Több 10 ezer forintról mond le havonta rengeteg szülő: sokan nem is tudnak róla, így kell igényelni

Az oktatás, nevelési statisztikák azt mutatják, tanévről tanévre egyre több az SNI-s gyermek a közoktatásban. A szakemberek ezt a jelenséget rengetegféleképpen magyarázzák, kezdve a digitalizáció következtében kialakuló figyelemzavarokkal, az autista gyermekek növekvő számán keresztül, egészen a diagnosztikai eszközök fejlődéséig. Az egyre növekvő számú SNI-s gyermek integrációja terhet jelent az oktatási rendszer számára is, egyre több speciálisan képzett pedagógusra van szükség. A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása a szülők számára is kihívás: megtalálni a megfelelő intézményt, különórákra, fejlesztésre menni a gyermekkel, esetlegesen a fejlesztő eszközöket, gyógyszereket megvásárolni. Nem véletlen, hogy többféle támogatás elérhető SNI-s gyermekek esetén.

A KSH utolsó friss adatai szerint a 2023/2024-es tanévben 104 865 sajátos nevelési igényű tanulót tartottak nyilván, több mint ötezer tanulóval többet, mint az azt megelőző tanévben (99 588). Számuk 5,3 százalékkal emelkedett. Csak az autizmus spektrum zavarral rendelkező száma 9 737-ről 11 685-re emelkedett (20%). Korai fejlesztésben és gondozásban a 2022/2023-as tanévben még 5 654, egy évre rá már 6 745 fő vett részt (19,3%).

A KSH Tájékoztatási Adatbázis adatsorai alapján az is látható, hogy milyen az SNI-tanulók megoszlása az óvodák és iskolák között, bár itt a 2023/2024-es tanév adatai még hiányoznak. Az viszont látható, hogy ahogy a korai fejlesztésben részt vevők - akik lehetnek három éves koruktól a bölcsődések, óvodások - száma, úgy az óvodás SNI gyerekek száma is jelentősen nőtt.

Az SNI-s tanulók nagyrészt integrált oktatásban tanulnak, a külön csoportban, osztályban neveltek aránya mintegy 25 százalék. Az SNI-s óvodások közel 80 százaléka integrált nevelésben vesz részt. A nemek közötti egyenlőtlenség is állandó: az SNI tanulók harmada volt lány és kétharmada fiú a 2022/2023-as tanévben.

Az adatok vizsgálatához hozzá tartozik, hogy egy 2019-ben történt módosítás értelmében 2020 januárjától kötelező iskolakezdés szeptemberben azok számára, akik adott év augusztus 31-ig betöltik a hatéves kort. Az iskolaérettségről, magántanulói státuszról pedig már nem az intézmények helyileg, hanem az Oktatási Hivatal központilag dönt. Ezek a változások minden bizonnyal megmutatkoztak a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek adatsoraiban is, azt viszont nehéz lenne számszerűsíteni, vajon hány gyermek kapott azért SNI-státuszt, hogy maradhasson még az óvodában.

Mindenesetre amíg a különböző fogyatékosságokkal elő gyermekek száma, aránya állandónak tűnik, addig az autizmussal, pszichés fejlődési zavarokkal élő gyermekek száma emelkedik. Ez pedig az oktatási rendszert és a családokat egyaránt terheli.

Milyen támogatást, kedvezményt vehetnek igénybe az SNI-sek?

Bár sokan tudják, hogy az SNI-státusz feljogosít támogatásokra, kedvezményekre, viszont a különféle besorolások, gyermekre aggatott kódok alapján sokszor nemcsak a szülők, hanem az egészségügyi szakemberek és pedagógusok sem tudják kibogozni, milyen esetben milyen papírt kell benyújtani. Amíg egyes támogatásokhoz elég az SNI-státusz, addig más támogatásokhoz orvosi igazolás, szociális rászorultság lehet szükséges. A BNO-kódok irányadóak lehetnek, de az sem jelent garanciát az egyes támogatások igénylésénél!

Érdemes azonban kitartónak lenni és nem lemondani a pénzről, ami jár, mert elveszünk a bürokrácia útvesztőjében. Sokszor érdemes a hivatalok mellett SNI-témájú közösségi média csoportokban is érdeklődni, ha elakadt az ember az ügyintézésben, a hasonló cipőben járóktól fontos tanácsokat kaphat.

• Bölcsődei támogatás

Ahogy arról lapunk beszámolt, megújult idén a bölcsődei támogatás. Már igényelhetik is a szülők a támogatást, melynek maximális összege SNI-s gyermekek esetén 65 ezer forintot tesz ki.

• Ingyen oktatás, tankönyv és fejlesztés

A köznevelési törvény 47. §-a kimondja, hogy az SNI-s gyermekek számára biztosítani kell az állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátást attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A törvény szerint a szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. Meghatározzák, milyen feltételeket kell az iskolának nyújtania, illetve milyen fejlesztésekre vihetik a szülők a gyermekeket.

• Menza ingyen vagy féláron

Az ingyenes vagy kedvezményes étkezés szociális alapon dől el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján. Ugyanakkor vannak olyan, fogyatékosségukból adódóan SNI-státuszú tanulók, akiknek járhat ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés. Részeletesen a 21/B. § rendelkezik arról, kinek jár alanyi jogon a menza.

• Családi pótlék és emelt családi pótlék

A családi pótlék összege gyermekenként 2024-ben (továbbra is) egy gyermeket nevelő család esetén 12 200 forint, egy gyermekes egyedüláló szülő esetén 13 700 forint. Két gyermeket nevelő család esetén 13 300 forint, egyedülálló két gyermekes szülőnek 14 800 forint, a három gyermeket nevelő családnak 16 000 forint, egyedülálló szülő esetén 17 000 forint.

A 18 évnél fiatalabb gyermek után, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, emelt összegű családi pótlék vehető igénybe. Ennek összege család esetén 23 300 forint, egyedülálló szülő esetén 25 900 forint. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú gyermek esetén pedig 20 300 forint. Az emelt összegű családi pótlékra jogosító igazolást, a gyermeket kivizsgáló, gondozó, illetve a betegséget, fogyatékosságot megállapító intézmény szakorvosa adhat (pl. idegrendszeri gondnál neurológus, szellemi elmaradottság esetén gyermekpszichiáter). Hogy pontosan milyen esetben mekkora összeg jár, azt a a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szabályozza.

• Közgyógyellátás

Amennyiben valakinek megítélték az emelt összegű családi pótlékot, annak gyermeke alanyi jogon jogosulttá válik a közgyógyellátásra is. Ezen felül közgyógyellátási igazolvány kiállítható a szociálisan rászorult személy részére is az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére!

Az emelt összegű családi pótlékra jogosító orvosi igazolás alapján közgyógy igazolványt az állandó lakhelyhez tartozó önkormányzat jegyzője állítja ki, melyet a gyógyszertárban kell bemutatni a közgyógyellátásra rendelt gyógyszerek kiváltásakor. Az igazolvány birtokában a tb-támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre térítésmentesen válhat jogosulttá valaki, azokon túl pedig van egy egyéni gyógyszerkeret is - maximum havi 12 ezer forint, amely a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgálja. Létezik még eseti keret is: ez az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgálja, legfeljebb évi 6000 forint lehet.

• Gyermekek otthongondozási díja (GYOD)

A GYOD összege 2024-ben egy gyermek esetén havi 266 800 forint, több otthon gondozott gyermek esetén 400 200 forint bruttóban. Viszont ha a jogosult személy más rendszeres pénzellátásban is részesül, az ellátás összege csökken a más rendszeres pénzellátás havi összegével.

A gyermekek otthongondozási díjára jogosult az a szülő, aki önellátásra képtelen súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek- vagy felnőttkorú gyermekéről gondoskodik. 2020-tól az autista gyermeket nevelő szülőkre is kiterjesztették a támogatást, viszont sok esetre, amely indokolná a támogatást, mert a gyermek állapota miatt állandó felügyeletre szorul, nem vonatkozik. Például vannak az ADHD-s, illetve kevert specifikus fejlődési zavarral rendelkező gyermekek is, akik fizikailag nem, vagy csak részben szorulnak segítségre, viszont 24 órás felügyeletet, illetve olyan speciális ellátást igényelnek, amely intézményi keretek között ma nem biztosítható a számukra.

A hivatalos rendelkezés szerint az egyéb érzék- vagy mozgásszervi korlátozottságon túl olyan gyermekek után is igénybevehető a GYOD, akiknek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0–F84.9).

További kedvezmények

Számos további kedvezmény van, mely nem rendszeres támogatás, hanem eseti jellegű. Ilyen például a parkolási igazolvány, melyet kiválthat az autista gyermeket nevelő szülő is, de az is, akinek gyermeke értelmi fogyatékos kategóriába sorolt.

Aki jogosult emelt családi pótlékra, az utazási kedvezményeket is igénybe vehet: a Magyar Államkincstár Igazgatósága által kiállított hatósági bizonyítvány alapján, továbbá korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, a fenti személlyel (vak, hallássérült, súlyosan fogyatékos) együtt utazó személy (kísérő).

Egyes esetekben utazási költségtérítés is igényelhető: amennyiben a gyermek tartósan beteg, illetve fogyatékossága miatt szakorvosi igazolással rendelkezik, a járó beteg szakellátások igénybevételéhez, illetve fekvőbeteg gyógyintézetbe történő beutazáshoz. Az ehhez szükséges igazolványt a beutalásra jogosult orvos, egyes ellátások esetén a Szakértői Rehabilitációs Bizottság vezetője állítja ki. Az igazolás havonta utazási utalványon történik, a kifizetést az egészségbiztosítási pénztárak végzik. Költségtérítés igénybe vehető SNI-s gyermekek fejlesztésére szolgáló kezelések esetében is, ha az helyben nem megoldható.

Indokolt esetben a gyermekgondozási segély (gyes) a gyermek 10. életévéig járhat. A havi rendszerességgel járó gyes havi bruttó összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, amely (több mint 10 éve változatlanul) 28500 forint. A gyest igénybe vevő szülő keresőtevékenységet a gyermek 1 éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, ha pedig a nagyszülő veszi igénybe, akkor a gyermek három éves kora után, napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat. (Viszont ha a munkavégzés az otthonában történik, akkor a nincs időkorláthoz kötve.)

Nem szabad megfeledkezni az illetékes helyi önkormányzatok által nyújtott kedvezményekről sem. Bár ez helyileg szabályozott, érdemes a hivatalnál érdeklődni, mert nem ritkán akár az SNI-s gyermeket nevelő szülőket is érinthetik, mint az óvodáztatási támogatás, a víz-csatorna- és szemétdíj kompenzáció, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a lakásfenntartási támogatás, stb. Minden esetben érdemes a település önkormányzatánál érdeklődni, milyen támogatásra lehet jogosult a gyermek után a szülő.