Padlón az árak: most érdemes nyaralót venni?

Meglepő látványban volt része annak az osztrák férjnek és feleségnek, akik a honfitársaik körében is népszerű Bükfürdőn könnyed vacsora utáni sétára indultak a városkában. Korábban a házakon lévő plakátok és hirdetések elsősorban kiadó szobákat, esetleg különféle étkezési lehetőségeket hirdettek, most azonban szinte minden második házon az eladó tábla díszeleg. Befellegzett a helyi ingatlan­piacnak?

Nem éri meg fenntartani

Ez a piac ugyanolyan átalakuláson megy át, mint a Balaton-parton a "Zimmer Frei" iparág - jelezte kérdésünkre egy szoba- és apartmankiadásból élő helyi vállalkozó. Egyre több, gyakorlatilag teljes körű szolgáltatást nyújtó szálloda és apartmanház épül a gyógyvizeiről elhíresült településeken, ahonnan gyakorlatilag egy hétig ki sem kell mozdulni, hiszel az épületeknek vagy saját wellness-részlegük van, vagy pedig fűtött, zárt folyosó köti össze őket a helyi termálfürdővel. Nem csoda, hogy a kiadó lakások, szobák iránti kereslet megcsappant, inkább csak a vékonyabb pénztárcájúak, a nyaralás közben is főzőcskézni szeretők veszik igénybe, illetve azok a vendégek, akik egy-egy helyre régóta visszajárnak.

Hiába kerül a wellness-hotelekben egy éjszaka szobánként akár 30-40 ezer Ft-ba, a teljes komfort és a gyakorlatilag gondtalan pihenés ígérete sokakat átcsábított korábban évek óta kedvelt apartmanjaikból. Ennek következménye, hogy egyre kevesebben tudnak megélni a szobakiadásból, illetve kitermelni az eredetileg ilyen célokra épült házak fenntartási költségeit. (Hasonló a helyzet a balatoni ingatlanpiacon is, ahol évek óta reménytelenül várnak vevőre a 80-as években épült, drágán kínált, óriási alapterületű, kifejezetten vendégfogadásra épült családi házak.)

Elmaradoznak a vásárlók

Helyi ingatlanosok véleménye szerint a hirtelen megnövekedett kínálatnak az is oka, hogy egyre kevesebben akarnak lakóhelyüktől több száz kilométerre egy évente két-három alkalommal használt ingatlant fenntartani - és különösen megvásárolni. Egy négytagú család egy hétre 300 ezer Ft-ból gyakorlatilag úri körülmények között el tud tölteni egy hetet valamelyik wellness-hotelben, év közben pedig nem kell foglalkozni a ház fenntartásával, állagmegóvással és a számlák kifizetésével - ráadásul azon sem kell gondolkodni, vajon mennyit adna egy reménybeli vevő az ingatlanért az áraival jelenleg lejtmenetben lévő piacon.

Nem javítja az eladók esélyeit az sem, hogy egyre több négycsillagos wellness-hotelhez kapcsolódik különálló apartmanház, ahol határozott időre évente egy-négy hetes üdülési jogot lehet venni, aminek révén a tulajdonosnak csak élveznie kell a szolgáltatásokat, az ingatlan évközi ügyeivel nincs gondja. Talán nem véletlen az sem, hogy az egyik divatos nyugat-magyarországi üdülőhelyen néhány éve átadott új építésű társasházban a lakások és az üzlethelyiség legalább 25%-a kiadó vagy átadó.

Bükfürdőtől Hévízig

A wellness divatját az igényeknek megfelelően persze egyre több település próbálja kihasználni (néha teljesen egyszerű, két-három medencével rendelkező helyi strandokat neveznek át ilyen létesítménnyé), a leginkább felkapott települések listája azonban néhány éve már állandó: Zalakaros, Bükfürdő, Hévíz, Kehidakustyán, Egerszalók, Hajdúszoboszló neve merül fel a leggyakrabban - közös bennük, hogy mindenhol ritkának számít a vevő.

Pedig ha garancia lenne az ingatlanpiac későbbi felfutására, most lenne érdemes befektetni és vásárolni, hiszen az árak többnyire megfizethetőek. Bükfürdőn például 10 millió Ft alatt kínálnak újszerű állapotban lévő társasházi lakásokat - 45 négyzetméterrel és berendezett konyhával -, márpedig ennyi pénzért a fővárosban egy jobb helyen található panellakást sem igen lehet megvenni. Kisebb, átlagos állapotú családi házakat már 15 millió Ft-tól kínálnak (ha valaki nem ragaszkodik a fürdő közelségéhez harmadennyiért is vásárolhat) - 35-40 millió Ft-ért pedig már tizenegy szobás ingatlan is akad, amely korábban nyilván jól működő fizetővendég-objektumként üzemelt.

Zalakaroson sem mostanában fogják feljegyezni a kínálati ár rekordokat, mivel a településen már 13-14 millió forintért azonnal beköltözhető családi házakat kínálnak, jellemzően 60-80 négyzetméter alapterülettel. 30 millió Ft felett pedig már modernül berendezett, főleg befektetőknek ajánlott, eleve apartmanháznak kialakított ingatlanok közül lehet válogatni. A településen egyébként rengetegen élnek még ma is szobakiadásból − ám egyre több magas minőségű hotellel kell versenyezniük. Hasonló a helyzet Hévízen is, bár itt a kínálatban inkább a 25-30 millió feletti ingatlanok dominálnak, az olcsóbb megoldásokért a közeli Keszthelyen kell nézelődni

A kelet varázsa

Bár másfajta közönséget vonz, és a nyugati befektetők korábban kevésbé favorizálták, a Debrecenhez közeli Hajdúszoboszló is jó lehetőségeket kínál, természetesen alacsony árakon: egy szerényebb kivitelű család ház már 10-11 millió Ft-ért elvihető, 25 millió Ft-ért pedig már válogatni is lehet a 100 négyzetméter feletti kategóriában. Az igazi luxusminőséget azonban − a nyugati országrészhez hasonlóan - meg kell fizetni, bár egy komplett, kilencszobás, működő panzió irányára is alig 60 millió Ft, az ingatlant ráadásul a mostani tulajdonos még vissza is bérelné.

Mindezek ellenére a debreceni ingatlanosok egy része úgy érzi: annak ellenére, hogy a német és a lengyel vásárlók gyakorlatilag eltűntek a piacról, az eladói oldal zöme még mindig túlárazva kínálja az eladó házakat. A REsource által megkérdezett országos hálózat helyi irodavezetője szerint hektikus a piac, zömmel csak kisebb értékű lakások, ingatlanok pörögnek, de azokat is inkább csak a helyi közönség vásárolja, az ország más "wellness-településein" uralkodó helyzethez hasonlóan a befektetési célú apartmanok, vendégházak iránt nagyon gyér az érdeklődés. A válság óta az is kevésbé jellemző, hogy a közeli nagyvárosból költöznek ki a vevők a nyugodtabb, csendesebb élet reményében.

Van jövő?

Rövid távon − ismerve a külső gazdasági helyzetet és a lokális piacokon uralkodó komoly túlkínálatot - aligha lehet gyors felfutásra számítani, ráadásul a gombamód szaporodó szállodák-panziók sem kedvező irányba befolyásolják a helyben ingatlant eladni kívánók lehetőségeit. Még nem készültek ugyan pontos felmérések, de egyes szakértők szerint különösen a külföldi vásárlókban merül fel hosszú távú problémaként, hogy a válság alatt a sokáig betonbiztosnak hitt ingatlanpiac is jócskán vesztett vonzerejéből.