I. 32,5 százalék energiamegtakarítás

Kimerítő és elnyúló tárgyalások után a héten megszületett a politikai megállapodás az EU Tanácsát képviselő bolgár elnökség és az Európai Parlament tárgyalópartnerei között az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatáról. A társjogalkotók az Európai Bizottság által javasolt referencia forgatókönyvhöz képest 32,5 százalékban határozták meg a 2030-as célkitűzést, az eredetileg javasolt szintet megemelve.

A jogalkotók elhagyták a célérték "kötelező" jellegét. A megcélzott kötelezettségvállalás értéke tehát erősen függ majd az energiahatékonysági irányelvben meghatározott éves energiamegtakarítási kötelezettségtől és az Energiaunió új, Governance irányelvében megfogalmazásra kerülő ellenőrzési mechanizmusoktól is.

Az Energiahatékonysági Irányelv egyik legerősebb pontja a 1,5 százalékos energiamegtakarítási kötelezettség. 2014-2020 között minden tagállamnak évről évre a végfelhasználók felé értékesített energiamennyiség 1,5 százalékát kell megtakarítania. Egyes számítások szerint uniós szinten az összes energiamegtakarítás fele köszönhető ennek az intézkedésnek.

A most megszületett megállapodásban egyrészt rögzítették tehát a megtakarítási kötelezettség 2020 utáni fenntartását, másrészt annyiban erősítettek is rajta, hogy korlátozták azon - most is élő - korrekciós lehetőségeket, melyekkel csökkenteni lehet a kötelezettség alapját képező bázisértéket. Megegyeztek abban is, hogy a célszintet 2023-ban felülvizsgálják, fenntartva annak a lehetőségét, hogy tovább emeljék a célértéket.

Mint ismeretes, az Európai Bizottság még 2016 november végén nyújtotta be a "Tiszta Energiát minden Európainak!" című javaslatcsomagját, mely európai szinten kötelező, 30 százalékos energiahatékonysági célt tűzött ki. 2018 januárjában az Európai Parlament elfogadta az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatáról szóló jelentését és ezzel együtt a képviselők széles körű támogatása mellett egy kötelező 35 százalékos energiahatékonysági célkitűzést szavazott meg a 2020 utáni tízéves időszakra vonatkozóan.

- mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

II. 32 százalék megújulókból

Szintén több hónapos intenzív tárgyalások után az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság végleges megállapodást értek el az átdolgozott megújulóenergia-irányelvről (RED II). Az irányelv legfontosabb eredménye, hogy az európai energiaigény 32 százalékát 2030-ban megújuló energiaforrásoknak kell fedezni, szemben az Európai Tanács által eredetileg javasolt és az Európai Bizottság által jóváhagyott 27 százalékkal.

- kommentálta az irányelv elfogadását Szolnoki Ádám, az európai napelem-szövetség, a Solarpower Europe-tag MANAP elnöke.

A magyar ad-vesz mérős elszámolási rendszerrel ellentétben több nyugat-európai országban a napelemes termelő-fogyasztók (prosumerek), mint például a lakossági napelemes rendszerek tulajdonosai a saját maguk által megtermelt és helyben el is fogyasztott energia után különböző díjakat kötelesek fizetni. Az új megállapodás szerint a termelő-fogyasztók teljes mértékben mentesülni fognak ezek alól. 2026-tól a tagállamok a 25 kW-ot meghaladó létesítmények esetén alkalmazhatnak díjakat, amennyiben támogatási rendszerek is működnek, vagy ha a saját fogyasztásra termelő rendszerek teljes aránya meghaladja a teljes nemzeti villamosenergia-kapacitás 8 százalékát.

A megállapodás további fontos pontjai a következők:

• A termelő-fogyasztók eladhatják a felesleges energiát, beleértve aggregátorok, HTM-ek (Hosszú Távú Megállapodások) és peer-to-peer megállapodások révén, és megkapják legalább a piaci árat a hálózatba táplált energiáért.

• Az EU elismeri a saját fogyasztás új üzleti modelljeit, például a kollektív önfogyasztást, az aggregátorok szerepét és a harmadik feles tulajdonlást.

• Egyszerűsített adminisztratív eljárások kerülnek bevezetésre a kis napenergia-projektekhez egyablakos ügyintézés bevezetésével, és egy évnél rövidebb engedélyezési határidők a 150 kW-nál kisebb létesítmények esetében.

• A hálózathoz csatlakozó 10,8 kW, vagy kisebb méretű, napenergiával működő projektek egyszerű eljárással csatlakoztathatók a rendszerhez, az elosztórendszer-üzemeltőjének küldött egyszerű bejelentéssel.

• A tagállamok kötelezettséget vállalnak a vállalati zöldenergia beszerzés elősegítését és az adminisztratív akadályok felszámolását érintő intézkedések előrehaladásának rendszeres jelentésére.

• Nem támogatható a napenergiával kapcsolatos projektekre vonatkozó szabályok visszamenőleges módosítása, csak korlátozott mentességekkel, feltéve, hogy az a projekt gazdasági életképességére nincs hatással.

• A napenergiába befektetők számára a stabilitás és kiszámíthatóság biztosítása kapcsán a tagállamoknak 5 évente jelentést kell tenniük napenergia támogatási rendszereik alakulásáról.

• A tagállamok napenergia-specifikus tendereket nyújthatnak a nagy projektekhez, és kötelező átvételi árat biztosíthatnak a kisebb méretű erőművi projekteknek, amelyek mentesek a tenderek alól

• A megújuló energiák támogatására vonatkozó hosszú távú tervek értékelésének és változásainak, illetve az önfogyasztás előmozdítására irányuló intézkedéseknek a Nemzeti Energia és Klíma Tervekbe (NEKT) való beemelése.
  

A következő időszakban az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának formálisan jóvá kell hagynia az informális háromoldalú egyeztetés során elfogadott szöveget, majd az Európai Bizottság útmutatást készít az irányelv végrehajtásáról. Végül, a tagállamoknak 2021 január 1-ig át kell ültetniük az irányelvet a nemzeti jogba.

Magyarország, napenergia

Ugyan az átdolgozott megújulóenergia-irányelvet 2021 január 1-ig kell átültetni a nemzeti jogba; jól látható, hogy a hazai politikai vezetés már most elkötelezte magát a megújulók mellett (is). Lázár János, még - miniszterelnökséget vezető miniszterként - a 107. Kormányinfón szögezte le, hogy: ""Magyarország egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az energetika területén növekedjen az ország szuverenitása. (...) Ennek egyik módja, hogy az az áram, amit a magyarok fölhasználnak napi szinten, az Magyarországon kerüljön előállításra." Mint mondta, "ennek érdekében fönntartjuk az atomerőművi kapacitást - 50 százalékot tud Paks a magyar napi áramigények tekintetében", az 50 százalékos importot pedig napelem erőművek létesítésének támogatásával kívánja elérni a kormány.

- szögezte le Lázár János a 107. Kormányinfón. (Arról, hogy a kormányzati vállalásnak mekkora a realitása, cikkünk végén olvashatsz keretes írásban.)

A korábbi miniszter egyébként nem először beszélt arról, hogy jelentős szerepet szánnak a zöldenergiának Magyarország jövőbeli energiaellátását tervezve. 2017 áprilisában többször is hangsúlyozta (például Pakson tartott beszédében, illetve rá egy hétre, április 20-i sajtótájékoztatóján is), hogy a hazai villamos energia termelés 50 százalékban nukleáris energiából valósuljon meg, a másik 50 százalékot azonban zöld energiaforrásokból, elsősorban napenergiából kell biztosítani.

Újdonság volt viszont, hogy a 107. Kormányinfón konkrét cselekvési tervet is megjelöltek. "A kormány tegnapi ülésén úgy döntött, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a földművesek napelem parkot tudjanak létesíteni a saját területükön" - vázolta a kormány elképzeléseit Lázár. Hozzátette: az agrárkamara kezdeményezésére - valamint osztrák és német mintára - egy kisteljesítményű napelem parkhoz biztosítanak majd engedélyt, fölvásárlási kötelezettséget, valamint kedvezményes hitelt.

A lakosság kimarad?

Ugyan Lázár János a január 18-i Kormányinfón vázolt cselekvési tervben lakossági beruházásokat ösztönző lehetőségeket nem említett - és amúgy a gazdáknak szánt programról sincs azóta újabb információ -, a hazai lakóingatlan tulajdonosoknak sem lehet oka panaszra. Egyrészt jól mutatja a kormányzati szélirány megváltozását a pályázatok folyamatos megjelenése; másrészt a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítása nyomán 2018. január elsejétől a napelem után fizetendő termékdíj kilogrammonként 114 forintról 57 forintra csökkent.

A MANAP Iparági Egyesület ennek kapcsán korábban úgy fogalmazott, hogy végre a magyar kormányzat is felismerte annak fontosságát, hogy a ma még inkább adóként felfogható termékdíj mértéke közelítsen a valós költségek felé, hiszen a napelemek életciklusuk végén való visszavétele és feldolgozása az elsődleges cél, nem a termékekre kivetett díj beszedése és a bevételek növelése.

- szögezte le tavaly év végén Szolnoki Ádám, az egyesület elnöke.

"Az elmúlt évekre jellemző kormányzati ellenszél és az egész iparágat sújtó 2016-os visszaesés után most úgy látjuk, hogy az idei és a következő 1-2 év fellendülést hoz ezen a téren. Részben azért, mert a napenergia lehetőségeit egyre növekvő értékben ismeri el az országos energetikai stratégia és a termékdíj csökkentése is segíteni fogja a növekedést" - fogalmazott az elmúlt hónapok eseményei kapcsán Szolnoki Ádám.

- tette hozzá a MANAP elnöke.

Ahogy azt Szolnoki Ádám is hangsúlyozta, az új szabályozási környezetben az iparági szereplők komoly felfutást várnak. Ez nem véletlen, hiszen előrejelzések szerint a napelemek után fizetendő termékdíj csökkentése hamar meglátszik majd a fogyasztói árakban, amelynek jelenlegi mértéke a lakossági beruházások egyik legnagyobb gátja.

Egy friss felmérés ugyanis nemrég megállapította, hogy bár a saját tulajdonú családi házban vagy ikerházban élők elsöprő többsége, 84 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy napelemet szereltessen a házára; az érdeklődést azonban mérsékli, hogy ugyanennyien vélekednek úgy, hogy ez a technológia egyelőre túl sokba kerül.

- mondta el Lugos Roland, az Optimum Solar Kft. ügyvezetője.

Mennyi az annyi?

Ami egy családi házas rendszer bekerülési költségét illeti, ma általánosságban elmondható, hogy egy 3,6 kW-os rendszer - amely egy átlagos magyar háztartás éves villamos energia igényét fedezni tudja - munkadíjjal és engedélyeztetéssel 1,5-2 millió forint között mozog. Ez jó alap ahhoz, hogy kiszámítsuk, mennyi idő alatt térülhet meg egy napelemes beruházás.

A példa kedvéért, ha az energetikai számítás alapján 150 ezer forint az éves villányszámlád, akkor 1,5 milliós beruházási összeggel 10 év a megtérülési idő. Sőt, minél inkább nőnek a jövőben az energiaárak, illetve a szabályozási környezet átalakulása, valamint a technológia fejlődése (a piaci versenyről már nem is beszélve) miatt tovább csökken a napelemek ára, annál rövidebb idő alatt lesz nyereséges egy-egy beruházás.

A fenti gondolatmenetet követve viszont nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a megtérülési időszakot követően a napelemes rendszer egyenesen pénzt termel majd a háztartásnak. Tehát hosszabb távon akár hitel felvétele mellett is jó döntésnek bizonyulhat a beruházás, hiszen a megspórolt rezsitételek hoszabb távon refinanszírozzák a hitelt. Előre szólunk, a jelenlegi kamatkörnyezetben ez még inkább valós alternatíva lehet, de azért nézzünk néhány konkrét példát.

Hogy kiderítsük, hol, és mennyiért tudunk most pénzhez jutni, a Pénzcentrum kalkulátorához fordultunk. A beállításoknál elsőre 750 ezer forintos hitelösszeget (hasonló mértékű önerővel ez az összeg már elég lehet egy családi házas rendszerre), és 36 hónapos futamidőt adtunk meg - ezen kívül egyetlen extra opciót sem aktiváltunk. A törlesztőrészletek szerinti rangsor (a rezsiköltséggel történő összehasonlítás miatt ezúttal ez a mérvadó) alapján az egyik legjobb konstrukciót a CIB Bank nyújtja havi 23 460 forintos törlesztővel; de nem sokkal marad el ettől az UniCredit ajánlata sem, amelynél 23 717 forintos havi törlesztővel kalkulálhatunk. Emellett érdemes még megemlíteni a Cofidis, a K&H Bank, valamint az ERSTE Bank gyorskölcsönét is.

Kíváncsiságból elvégeztük a kalkulációt 1,5 millió forintos hitelösszeggel is, a beállításoknál azonban 5 éves futamidőt adtunk meg, és bepipáltuk a "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem" és a "Jövedelemem a kiválasztott bankba utalnám" opciót. Ezzel a metódussal az egyik legjobb konstrukciót a K&H Bank nyújtja, náluk 30 050 forintos törlesztőt ígér a 8,46%-os THM. De nem sokkal marad el ettől a CIB Bank ajánlata sem, ahol 30 327 forintos törlesztővel számolhatunk havonta. Emellett érdemes még megemlíteni a Raiffeisen Bank, az ERSTE Bank, valamint a Budapest Bank konstrukcióit is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát.