Súlyos igazság derült ki a húsvéti locsolópénzről: tényleg komoly veszélyben a magyar gyerekek?

Húsvéthoz számos népszokás kapcsolódik, a tojás festésétől az ünnepi asztalig, a díszekig, illetve természetesen maga a locsolkodás, amikor a fiúk és férfiak korábban vízzel, az újabb időkben már valamilyen kölnivel locsolják meg a családtagokat, rokonokat, ismerősöket. A szokást az etnográfusok az emberiséggel egyidős termékenységkultuszra eredeztetik, annyi viszont biztos, hogy hazánkban a XVIII. században született róla az első írásos feljegyzés.

A locsolásnak pedig anyagi vonzata is van, annyiban mindenképpen, hogy néhány esetben a locsolók pénzt is szoktak kapni - erre vonatkozóan már megoszlanak a vélemények, hogy mikor és pontosan miért alakulhatott ki ez a szokás. Sok gyerek azonban kimondottan számít a húsvéthétfői locsolópénzre, így a szülőknek kihívást is jelenthet, hogy hogyan tereljék a pénzügyi tudatosság felé a csemetéket. Két szakértőt kérdeztünk meg arról, mit tehetnek ilyenkor a szülők, van-e olyan, hogy "túl sok" locsolópénz, illetve mi a jobb a gyereknek: ha félreteszik, esetleg azonnal elköltik a kisebb vagy nagyobb összegeket?

Túlzásba sose essünk!

Adhatunk a gyerekeknek locsolópénzt, de nem szabad vele túlzásba esni - ezt mondta lapunk kérdésére Vida Ágnes pszichológus, a Gazdagmami blog alapítója. Mint fogalmazott, a gyerekek pénzügyi tudatosságra nevelésében is hasznos lehet ez az eszköz, de persze mindenhol más a szokás.

Nyilván a családi szokásoktól függ az, hogy adunk-e locsolópénzt a gyerekeknek, én a magam részéről egyáltalán nem jelenteném ki róla, hogy bármilyen szinten káros szokás lenne. Szerintem viszont ha adunk is locsolópénzt, akkor a locsolkodóknak mondjuk el, hogy miért hagyomány egyáltalán a locsolkodás, miért csináljuk ezt és mióta, mit jelent, satöbbi. Ezzel is lehet túlzásba esni persze, mármint a locsolópénz mértékével, de azt hiszem, hogy észszerű keretek között nincs vele baj

- mondta a Pénzcentrumnak a pszichológus. Arról is kérdeztük, hogy segít-e a gyerekek pénzügyi tudatosságra nevelésében az, ha adunk locsolópénzt?

Szerintem mindenképpen, de természetesen a szülőnek is van felelőssége. A gyerekek ugye közismerten hajlamosak elkölteni szinte azonnal azt a pénzt, amihez hozzájutnak. Húsvétot sokan azért várják közülük, mert már előre számolnak egy bizonyos összeggel, amit majd a locsolásért kapnak. Mondjuk látnak valamit a tévében, és tudják, hogy arra szeretnék költeni, de lehet, hogy hetek múlva már teljesen másra vágynak. Szülőként jól jöhet, ha türelemre oktatjuk őket, vagyis pontosabban arra, hogy ne essenek az impulzusvásárlás csapdájába, hanem inkább gyűjtögessenek tovább egy nagyobb dologra, amit tovább is fognak használni. Persze nehéz ez, mert sok felnőtt sem tudja használni az ellentmondás képességét

- mondta Vida Ágnes.

Ha el akarja költeni, költse

Papszt Krisztina pénzügyi mentor azt mondta a Pénzcentrumnak: tévedés azt hinni, hogy a húsvéti locsolás, ezzel együtt a locsolópénz intézménye kiveszőben lenne. Az igaz, hogy a szokások mellett más is átalakult ezzel kapcsolatosan.

Tapasztalatom szerint még mindig szokás locsolópénzt adni. A mértéke háztartásonként, rokoni/baráti kapcsolat “súlyától” függően változó, az összegyűlő pénz végösszege pedig a “teljesítményorientáltságtól" is függ

- fogalmazott Papszt Krisztina. Hozzátette azt is: jó eszköz a locsolópénz a pénzügyi tudatosság erősítésére, persze a gyerekeknél érdemes ezt játékos keretek között megtenni.

A zsebpénz/locsolópénz remek eszköz a pénzügyi nevelésre, a pénzügyi tudatosság fejlesztésére. Már óvodás korban érdemes elkezdeni a gyerekek pénzügyi tudatosságának a fejlesztését, azonban ebben az életkorban még nem szabad túlzásokba esnünk, hiszen a 10-es számkörön túli összeadással sincsenek tisztában a gyerekek, így a pénzügyi tudatosság inkább csak játéknak tekinthető

- mondta. Fontosnak nevezte még, hogy szerinte a szülőnek semmilyen esetben nem szabad beleszólni abba, hogy a gyerekek mire költik el a locsolópénzt - még akkor sem, ha a szülő nem ért egyet azzal, mit akar venni belőle a gyerek.

Fontos, hogy ne szóljunk bele abba, hogy mire költi a gyerek a zsebpénzét. Tiltással soha ne éljünk, hagyjuk neki akár a legnagyobb hülyeség megvásárlását is. Adjuk át neki a döntés feletti kontrollt és felelősséget. Ennek ellenére érdemes a véleményünket elmondani, de hagyjuk a végső döntést a gyerekre. Ha végül kiderül, hogy rossz döntést hozott, akkor beszéljünk erről, de ne úgy, hogy „na ugye, megmondtam"

- tette még hozzá a szakember.

Mélyithetjük a pénzügyi ismereteiket

Papszt Krisztina szerint a locsolópénz kapu is lehet ahhoz, hogy más dolgokat is jobban értékeljenek a gyerekek - ha az előbb említett, megvásárolható tárgyak felől közelítjük meg. Ez pedig már kisebb korban is befogadható és megemészthető.

Tanítsuk meg a gyereket megkülönböztetni a szükségtelen és a szükséges dolgokat. Tanítsuk meg azt is, hogy az elköltött pénz és a megtakarítás között óriási különbség van. Tanítsuk meg, hogy az ár és az érték között mi a különbség. stb

- mondta a pszichológus. Azt is elmondta: a zsebpénz értékén túl még más pénzügyi ismereteket is átadhatunk húsvétkor a gyerekeknek, aminek hasznát veheti sok évvel később.

A megtakarításra ösztönözhető a gyermek azzal, hogy kamatot fizetünk nekik. Ez egy jó alkalom arra, hogy elmagyarázuk a bank működését, azaz ha az "apa/anya bankba" beteszi a pénzét, heti 10%, 500 Ft stb.. kamatot kap. A kamat legyen kézzelfogható, ösztönözze a megtakarításra

- zárta gondolatait Papszt Krisztina.

címlapkép: Veres Nándor, MTI/MTVA