A panel nyomorba dönt - meneküljön ki merre lát!

A panellakások általában a fiatalok körében népszerűek, akik kevés anyagi forrásukat igyekeznek minél optimálisabban elkölteni. De a lakásválasztásban a vásárlókra a legnagyobb befolyással az ár bír, s csak kevesen nézik meg, hogy a relatíve olcsóbban vett otthonuk, ténylegesen kedvezőbb feltételeket teremt-e a számukra. A lakás vételi árán kívül ugyanis nem ártana figyelembe venni, hogy a hitel törlesztésünk fizetése mellett, mekkora egyéb költséggel kell számolni a különböző lakástípusok esetében.

Például a panellakások esetében vonzó lehet az alacsonyabb árkategória, de köztudott tény, hogy a korszerűtlen szigetelési és fűtési technológiának köszönhetően, új otthonunk jelentős összegektől szabadíthatja meg a pénztárcánkat rezsi címén, jóval többtől, mint azt az elején gondolnánk. Gyakorlatilag egy nagyobb alapterületű panel esetében, vegyünk egy 65-68 négyzetmétereset, a fűtési költség több mint 50 ezer forint, ami már egy családi ház számlájával vetekszik, s igencsak elgondolkodtató lehet.

A következőkben egy olyan fiatal, két gyermekes pár helyzetét próbáltuk meg elemezni, akik még nem rendelkeznek önálló otthonnal. Feltételeztük, hogy megtakarítottak valamennyi önerőt, (3 millió forintot), igénybe veszik a szocpol nyújtotta kedvezményt két gyermek után, valamint a lakáskifizetéséhez szükséges fennmaradó részt hitelből pótolják. Három választási lehetőségük van, újépítésű lakás vásárlása, használt téglalakás megvétele, vagy egy panellakás beszerzése. Mint már kitértünk rá, a legtöbben ebben a helyzetben ez utóbbit választják, de vajon mennyivel járnak jobban, ill. jobban járnak-e egyáltalán? Nézzük a tényeket!

Első körben a panellakásokat a használt téglalakásokkal érdemes összevetni, ezek hasonló komfort fokozata miatt, bár ha egy tízemeletes panelházban található a lakásunk, akkor ez a téglaházak 8 családos modelljével szemben jelentős visszalépést jelenthet, a lakóközösség nagy számának következtében. Ha használt lakást veszünk, akkor a szocpol felére vagyunk jogosultak, a két gyermek vállalása esetén tehát 1.2 millió forintnyi összeget kaphatnak. Egy átlagos, mondjuk a közepes szintnél egy fokkal rosszabb, de élhető környéken található, azonnal költözhető panellakás négyzetméterára 190 ezer Ft/nm körül alakul, vagyis egy 53 nm-es otthont 10 millió forintért lehet megvásárolni, míg egy ugyanilyen alapterületű tégla építésű lakás vételára,230 Ft/nm árral számolva körülbelül 12,2 millió forint. Mivel a sajáttőke összege 4.2 millió, egy panel esetében majdnem 6, míg téglánál 8 millió forintnyi hitel felvételére van szükség.

Ha egy hozzávetőleges számítás után meghatározzuk a törlesztő részleteket, akkor panellakásunk után, 25 évig havonta 40,500 forintos devizahitel törlesztésünk keletkezik, míg téglaépítésű otthonunk megvásárlása esetén havi 55,500 forintot kell fizetnünk. Sokan azonban túl soknak, már maguk számára megengedhetetlennek találják a kétféle típusú lakás ára közötti két millió forintos különbséget, s inkább a panellakás mellett döntenek. Van azonban egy faktor, amit sorra figyelmen kívül hagynak ezek a vásárlók, ez a panellakások óriási rezsi költsége, pedig a növekvő energia árak mellett ennek szerepe rohamosan felértékelődik. A megkérdezett ingatlanügynökök elmondták, hogy panelünk után fűtés és közös költség címén havonta átlagosan 31500 forintot, míg egy téglaépítésű esetén csupán 14000 forintot kell kifizetnünk.

Az előbbi számítási eredmények tükrében tehát, egyre kevésbé jó üzletnek tűnhet a panelvásárlás, valójában nem hogy olcsóbb lenne ezen típus választása, de ha ugyanakkora téglaépítésű lakást vásárolunk, havonta kalkulációnk szerint 3 ezer forintos megtakarításra tehetünk szert. Ráadásul a rohamosan növekvő energia árak következtében az előbb említett havi kifizetett összeg közötti különbség a két típus között jelentősen megemelkedhet a hiteltörlesztés 25 éve alatt. Nagyon elgondolkodtató lehet, ha kiszámítjuk, hogy havi 3000 ezer forintot egy olyan befektetésben helyezve, ami évi 7%-ot hoz, törlesztésünk ideje alatt több mint 3 millió forintra tehetnénk szert. E mellett pedig nem figyelmen kívül hagyható szempont, hogy a 25 év elteltével teljesen kifizetett lakásunk, téglaépítés esetén 2 millió forinttal többet ér, mint a panel.

A "panelcsapda"

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a panellakások sok esetben csapdának bizonyulnak, mivel a magas rezsi költségek mellett a lakóknak nem képződik elég tőkéjük, lehetetlen távolságba kerül a továbbköltözés gondolata, s ahogy a rezsiköltségek emelkednek, úgy teszi őket lakásuk egyre "szegényebbé". A panellakásokból elköltözők számára további hátrány jelent, hogy míg a téglalakásoknál inkább azok felértékelődésére lehet számítani, addig a panelok idővel csak veszítenek vonzerejükből. Egyedüli megoldást csak a panelprogram jelenthet a számukra, ez azonban a tulajdonos részéről további jelentős összeg, fél millió forint kifizetését követeli, s ugyan egy körülbelül 10%-os mértékben megnöveli a lakás értékét, de a korszerűsítésnek a fűtésköltségét minimum az egyharmadára kellene csökkentenie ahhoz, hogy elérje a téglalakások szintjét.

Természetesen a panellakás nem lehet az új lakások alternatívája, de érdekes összehasonlítani, hogy mennyivel kell többet fizetnünk a magasabb komfort fokozatért. A dolog nem is tűnik annyira reménytelennek, havonta 31000 forintos plusz kiadás vállalása mellett, egy jobb környéken szebb lakókörnyezet előnyeit élvezhetjük, arról nem is beszélve, hogy a jövőben tovább csökkenhet a kiadások közötti különbség. Úgy tűnik egyre többen ismerik fel az előbbiekben megfogalmazottakat, s igyekeznek megszabadulni panellakásuktól azzal az indokkal, hogy a magas fűtésszámla helyett, inkább a törlesztést fizetik, egy magasabb komfort fokozat által nyújtott előnyök mellett. A lakás eladás előtt azonban nem árt mérlegelni az adásvétellel járó adminisztrációs költségeket, véleményünk szerint, értékesítés előtt megérheti kiharcolni a panelprogramban való részvételt, hiszen 500 ezer forint befektetésével több mint egy millió forintot nyerhetünk rövid időn belül.