Tízéves csúcs közelébe emelkedett a magyar munkanélküliség 2026 elején, igaz, EU-s szinten ez még nem ad aggodalomra okot, de a trend ijesztő.
Nyakunkon egy demográfiai katasztrófa: ha ez megtörténik, óriási változások jönnek a világban
A klímaváltozásról és a népesedési válságról többnyire külön beszélünk, mintha két eltérő problémáról lenne szó. A Magyar Közgazdasági Társaság egyik konferenciáján azonban szakértők arról beszéltek, hogy valójában mindkettő ugyanannak a globális rendszernek a tünete.
Nemrég rendezett konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság, ahol két, látszólag különálló, ám valójában szorosan összefüggő társadalmi kérdés került a középpontba. Az egyik a klímaváltozás gazdasági és társadalmi háttere, a másik a demográfiai folyamatok hosszú távú fenntarthatósága volt.
Az első megszólaló, Pogátsa Zoltán közgazdász, előadásának elején a klímaváltozás társadalmi hatásairól beszélt.
Álláspontja szerint a klímaváltozást elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátása okozza, emiatt a kérdés nem az, hogy ki mennyire szereti a bolygót, hanem az, hogy gazdasági értelemben mi határozza meg a kibocsátás szintjét. Pogátsa elemzése szerint a globális kibocsátás négy tényező szorzataként írható le: a népesség számából, az egy főre jutó gazdasági teljesítményből, az energiaintenzitásból és az energiafelhasználás kibocsátási tartalmából áll össze.
Pogátsa Zoltán előadásában rendre a ceteris paribus megközelítést alkalmazta. Ez lényegében azt jelenti, hogy egy adott tényezőt úgy vizsgálunk, mintha minden más változatlan maradna.
Mint megállapította, a népesség növekedése, az egy főre jutó GDP hosszú távú emelkedése és az energiahatékonyság fizikai korlátai együtt oda vezetnek, hogy a globális kibocsátás a jelenlegi pályán nem csökkenhet. Pogátsa hangsúlyozta:
Jelenleg nem léteznek olyan, nagy léptékben alkalmazható technológiák, amelyek az emberi alapvető szükségleteket, az élelmezést és a lakhatást kibocsátásmentesen biztosítanák. Márpedig enni kell, és valahol lakni kell, ezek pedig ma elválaszthatatlanok a környezetszennyezéstől.
A közgazdász szerint a klímaválság nem elsősorban morális, hanem strukturális probléma. A számok önmagukért beszélnek, és a jelenlegi gazdasági és technológiai pálya mellett a kibocsátás növekedése matematikailag szinte elkerülhetetlen.
Egyre súlyosabb a demográfiai krízis
A klímaváltozásról szóló gondolatmenet természetes módon vezetett át a konferencia másik fő témájához. Ha ugyanis a klímaválság egyik meghatározó tényezője a népesség alakulása, akkor megkerülhetetlenné válik a demográfiai folyamatok vizsgálata is. Legalábbis ezzel a kérdéskörrel foglalkozott előadásában Tóth I. János filozófus.
A szakértő szerint a fenntarthatóságról szóló közbeszéd egyik súlyos torzulásának tekinthető, hogy azt szinte kizárólag környezeti értelemben használjuk, miközben figyelmen kívül hagyjuk a társadalmak belső újratermelésének válságát.
Tóth I. János szerint a döntéshozók által hangsúly kerülhet a társadalom fennmaradására vagy a környezet védelmére, ám nem mindegy, melyik szempont válik elsődlegessé. Innen jutunk el a környezeti és a társadalmi, illetve demográfiai fenntarthatóság megkülönböztetéséhez.
Tóth hangsúlyozta, hogy a társadalmi fenntarthatóságnak valóban előfeltétele a környezeti fenntarthatóság, ám ebből nem következik automatikusan, hogy minden környezeti szempontból kedvező folyamat társadalmi értelemben is kívánatos lenne.
A fenntarthatóság fogalmának különös ereje abban rejlik, hogy nemcsak azt mondja meg, mi történik, hanem azt is sugallja, mi lenne a helyes irány. Ez magyarázza népszerűségét, és egyben azt is, miért válhat félrevezetővé.
A szakértő arról is beszélt, hogy a klasszikus környezetvédelmi gondolkodás a népességnövekedést egyértelműen problémának, a népességcsökkenést pedig kedvező fejleménynek tekinti.
Pedig ami környezeti szempontból nyereségnek tűnik, az demográfiai értelemben akár végzetes veszteség is lehet. A globális adatok ugyanakkor paradox képet mutatnak.
- hívta fel a figyelmet Tóth I. János, majd hozzátette: miközben a világ népessége még növekszik, a termékenységi ráták szinte minden régióban csökkennek.
Előrejelzések szerint néhány évtizeden belül elérjük a globális népességcsúcsot, amelyet az emberiség történetében először nem regionális, hanem világméretű népességfogyás követhet. Ez a folyamat már ma is zajlik Kelet- és Dél-Európában, Japánban, valamint újabban Kínában is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A filozófus külön hangsúlyozta:
az alacsony termékenység kevesebb gyermeket eredményez, ami kevesebb szülőképes korú nőt jelent, ez pedig tovább csökkenti a születések számát. Ez az önmagát erősítő spirál gyorsan olyan pályára állíthat társadalmakat, amely hosszú távon akár a fennmaradásukat is veszélyezteti.
A kép akkor válik igazán összetetté, amikor a demográfiai adatokat az ökológiai lábnyommal együtt vizsgáljuk. Globális átlagban az emberiség mintegy másfélszeresét használja fel annak, amit a Föld hosszú távon biztosítani tudna, de ez az átlag elfedi az óriási regionális különbségeket. Vannak térségek, ahol magas a termékenység és alacsony a környezetterhelés, míg a fejlett világra az alacsony termékenység és az extrém magas fogyasztás kettőssége jellemző.
Tóth I. János három jellegzetes mintázatot különített el. Afrikában gyors a népességnövekedés, de a fajlagos környezetterhelés alacsony. A köztes régiókban alakulhat ki a leginkább kívánatos egyensúly. A fejlett országok ezzel szemben egyszerre küzdenek demográfiai és környezeti válsággal: csökkenő és elöregedő társadalmaik munkaerőhiánnyal, nyugdíjválsággal és közösségi leépüléssel szembesülnek, miközben éppen ezek a társadalmak terhelik túl leginkább a bolygót.
A téma kapcsán egy kellemetlen dilemmával szembesülünk:
A gyors népességnövekedés környezeti szempontból fenntarthatatlan, a gyors népességcsökkenés viszont demográfiai értelemben az. A megoldás nem valamelyik véglet választása, hanem egy stabil vagy közel stabil népességszint elérése a biokapacitás határain belül.
- mondta Tóth I. János.
Kiemelte: Afrikában ez a termékenység csökkentését és az alacsony környezetterhelés megőrzését jelenti, modernizációval, de nem a nyugati fejlődési pálya lemásolásával, a fejlett világban viszont kettős fordulatra lenne szükség: radikálisan csökkenteni kellene a környezetterhelést, miközben növelni kellene a gyermekvállalási hajlandóságot. Ez utóbbi azonban politikailag és elméletileg is vitatott kérdés, hiszen a modernitás eddig jellemzően a termékenység csökkenésével járt együtt.
Zárásként Tóth I. János Herman Daly amerikai közgazdász gondolatát idézte, miszerint a demográfiai fenntarthatatlanság nem ellensúlyozza, hanem súlyosbítja a környezeti fenntarthatatlanságot.
A konferencia tanulsága így végső soron az volt, hogy a klímaválság nem oldható meg pusztán kevesebb fogyasztással vagy kevesebb emberrel. A valódi kérdés az, hogy képesek vagyunk-e egyszerre újragondolni a természethez és egymáshoz fűződő viszonyunkat, mielőtt valamelyik fenntarthatatlanság végleg beszűkíti a mozgásteret.
Magyarországon sem rózsás a helyzet
Korábban nyilatkozott a Pénzcentrumnak a demográfia témájában Kiss Zsuzsanna társadalomtörténész, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon nemcsak a népesség fogyása és elöregedése jelent súlyos kihívást, hanem az ebből fakadó generációs és társadalmi feszültségek is.
Elmondta, hogy az aktív korúak arányának csökkenése egyre nagyobb terhet ró a nyugdíj- és ellátórendszerekre, miközben a digitalizáció újfajta egyenlőtlenségeket hoz létre a fiatalabb és idősebb korosztályok között. Szerinte a kedvezőtlen folyamatok legfeljebb lassíthatók – például rugalmasabb munkaerőpiaci megoldásokkal és tudatosabb társadalmi párbeszéddel –, valódi fordulat azonban a jelenlegi trendek mellett aligha várható.
Kiss Zsuzsanna a magyar helyzet szomorú valóságáról is beszélt akkor: mint elmondta, míg 2001-ben a magyar népesség átlagéletkora 39 év volt, 2023-ra 43 évre emelkedett, és ma már a 65 év felettiek száma mintegy 22%-kal meghaladja a 15 év alattiakét. Eközben a termékeny korú nők száma két évtized alatt 2,5 millióról 2,1 millióra csökkent, ami hosszú távon tovább erősíti a népességfogyást.
-
Meghívó a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége közgyűlésére (x)
A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének soron következő közgyűlése
-
Az élelmiszerek 80 százalékát hazai forrásokból szerezzük be (x)
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








