Pénzcentrum • 2011. szeptember 15. 11:04
A piac évek óta tartó bizonytalanságát növelné és a lakásárak további csökkenéséhez vezetne a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés lehetősége. Az Orbán Viktor által bejelentett tervezet ugyanis várakozásaink szerint további kivárásra késztetné a vevői oldalt és növelné az eladásra kínált lakások már amúgy is hatalmasra duzzadt táborát.
A kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségéről túl sok biztos konkrétumot még nem tudunk, azonban érdemes elgondolkodnunk az esetleges lakáspiacra gyakorolt várható következményekről, hiszen a jelzáloghitelek mögött álló fedezetek árazásán keresztül az összes lakáshitelre hatással lehet. Alapvetően két különböző hatással számolhatunk a lakáspiacon.
Nő a bizonytalanság, csökken a kereslet
Az egyik lehetséges hatása a lakáspiacot több éve uraló bizonytalanság további erősítése. A lakáspiacon ugyanis az elmúlt években jelentős számú potenciális vásárló halasztotta el vásárlását azért, mert bizonytalan volt a lakásárak további csökkenését illetően. A bizonytalanságot első körben a recesszió erősítette, majd a kilakoltatási és árverezési moratórium tovább erősítette a keresleti oldal passzivitását. Az elmúlt 2-3 évben ugyanis a potenciális lakásvásárlók olyan pozitív jelre vártak, ami a nem drámai, de kétségtelenül folyamatos árcsökkenési tendenciának véget vethet. A lakáspiaci szereplők közül sokan a moratórium feloldását tekintették egy ilyen jelnek, azonban a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés lehetősége egészen biztosan tovább erősítené a bizonytalanságot. Ez pedig értelemszerűen azt eredményezné, hogy a lehetséges vásárlók tovább halasztják a vásárlásukat, ami viszont legjobb esetben is az árak stagnálásához, de rosszabb (és reálisabb) esetben csökkenéshez vezetne. A piacon ugyanis sok eladó tartja a lakását viszonylag régóta rugalmatlanul egy bizonyos árszinten, és közülük vélhetően egyre többen lesznek kénytelenek csökkenteni a kínálati árat a kilátások romlása miatt.
A bizonytalanságot értelemszerűen valamelyest mérsékelné, ha a kormány minél rövidebb határidőt szabna a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés lebonyolítására. Ennek hitelessége azonban kérdéses, hiszen a kilakoltatási és árverezési moratórium feloldása is végül hosszabb időt vett igénybe az előzetesen vártnál.
Nő a kínálat
A második lehetséges hatás az lehet, hogy a devizahitelesek közül sokaknak akár racionális lépés lehet a lakásukat értékesíteni és a befolyó pénzből végtörleszteni a devizahitelt. Azok a lakástulajdonosok ugyanis, akik a válság előtti időszakban vásároltak lakást svájci frank alapú devizahitellel, sok esetben már erősen veszteséges pozícióban vannak a lakásárak csökkenése és a svájci frank árfolyamának radikális emelkedése miatt. A lakásárak ugyanis (az FHB Bank Lakásárindexe alapján) átlagosan 10 százalékot vesztettek nominálisan az értékükből 2007 óta, míg a svájci frank árfolyama 40-50 százalékot erősödött a forinthoz képest ugyanezen időszak alatt. Nem nehéz belátni tehát, hogy sok esetben a lakástulajdonos lakása ma kevesebbet ér, mint a svájci frankban felvett jelzáloghitel forintban kifejezett hátralévő tartozása. Vagyis a jelenlegi lakásárakat és a jelenlegi piaci árfolyamszinteket figyelembe véve, sokan már elbukták az önerőt. A 180 forintos árfolyamon való végtörlesztés esetén azonban elvben jelentősen javíthatnak ezen a reménytelennek tűnő pozíción: ha az önerőt teljesen nem is kaphatják vissza a lakás értékesítése és a végtörlesztés után megmaradt összegből, de annak egy részét valószínűleg igen. Tehát ebben az esetben a devizahiteles lakás és adósság nélkül és valamennyi készpénzzel szállhat ki a jelenlegi helyzetéből. A jelenlegi albérleti díjakat ismerve az is valószínűnek tűnik, hogy egy lakás bérlésének havi költsége alacsonyabb lesz a piaci alapú svájci frank hitel törlesztőrészleténél.
Ugyanakkor nem számítunk arra, hogy a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés elfogadása esetén tömegek szánnák rá magukat a fent leírt lépésre. Egyrészt azért nem, mert Magyarországon nagyon erős a lakástulajdon presztízse és az emberek döntő többsége vélhetően ragaszkodna a saját tulajdon nyújtotta - adott esetben illuzórikus - biztonsághoz. Másrészt nem szabad elfelejtenünk, hogy mind a svájci frank árfolyama, mind a lakásárak jelenlegi szinte csupán egy pillanatnyi állapotot jelent, vagyis hosszú távon elképzelhető, hogy előbbi jelentősen csökken, míg utóbbi jelentősen nő a mostani állapothoz képest. Tehát, aki jelenleg képes fizetni a törlesztő részletét, annak akár racionális lépés lehet a hosszú távú tartás is. Természetesen nem zárhatjuk ki, hogy lesznek olyanok, akik mégis ezt a megoldást választják, mert rövid távon pénzügyileg racionálisnak tartják, és alapvetően pesszimisták a kilátásokat (svájci frank árfolyam, lakásárak) illetően.
Van azonban a lakástulajdonosoknak egy olyan speciális szegmense, ahol nagyobb lehet a hajlandóság a fenti szcenárió választására. Ezek a hitelből befektetési céllal lakást vásárlók, valamint a hitelből nyaralót, második ingatlant vásárlók. Ezektől az ingatlanoktól a tulajdonosaik könnyebben válnának meg, hiszen így megszabadulnak egy komoly pénzügyi tehertől és egyszeri veszteségként "leírják" az önerő egy jelentős részét. Vagyis vélhetően többen is kihasználnák a kedvezményes végtörlesztés lehetőségét arra, hogy családi ingatlanportfóliójukat megtisztítsák, racionalizálják.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nagyobb likviditás, csökkenő árak
Ha nagyon megerőltetjük a fantáziánkat, akkor egy esetleges pozitív hatást akár találhatunk is a kedvezményes végtörlesztés kapcsán. Ez pedig a piac likviditásának esetleges emelkedése. A fent leírt folyamatok miatt ugyanis várhatóan az eddiginél rugalmasabb kínálat jelenik meg a piacon, vagyis nagyobb az esélye annak, hogy a vevők árelképzelései találkoznak a kínálati oldaléval. Ez növelné a tranzakciószámot, a piac likviditását, ami nyilvánvalóan segítség lenne a jelenlegi kiszáradt lakáspiacnak. De tegyük hozzá gyorsan: ennek a likviditásnövekedésnek egyértelműen árcsökkenés lesz az ára.
Összességében drámai hatás nem várható a kedvezményes végtörlesztés esetleges bevezetésétől, azonban a fent leírt hatások mind-mind az árcsökkenés jelentős folytatódásának irányába mutatnak. A keresleti oldal további kivárása és a kínálati oldalon jelentkező (akár minimális mértékű) növekedés a jelenlegi piacon ugyanis egészen biztosan az árak további csökkenéséhez vezetne.
A lakásárak további csökkenésének két következménye biztosan lesz. Az egyik, hogy a jelzáloghitelek mögött álló fedezetek értékcsökkenésén keresztül még nehezebb helyzetbe hozza a hiteleseket és a bankrendszert is egyaránt. Emellett a csökkenő lakásárak még inkább ellehetetlenítik az új lakások építését, hiszen már a jelenlegi lakásárszintek mellett sem éri meg új lakásokat építeni. A lakásépítési pangás kitolódása pedig újabb tőrdöfés a már amúgy is haldokló hazai építőipar számára.