Örülsz a rezsicsökkentésnek? Pedig, ha ezt tudnád...

Mint ismert január elsejétől 10 százalékkal csökkent a lakossági gáz-, villamosenergia-, illetve távhő ára Magyarországon. Az intézkedés hozzávetőlegesen 3,8 millió családi otthont érint, mégpedig egyformán. A 10 százalékos csökkentés gyakorlati folyamatát a Fidesz-frakció által létrehozott rezsi-munkacsoport felügyeli. Németh Szilárd, a "rezsikommandó" vezetője szerint a kormány célja, hogy január 1-től minden magyar háztartás végszámlájában érvényesüljön a tízszázalékos rezsicsökkentés. A fideszes politikus szerint azokban az esetekben, ahol ez nem valósul meg, ott az utólagos jóváírás érvényesítésére törekszenek majd. Ezzel párhuzamosan a napokban Facebook oldalt hozott létre a Fidesz rezsi-munkacsoportja a januári lakossági energiaár-csökkentéssel összefüggő hírek, tapasztalatok megosztására. A tájékoztató oldal a "2013 a rezsicsökkentés éve" címet viseli.

Ugyanakkor lapértesülések szerint a jelenlegi állapot csupán a kezdet! Kormányzati források szerint ugyanis idén két lépcsőben, tovább csökkentené a kormány a lakossági gáz-, villamosenergia-, illetve távhő árát. E szerint márciusban vagy legkésőbb áprilisban várható az első, további 10 százalékos csökkentés, s ezenfelül még egy "jelentős", valószínűleg újabb tízszázalékos árcsökkentés is szerepel még az ez évre szóló kormányzati tervekben. A kiszivárgott kormányzati tervek azonban nem is annyira meglepőek, hiszen korábban Orbán Viktor is jelezte, hogy a kabinet által elfogadott, január 1-től érvényes, tízszázalékos rezsiköltség-csökkentés csupán egy hosszabb folyamat első állomása. Mint azt a miniszterelnök elmondta: természetesen tudja, hogy a gáz- és a villamosenergia-szektor befektetői veszteséget fognak elkönyvelni az árcsökkentés miatt, "na de vannak ebben az országban még pármilliónyian, akik az elmúlt években veszteségeket szenvedtek el" - fogalmazott.

Az alacsony - a piaci mechanizmusok által indokoltnál alacsonyabb - ár ugyanakkor pazarló fogyasztásra és a takarékosságot szolgáló beruházások elhalasztására ösztönöz (kivéve, ha a kormányzat minden eddiginél átfogóbb épületenergetikai stratégiát, s hozzá tartozó pályázati rendszert hirdet - bár erre valljuk be, kicsi az esély - a szerk.). Alapvető közgazdaságtani fogalom ugyanis, hogy az ár ösztönzően hat a fogyasztásra (vagy több pénz szerzésére - a szerk.). Az alacsonyabb árak az adott jószág nagyobb mennyiségű fogyasztására ösztönöznek, míg a magasabb árak attól visszatartanak. Az adott helyzetre vetítve tehát egyértelmű, hogy a már érvényben lévő rezsiköltség-csökkentés a nagyobb mennyiséget fogyasztókat támogatja inkább, s e mellett nincs tekintettel a fogyasztók szociális helyzetére, s energiafelhasználásuk hatékonyságára sem. Tehát a már érvényben lévő, illetve a további csökkentések nem nyújtanak hatékony választ az egyre égetőbb problémákra, vagyis nem csökkenti a felhasználást és nem javít az energiahatékonyságon sem. Perger András, az Energiaklub projektvezetője szerint az intézkedés így végeredményben sem az ország energiaszámláját, sem energiafüggőségét nem mérsékli, és a lakosság terhei is csak látszólag csökkennek.

Hiszen az elfogyasztott energiáért előbb-utóbb mindenképp fizetni kell. Arról nem is beszélve, hogy a kiesett bevétel miatt elmaradtt beruházások hosszútávon még pótlólagos tőkeinjekciót is igényelnek - ez pedig végső soron nem oldható meg más forrásból, csakis brutális méretű áremelésből. Természetesen a most kieső összeget rövid távon is beszedhetik tőlünk. A szolgáltatók ugyanis veszteségeiket a nagyfogyasztók terheinek növelésével csillapíthatják. A vállalati szegmensben végrehajtott áremelés viszont előbb-utóbb a lakossági fogyasztásban csapódhat le. Hiszen gondoljunk csak bele, ha például egy pék drágábban tudja csak megsütni a kenyeret, akkor előbb-utóbb az drágább lesz a boltok polcain is. S ne legyen illúziónk, ugyanez a folyamat lejátszódhat a legtöbb szektorban is. Sőt, az ipari fogyasztóknál jelentkező áremelkedés fokozza a nemzetgazdaság versenyhátrányát is.

Nem árt tehát, ha felkészülünk az ínséges időkre. Mivel a központilag szabályozott árstratégia hosszú távon fenntarthatatlan, így előbb utóbb mindenképp megfizetjük majd a rövidtávú politikai, illetve szociális szempontok alapján hozott döntések árát. Éppen ezért a tudatos fogyasztóknak nem marad más választása, mint a korábbinál is előrelátóbb gondolkodás. Átütő megoldást viszont csak a fogyasztás radikális csökkentése hozhat. Ehhez pedig az egyetlen utat az épület-energetikai felújítások jelentik. Természetesen egyetlen beruházás sincs ingyen, de a most megspórolt összegek - legyen az néhány tízezer vagy akár 150 ezer forint évente - előrelátó befektetésével máris közelebb kerülhetünk végső célunkhoz. A legjobb megoldást talán lakástakarék-megtakarításaink kiegészítése nyújtja, de egy megtakarítási számlán képzett kisebb tőke is jó célt szolgálhat a lakás hitelből történő energetikai felújításának önerejéhez. Egy átlagos családi ház komplex energetikai felújítása 3-3,5 millió forintba kerül. Ez az ablakok és a külső ajtók cseréjét, a falak és a födém hőszigetelését, valamint a fűtés felújítását foglalja magába, de ebbe az összegbe beleférhet akár egy kisebb napelemes rendszer felszerelése is. A megtakarítás azonban jóval több, mint 10 százalék - egy jól kivitelezett feljítással akár 70-80 százalékkal is csökkenhet egy-egy háztartás rezsiköltsége.

Az energetikai felújítások alfája és omegája

Ha energetikai felújítás, akkor elsőként a homlokzati hőszigetelés és a nyílászárócsere szokott felmerülni, mint alternatíva. Természetesen ez nem véletlen, felmérések szerint a családi házakban csupán a jobb hőszigeteléssel és a nyílászárók cseréjével akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhető - már, ha betartjuk az igen szigorú követelményeket. Homlokzatok esetében ez többnyire csak grafit vagy poliuretánhab alapú hőszigeteléssel érhető el, falazattól függően különböző vastagságban, míg az ablakok tekintetében a 3 rétegű üvegezéssel bíró, 7 légkamrás keretek tudják biztosítani a 60 százalékos megtakarítást. A két leggyakoribb energetikai beruházás hasznossága az energetikai tanúsítvány ismételt kiállításakor is szemet szúr. Felmérések szerint egy egyszerű nyílászárócserét és szigetelést magában foglaló beruházással önmagában 2-4 kategóriát javulhat egy családi ház energetikai besorolása.

A tapasztalatok szerint egy ház homlokzati szigetelése és a nyílászárócsere után mindenképpen szükséges a fűtési rendszert is korszerűsíteni. A teljes fűtési rendszer korszerűsítésével akár további 20-30 százalékkal is csökkenthető egy ingatlan energiafelhasználása, társasházi lakások és családi házak esetében egyaránt. A régi rendszerek ugyanis nem szabályozhatók megfelelően, és jellemző rájuk, hogy általában a kazán rossz hatásfokkal - nagy átlagban körülbelül a névleges teljesítmény 70 százalékán üzemel. A hőtermelő berendezések cseréjénél a hatásfoknövelés mellett a megfelelő szabályozás kiépítése biztosítja a gazdaságos üzemeltetést, hiszen beállíthatóvá válik, hogy a fűtőkészülék mindig az éppen szükséges energiát adja le. De a megtakarítási arány tovább növelhető, ha a használati meleg víz előállításának módját is korszerűbbre cseréli az ingatlantulajdonos.

Korábban: "Ingyen felújítják a társasházakat Budapesten"

Bár egy társasházi lakás és egy családi ház esetében is hasonló arányú energiamegtakarítást lehet elérni a fűtési rendszerek felújításával, előbbi esetben sokkal behatároltabbak a korszerűsítési lehetőségek. Itt főként a megfelelő fűtőkészülék és hőleadási mód - radiátoros fűtés, padló-, fal-, mennyezetfűtés - kiválasztása, valamint a szabályozás eredményezhet a pénztárcán is érezhető megtakarítást. Családi ház esetében sokkal több eszköz áll rendelkezésre a fűtésszámla csökkentésére: itt már a geotermikus, vagy levegő hőszivattyús fűtési rendszerek, a hővisszanyerős szellőztetési rendszerek és a napenergia-működtetésű rendszerek (napkollektor, napelem) is kiépíthetőek.