 100 ötlet a fiókban. Az álmaidat nem tudod nekem eladni, mert nekem vannak saját álmaim.

Istvánnak a többiekkel ellentétben azonban nagyon tetszett, hogy a fiúk több síkon gondolkoznak, az viszont nem tetszett neki, hogy át akarnak ugrani lépcsőfokokat.

Amitek ma van, az még semmi

 – ő is kiszállt.

A dzsúz-boy

Simon Mátyás családja 30 éve foglalkozik gyümölcstermesztéssel, pár éve testvérével úgy döntöttek, fel is dolgozzák ezeket gyümölcslének. A saját üzemben előállított termékeik 100 százalékosak, nem sűrítményből készülnek, nincs bennük sem hozzáadott cukor, sem pedig tartósítószer. Összesen 14 féle ízben gyártanak leveket. A 2020-as évet 135 millió forintos árbevétellel zárták, méghozzá direkt értékesítéssel, és a profit pedig 17 millió forint volt. A termékek piacra vezetéséhez van szükségük partnerre, aki hisz az általuk megálmodottakban. 5 százalékért cserébe nagyon bátran 60 millió forintot kért Mátyás.

A Cápák fantáziáját első körben az ragadta meg, hogy úgy értek el 130 milliós árbevételt, hogy gyakorlatilag csak a webshopon keresztül értékesítették a termékeiket, egyetlen kiskereskedelmi lánc polcain sem jelentek meg. Ennek a titka a célzott marketing volt – egészségtudatos, felső-középosztálybelieknek reklámoztak.

Ezen a ponton aztán természetesen Levente vette át a főkérdező szerepét, hiszen ez egyértelműen az ő terepe. Kiderült, hogy majdnem belebuktak az üzletbe, amikor belevágtak az aludobozos kiszerelés gyártásába, hiszen a ’20-as 17 milliós nyereségük a ’21-re 3-5 millióra apadt.

Mátyás felkészülten érkezett ugyan, de a Cápák nem voltak meggyőződve arról, hogy olyan ütemben fut fel majd a forgalom, ahogy azt a vállalkozó reméli, és nem ér ebből a cégből 5 százalék 60 milliót. Petya így látta a helyzetet:

Nekem az a tippem, hogy elértétek a nagydobozos eladásából a plafont, tehát közvetlenül a weboldalon keresztül ennél többet már nem tudtok eladni. 

Szabina azt kifogásolta, hogy nem kommunikálták hangsúlyosabban a termék előnyeit, konkrétan azt, hogy nem tartalmaz sem hozzáadott cukrot, sem pedig tartósítószert.

Levente miután alaposan kikérdezte a vállalkozót, tett ugyan egy ajánlatot, de előre figyelmeztette Mátyást, hogy nagyon sok százalékot kellene elvenni tőle a kért összegért. Így is tett: 45 százalékért cserébe ajánlotta fel a 60 millió forintot. Az ellenajánlat 20 százalékról szólt, megegyezni félúton azonban nem sikerült.

A következő adás tartalmából...

Lakatos István és Moldován András világszámot csinál a következő adás egyik vállalkozásából? A Cápák között következő részében a két befektető ráharap az egyik vállalkozó ötletére. Vajon milyen vállalkozás kelti fel az érdeklődésüket, és lesz végül befektetési ajánlat? Kiderül a Cápák között következő részéből vasárnap 18:50-kor az RTL Klubon.

Figyelem! Elindult a jelentkezés a Cápák között 5. évadába

Ha üzleti ötleted megvalósításához, vagy vállalkozásod fellendítéséhez befektetőt keresel, jelentkezz az RTL Klub üzleti showműsorába az rtl.hu/capakkozott/jelentkezz oldalon!