Itt a lakossági napelem- és fűtéspályázat: 3-11 milliónyi ajándékpénzt osztogatnak

A koronavírus-válság hatásainak enyhítésére létrejött uniós helyreállítási alap a fő forrása annak 201 milliárd forintos lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatnak, amelynek társadalmi egyeztetését augusztus végén indította el a kormány a hivatalos pályázati felületen. A kiírás célja, hogy az országos átlagjövedelem alatti családok 100%-os vissza nem térítendő támogatásból napelemet tudjanak telepíteni a tetőre, illetve napelem telepítése mellett a nyílászárókat is ki tudják cserélni, továbbá a fűtési rendszert is tudják elektrifikálni (infra/fűtőpanelekkel, vagy hőszivattyúval).

Rögtön az egyeztetési felület megnyitása után rengeteg hozzászólás érkezett a nyilvános társadalmi egyeztetési felületen (szeptember 12. éjjelig lehet még küldeni javaslatokat) és számos érdekes, fontos, megfontolt felvetést lehet olvasni közöttük. Arra is van esély, hogy ezek egy részét megfontolják, illetve beépítik a kiírók a végső tervezetbe. Rosszabb esetben majd menetközben, ősszel-télen fog változni a kiírás, amint a szükséges egyeztetési köröket "lefutják" az érintettek a minisztériumok között. 

A hozzászólások több főbb kategóriára, témára bonthatók, és a teljesség igénye nélkül az alábbiak szerint foglalhatók össze:

• A jogosultsági kör. Számos hozzászólás veti fel azt, hogy most épülő ingatlannal még nem lehet pályázni, pedig jó lenne már most a tervezés/építkezés során kalkulálni műszakilag a pályázat céljával, illetve kiskorú nevén van az ingatlan, vagy nyugdíjas pályázna.
• A beruházási cél kérdése. Többen felvetik azt a kérdést, hogy vajon miért nem engedik elszámolni a homlokzat-, illetve a födémszigetelés költségét, noha azok lényegesen javítják az ingatlan energiahatékonyságát (ezek a költségek a 6 milliós Otthonfelújítási Támogatásban elszámolható költségek), továbbá többen firtatják azt, hogy pontosan milyen tetőszerkezetre telepíthető a napelem (pl. melléképületre, garázsra, teraszra lehet-e, valamint lehet-e földre az udvarba). Azt is felvetik, hogy ha már a nyílászáró cserét is engedik elszámolni, de vannak kivitelezők, akik nem vállalják az ilyen munkákkal óhatatlanul járó kőművesi és vakolási feladatokat, akkor ezeket is lehessen figyelembe venni elszámolható költségként.
• A beruházás mérete és felosztásának kérdése. A pályázat szabályrendszere szerint „támogatásban kizárólag olyan napelemes rendszer részesíthető, ahol a napelempanelek összesített névleges beépített teljesítménye nem haladhatja meg a pályázat által érintett ingatlanban a pályázat beadását megelőző elszámolási évben mért átlagos havi fogyasztást, de legfeljebb az 5 kWp-ot”. (A kWp mértékegység feltehetően elírás a kiírásban.) A legtöbb felvetés/hozzászólás éppen utóbbira érkezett, azaz egyrészt arra, hogy új ingatlannál, vagy a tavalyi speciális év miatt a fogyasztási bázis megválasztása rossz, ezt rugalmasabbá kellene tenni (több szempontot belevenni).

Másrészt nagyon sokan egybehangzóan azt állítják, hogy a megengedett legfeljebb 5 kW-os beépített névleges kapacitás (hőszivattyúnál legfeljebb 9 kW) túlságosan kevés, ennél érdemben nagyobb beruházást kellene megengedni ahhoz, hogy egy család energia és hűtési/fűtési igényét valóban teljes mértékben ki lehessen elégíteni. Éppen ebből ered a másik gyakori felvetés: lehet-e nagyobb (5/9 kW-nál nagyobb kapacitású) beruházást is végrehajtani és ha igen, akkor ennek a finanszírozási megosztása hogyan nézhet ki. Ezt a felvetések szerint szükséges lenne tisztázni, ahogy azt is, hogy már korábban kiépített napelemes/hőszivattyús kapacitás növelésére/kiegészítésére is fel lehet-e használni a pályázati forrást, vagy sem.

• Az egy főre eső jövedelem számításának kérdése. A pályázati tervezet szerint „A pályázat benyújtásának további feltétele, hogy a beruházással érintett ingatlanban állandó lakcímmel rendelkező természetes személyek (magánszemélyek) 2020. évi, a személyi jövedelemadó bevallás szerinti összevont jövedelmük egy főre jutó összege 0 forint és 4.850.000 forint közé essen.” Többen felvetik, hogy pontosítani szükséges azt, hogy ki számít bele a 4,85 milliós felső plafon kapcsán a figyelembe vehető személyek körébe (pl. frissen elhunyt családtag, 12. héttől a magzat, válás/elköltözés kérdését hogyan kezeljék).

Azt is felvetik, hogy a bruttó jövedelemből fontos lenne levonni olyan „átfolyó tételeket”, mint a bírósági határozat alapján elrendelt gyermektartási díj, továbbá a bankhitelt, amelyek tehát a rendelkezésre álló jövedelmet valójában csökkentik és ezt egy rászorultsági alapú pályázatnál fontos lenne figyelembe venni. Olyan felvetés is volt, hogy a jövedelmi helyzetet lényeges lenne figyelembe venni az igényelhető támogatásnál, illetve a támogatási intenzitásnál, azaz például magasabb jövedelmű családoknál ne legyen 100%-os támogatási intenzitás, hanem kevesebb. Azt is felvetették, hogy a NAV-hoz beküldött tavalyi szja-bevallásból csak a rendszeres jövedelmet kelljen figyelembe venni a számításhoz, az egyéb jövedelmeket (pl. ingatlaneladás, vagy vállalkozói jövedelem) ne.

A fentiek alapján jól látszik, hogy számos érdekes/releváns felvetés érkezett már a társadalmi egyeztetésre kitett pályázati tervezetre és szeptember 12-ig még bizonyára további számos javaslat is érkezik majd. Ezek alapján elképzelhető, hogy érdemben változnak majd a pályázat bizonyos paraméterei, így a továbbiakban is kiemelt figyelemmel követjük ennek az ügynek (is) az alakulását.