Mennyiből újíthatunk fel egy "parasztházat"?

Sokakban merülhet fel a kérdés, vajon miért is éri meg egy régi "kockaházat" felújítani. A válasz korántsem egyszerű és talán nem csak a manapság mindent elsöprő gazdaságosságban keresendő. Sokkal inkább szól érzelmekről, kötődésről, alázatról, hagyománytiszteletről, megújulásról és számtalan olyan megfontolásról, amelyek talán kevésszer merülnek fel egy új otthon létrehozásakor.

A Pest megyei Rádon található családi ház esetében azonban éppen ezekről volt szó. Egy rokoni szálakkal a meglévő, mára megroskadt épülethez érzelmileg kötődő család, amelynek tagjai gyerekkorukból még emlékeznek a vályogház klímájára, a mindig hűvös szobákra, a zöldellő kertre. A régit megóvni vágyó szándék mellett visszafogott, őszinte igények, amelyek nem hagyják eluralkodni a mindent elsöprő megújítás erejét. Ezen felül már "csak" egy mindezeket tiszteletben tartó tervező és rengeteg kétkezi munka és idő kellett egy régi-új ház felépítéséhez, amelynek értéke nem több és nem kevesebb, mint egy hasonló igényességű új épületé.

A felújítás előtt a ház állapota ugyan elfogadható volt, de sem a térelosztása, sem az esztétikai megjelenése nem felelt meg a tulajdonos igényeinek. Az épület alaprajzi elrendezése ugyan jól illeszkedett az egykori családi gazdaság munkafolyamataihoz, melyben különösen nagy hangsúlyt kapott a teljes kerti frontot elfoglaló lakókonyha és munkaszoba, azonban a használati mód megváltozása miatt ezen a területen mindenképpen építészeti beavatkozás volt szükséges.

A fő szerkezeti elemek ugyanakkor jó állapotban voltak, így a ház megtartása mellett szólt több érv is. Természetesen egy új épület tervezése kevesebb kötöttséget és alkalmazkodást jelentett volna, de ebben az esetben a tulajdonos és a tervező is egyetértett abban, hogy fontos a hagyományos értékek megőrzése, illetve mindezek továbbörökítése.

A tervezés folyamán alapvető szempont volt, hogy a meglévő ház karaktere ne változzon meg, illetve, hogy az új építészeti elemek ne váljanak túl hangsúlyossá. Ezt az alapgondolatot némiképpen árnyalja, hogy az utcáról nézve hagyományos architektúra a kert felé haladva egyre több kortárs elemmel gazdagodik. Az épülettömegek zártsága is fokozatosan oldódik fel - a déli homlokzat nyílásain keresztül már szinte minden pillanatban közvetlen kapcsolat van a kerttel. Az épület és a környező táj szigorú határvonalának feloldása azonban egy olyan változás, amely talán a hagyományos "kockaház" második átalakulását jelzi.

Az épület teljes felújításon esett át, azonban a fő szerkezeti elemek tekintetében csak állagmegóvásra volt szükség. A beton alapozás és a felmenő vályogfalak között jó állapotban megmaradt az eredeti bitumenes szigetelő lemez, így utólagos falszigetelés nem készült, és az új belső aljzatszerkezet szigetelése is könnyen megoldható volt. A tetőszerkezet sérült elemeinek cseréjét, valamint kiegészítését követően új fedés került az épületre, amely alatt átszellőztetett alátétszigetelés készült, így növelve az üres padlástér hőcsillapító képességét. A fa födémszerkezetre, illetve a nappali fölötti új födémszerkezetre 20 centiméter vastag ásványi szálas hőszigetelés készült.

Mivel a vályogfalak utólagos hőszigetelése nagyon sok veszélyt rejt magában, a külső falak csak hagyományos adalékokat tartalmazó, kőporos vakolatot kaptak. A konyha vékony oldalfala egy korábbi átépítéskor egy sor téglából készült, így ezen a szakaszon átszellőztetett, hőszigetelt faburkolat van. Ebben az esetben a meglévő falra lécváz közé hőszigetelés, majd egy elválasztó geotextília került, amelyet 4 centiméter légrés tartásával követ a külső burkolat. Mivel az épület északi oldalán lévő eredeti téglafal a telekhatáron fekszik, a hőszigetelést a tervező a belső oldalon elhelyezett szilikát lapokkal oldotta meg.

Korábban: "Belső hőszigetelés? Mese habbal: a házad is rámehet"

Az épületbe új fa hőszigetelő nyílászárók kerültek, amelyeket fa lamellás zsalugáterek egészítenek ki. Ezek kettős célt szolgálnak, a nagy melegben árnyékolnak, a lakók távollétében pedig a biztonságot szolgálják. Az épület minden helyisége átalakult, új burkolatok készültek, az elektromos felújítást követően a falak hagyományos vakolatot kaptak, majd több rétegű meszelés következett. Megújult a konyha, átalakult a fürdőszoba és némi trükkel a két szoba is önálló bejáratot kapott, amely lehetőséget nyújtott egy önálló mosdó kialakítására is.

Az épület használati meleg víz ellátásához napkollektorokat helyeztek el a déli tetősíkra, amelyhez egy kompakt rendszerű tárolótartály és vezérlőegység csatlakozik. Ez az év legnagyobb részében bőségesen elegendő akár 3-4 fő részére is. A fűtési rendszer ugyan gázüzemű kazánról működik, azonban a megfelelő hőszigetelés és nyílászárók, valamint a jó tájolás miatt ennek fogyasztása elfogadható mértékű. Az energetikai számítások alapján a felújítást követően a ház B energetikai osztályba sorolható (200 KWh/m2a), amely vetekszik az újépítésű házakkal is. Ebben nagy szerepe van a téli napsugarakat kihasználó üvegezett nyílásoknak (tájolás), amelyeket nyáron a széles eresz és a spaletták árnyékolnak.

A telken jó minőségű víz nyerhető egy kútból, így a wc öblítéséhez, valamint a terasz melletti medence vizének átforgatásához, pótlásához külön rendszer épült. A terasz mellé tervezett medence mindazonáltal több funkciót szolgál. A csapadékvíz összegyűjtésével a nagyméretű kert rendszeres öntözéséhez is elegendő kapacitással rendelkezik, míg a nyári napokon a vízfelület párolgása hűti a terasz levegőjét, így természetes módon csökkenti az épület felmelegedését. Az újonnan tervezett terasztető egy másik passzív energetikai megoldás, mivel a meleg hónapokban szinte tökéletes árnyékot ad, azonban télen és az átmeneti évszakokban szabadon beengedi az alacsony szögben érkező napsugarakat.

Mennyi az annyi?

Mint korábban írtuk a ház értéke nem több és nem kevesebb, mint egy hasonló igényességű új épületé. De nézzük a számokat. A Pest megyei Rádon található, több mint 50 éves épületet 14 millió forintért vásárolta meg jelenlegi tulajdonosa, a hozzá tartozó 440 négyszögöl területű telekkel együtt. A ház felújítási, átalakítási munkálatai pedig mintegy 8-10 millió forintot tettek ki. A végösszeg tehát nem kevés, 25 millió forint körül mozog, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mit is kapott a tulajdonos ezért a pénzért.

Az energetikai számítások alapján ugyanis a felújítást követően a 76 négyzetméter alapterületű ház a hozzá tartozó 13 négyzetméteres pincével, és a nyári napokon második nappaliként működő 30 négyzetméteres terasszal B energetikai osztályba sorolható, mely bőven a magyar átlag felett helyezkedik el. Emelett a beépített anyagok, a padlófűtés, vagy éppen a megújulók kiaknázása mind mind a bekerülési költség realitását támasztják alá.