Ezrek hagyják el ezeket a magyar városokat, falvakat: mi elől menekülnek ennyien?

A Belügyminisztérium legfrissebb statisztikái szerint Magyarország állandó lakossága 2022. január 1-jén 9 841 587 fő volt, fél százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. A fővárosban 1 644 146-an, városokban 5 169 097-en, községekben, falvakban 3 027 793-an élnek idén az adatok alapján. Az elmúlt években azonban komoly fordulat állt be a lakosság mozgását illetően: míg korábban a lakosság inkább a főváros és más városokba áramlott, addig mostanra ez a tendencia megfordult, és inkább az agglomerációba, nagyobb városok menti kistelepülésekre költöznek többen.

Ez a mozgás pedig értelemszerűen komplett várások, falvak elnéptelenedéséhez vezet a másik oldalon. A Pénzcentrum a legfrissebb elérhető statisztikák alapján most azt vizsgálta meg, mely várások, megyeszékhelyek, illetve községek néptelenedetek el leginkább az elmúlt 1, illetve 5 évben. Elemzésünk során találtunk olyan törpefalut, aminek a lakossága majd a felére csökkent 5 éves távlatban, de olyan nagyvárásokat is, ahonnan a lakosság 10 százaléka gyakorlatilag eltűnt ugyanezen az időtávon. Fontos megjegyezni, jelen írásunkban arányokat vettünk figyelembe, tehát a százalékos növekedést, és nem azt, hogy konkrétan hány fő költözött el adott helyről.

Városok, ahonnan menekülnek az emberek

Elemzésünk során először azt néztük meg, hogyan néptelenednek el fokozatos Magyarország városai és megyeszékhelyei 5 éves időtávon. Ezen a listán egyetlen várost találtunk, ahol a népesség csökkenés meghaladta a 10 százalékot.

Ez a város Tiszaújváros volt, ami 2017-2022 között elveszítette lakossága 11,16 százalékát, azaz 1 915 ember.

Ez azt jelenti a valóságban, hogy míg Tiszaújvárosban 2017 január elsején 17 162-en éltek, addig 2022 január elsején már csak 15 247-en. A másodig legnagyobb népességvesztésen átesett város Kazincbarcika volt, itt a lakosság 9,62 százaléka tűnt el 5 év. A két várost összeköti, hogy mind a kettő Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében található. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára viszont már egy megyei jogú város, Dunaújváros álhatott fel, itt a lakosság 5 év alatt 8,97 százalékkal csökken. Nem kell azonban sokat várnunk az első megye székhelyre sem, 5 éves távlatban ugyanis a negyedik legjobban Salgótarján lakosság csökkent Magyarországon (a városok közül), itt a lakosság 8,68 százaléka tűnt el öt év alatt.

Az ötödik helyen Mezőhegyes futott be, itt 7,68 százalékkal lett kisebb a lakosság 2017-2022 között. A top 10 legnagyobb népességvesztő város listájára mindezeken felül sorrendben felfért még: Bátonyterenye, Sátoraljaújhely, Kunhegyek, Szekszárd és Gyöngyös is. Ezek közül Szekszárd szintén megyeszékhely, összességében tehát azt lehet mondani, hogy 5 éves távlatban, a 10 legnagyobb népességcsökkenésen átesett város között két megyeszékhely található.

Érdekesség, hogyha megnézzük a legelnéptelenedőbb várások listáját, akkor a 20 kiemelt között 4 Jász-Nagykun-Szolnok és 4 Tolna megyeit találunk, azaz a 20 legjobban elnéptelenedő várások listájának majdnem felét adja két megye. Ezek után BAZ megye három várossal képviselteti magát, igaz, a két legelnéptelenedőbb város itt helyezkedik el, és még a harmadik Sátoraljaújhely is a 7. az összesített listán.

Egy év alatt is nagy az elvándorlás

Az 5 éves időtávon túl kíváncsiak voltunk arra is, hogy 2021 és 2022 között, tehát egy év alatt, mely várásoknak csökkent leginkább a lakossága. Az adatokat vizsgálva természetesen vannak átfedések az 5 éves intervallum és az 1 éves között. Az első kettő város, azaz Tiszaújváros és Kazincbarcika itt is az élen végzett, előbbi esetében 3,8, míg utóbbi estében 2,9 százalékkal csökkent a lakosság száma 1 év alatt. Ezen az időtávon a harmadik befutó a Vas megyei Őriszentpéter lett, az itteni népesség 2,83 százalékkal lett kisebb 2021-2022 között.

Ha megnézzük az 1 éves távlatban leginkább elnéptelenedőbb várásokat és összevetjük az 5 éves adatokkal, azt találjuk, hogy a top 10-be Őriszentpéter mellé befért még Dorog, Borsodnádasd és Sajóbábony. Ezek olyan városok, akik az 5 éves listán nem szerepeltek. A top 20-ban ezeken felül feltűntek még olyan „új” városok, mint Paks, Tapolca, Füzesabony, Záhony vagy éppen megyeszékhelyként Eger is.

Lakosságcsökkenés a 20 leginkább elnéptelenedő városban 1 és 5 éves időtávon

Falvak is veszélyben vannak

A városok után kíváncsiak voltunk arra is, hogy a kisebb településéken, azaz a községekben mi a helyzet. Elöljáróban érdemes megjegyezni, ezek esetében összességében jóval sokkolóbb arányokat lehet tapasztalni, mint a városok esetében. Emlékezzünk, 5 éves távlatban Tiszaújvárosból a lakosság 11 százaléka tűnt el, ehhez képest

a Zala megyei Lasztonyából 2017-2022 között a lakosság 41,76 százaléka elpárolgott.

Ezzel az eredménnyel, a vizsgált időtávon, arányait tekintve Lasztonyából tűnt el legnagyobb mértékben a lakosság 5 év alatt Magyarországon. Fontos persze kiemelni, hogy Lasztonyában 2017-ben is mindössze 91-en laktak, 2022-re ez a szám csökkent le egészen 53-ig. A második legnagyobb népességcsökkenést bemutató magyar község a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kispalád volt. Az ukrán határ mellett fekvő településen 2017-ben 1 347-en laktak, 2022-ben viszont már csak 810-en. A népességcsökkenés 39,87 százalékos volt.

A képzeletbeli dobogó harmadik, majd ezután a negyedik, ötödik helyén szintén törpefalvak képviseltetik magukat. Ráadásul mint a három BAZ megyéből. Ezek közül az első Debréte, itt 20-an laktak 2017-ben, most viszont már csak 13-an. Perecsén 5 év még 26-an éltek, most már csak 17-en. Keresztéten 41-en laktak 2017-ben, most viszont már csak 27-en.

Mindezek után, a top 20-as listán összesen még 4 olyan település volt, ahogy a lakosság száma 2017-ben meghaladta az 1 000 főt: Szamosangyalos, Csengerújfalu, Barabás és Lónya. Ezek közül azonban 2022-re csak Lónya tudta megtartani 1 000 fő feletti lakosságát, miközben a másik háromból több százan is eltűntek 2017-2022 között.

Egy év is sok a községeknek

Az 5 éves statisztikákon túl kíváncsiak voltunk arra is, egyetlen év alatt, azaz 2021 január elseje és 2022 január elseje között, mely községeknek csökkent arányait tekintve legnagyobb mértékben a lakossága. Azt találtuk, hogy az első 7 helyen olyan községek állnak, ahol a lakosság száma nem érte el már 2021-ben sem a 100-at. Ezek közül is az első Perecse,

ahol tavaly még 23-an éltek, most viszont már csak 17-en, arányait tekintve ez mégis 26 százalékos lakosságcsökkenés egy év alatt.

A sort Megyer és Dobréte folytatta, majd utánuk Markóc, Bödeháza, Dinnyeberki és Kaszó következett. Az egyetlen olyan község, ami 2021-ben még 100 fő felett lett, de 2022-re képes volt ez alá becsúszni Fenyőfő volt, itt ugyanis egy éve még 110-en laktak, most viszont már csak 99-en. Ez pontosan 10 százalékos lakosságcsökkenést jelentett 1 év alatt. A top 20-as listán a legnagyobb település Drávasztára volt, itt 2021-ben 416-an laktak, 2022-re viszont ez a szám 375-re csökkent.