Súlyos dolog derült ki a hazai nyelvvizsgákról: ezzel kevés magyar diák számolt továbbtanulásnál

A 2022.évi 209. magyar közlönyben jelent meg, hogy a felsőoktatási törvény módosítása alapján a diplomák kiadásának nem lesz „központi” feltétele a legalább egy (és legalább B2-es) nyelvvizsga megszerzése. Ez persze csak egy része a módosításnak, emellett arról is döntöttek, hogy a középiskola utáni felvételi eljárás feltétéleinek meghatározása az egyetemek dolga.

Tehát minden felsőoktatási intézmény maga döntheti el, hogy milyen szempontokat vár el a diákoktól, akik oda szeretnének járni. Így valójában az az állítás, hogy nem kell nyelvvizsga csak egy részben igaz, ugyanis az intézmények dönthetnek úgy, hogy náluk a nyelvvizsga megléte sok plusz pontot ér, így motiválttá válnak a tanulók annak megszerzésére. Illetve a módosított felsőoktatási törvény alapján az intézményeknek gondoskodnia kell a szaknyelvi oktatásról, és a tantervben meghatározhat nyelvvizsgáról vagy nyelvi mérésről.

Azonban az tényszerű, hogy egy év alatt nagyságrendekkel csökkent a központi nyelvvizsgát szerzők aránya. Az Oktatási Hivatal által közölt statisztikák alapján ez egyértelműen leszűrhető, ahogy ezt a következő ábra is mutatja.

Az fenti diagramról látszik, hogy bár még a nem ért véget a 2023 második féléve, de gyanítható, hogy már nem fogja hozni az egy évvel ezelőtti számokat, sőt rendkívül jelentős csökkenésre lehet számítani. A nyelvek szerinti bontásban nem meglepő módon az angol az egyértelmű vezető, közel 12 ezer ember választotta ezt a nyelvet, németet pedig nagyjából 2200 ember. 

A törvény módosításának a diákok nyelvtusására és a nyelviskolákra gyakorolt hatásáról kérdeztük Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesültet elnökét. A médiában tavaly ősszel elsősorban az került kiemelésre, hogy hazánkban nem szükséges a nyelvvizsga megszerzése az alapfokú diplomához, amelyből sokan nagyon téves következtetéseket vontak le. Az elnök rögtön ennek a félreértésnek a tisztázásával indította a beszélgetést, és kifejtette, hogy ennek a módosításnak, a már említett mentességen felül a másik oldala az, hogy az amúgy hibás felvételi pontrendszert le fogja váltani egy, az egyetemek által meghatározott követelményrendszer és pontozási struktúra. De azt is hozzátette, hogy persze ez az intézkedés a nyelvvizsga központoknak nem túl kedvező, sőt az elmúlt évben több bezárásra is sor került.

Az egyik oldala, hogy a nyelviskolákra, a felnőttoktatásra és az iskolarendszeren kívül zajló oktatásra milyen hatása van ennek. Ez valóban egy problémás és erősen negatív hatás, hiszen nagy számban voltak azok a végzős egyetemisták, akik nem rendelkeztek nyelvvizsgával. Ők egy nem csekély része voltak a nyelvtanulói, a nyelviskolai tanulói populációnak. Ez nyilván alapvetően nagyobb részt eltűnik a piacról. [...] a nyelvvizsgaközpontok egy része túl fogja élni, néhányat bezárnak. Volt, amit már bezártak közülük, ugye megszűnt a Corvinusnak a nyelvvizsga központja is

- magyarázta az elnök. Majd azt is részletesen kifejtette, hogy alapvetően ő úgy gondolja, hogy ennek inkább pozitív hatásai lehetnek a diákok nyelvtudására. Ugyanis azt lehet látni, hogy az egyetemek fontos követelményként vagy legalábbis ajánlott tőkeként határozzák meg a nyelvvizsga meglétét, már a felvételi időszakban is, tehát a bementi szakaszban.

Elkezdték ezeket a teljesen bugyuta, értelmetlen részleteket kiegyengetni [az egyetemek], és nagyon határozottan elkezdték súlyozni a pontszámokban, a pontokban a nyelvtudást. Tehát azt látjuk, hogy az egyetemek elkezdték átszedni kimeneti követelmény helyett a bemeneti oldalra. Idézőjelben követelményként, tehát nem kötelező előírásként, de egy nagyon erős motivációt adva a felvételiző hallgató populációnak arra, hogy legalább valami nyelvtudással vágjon bele a felsőfokú tanulmányokba. Ezt az is nagyon jól mutatja, hogy korábban kizárólag a komplex, tehát a teljes B2-es középfokú nyelvvizsgáért lehetett pontot kapni, vagy fölsőfokúért. Ehhez képest az egyetemek elkezdték azt, hogy már egy fél vizsgáért [csak írásbeli vagy csak szóbeli van meg], tehát már egy részvizsgáért is adnak pontszámot. Sőt megjelent az, hogy az alapfokú nyelvvizsgáért vagy már egy fél alapfokú nyelvvizsgáért is adnak pontot. Ezért hosszútávon ennek pozitív hatása lehet a diákok, hallgatók nyelvtudására. 

Valamint hangsúlyozta, hogy a korábbi felvételi rendszer nyelvi követelményei elég sokszor ellentmondást tartalmaztak. Ennek bizonyítására említette, hogy

az emelt szintű nyelvi érettségire 50 pontot adtak, ha elért a tanuló egy bizonyos százalékot, míg egy felsőfokú C1-es, tehát jóval magasabb szintű, jóval magasabb tudást igénylő nyelvvizsgára 40 pontot adtak, és a B2-es nyelvvizsgáért meg 28 pontot. Na most ennek a világon semmi értelme nincsen, és még lehet sorolni az ellentmondásokat. 

Tehát az egyértelmű, hogy változtatásra volt szükség, és alapvetően az sem egy rossz koncepció, hogy az egyetemek hatáskörébe tartozzon ez a döntés, de az tény, hogy a nyelviskolák nem feltétlen jártak jól. Illetve ez a döntés nem tudja megoldani azt az alapvető problémát, hogy még mindig sokan nem beszélnek idegen nyelvet, és ez leginkább az alacsonyabb társadalmi rétegeket érinti. A Nyelvtudás Egyesület elnöke így nyilatkozott:

tehát a nyelvvizsga, a nyelvtudás és a nyelv és az csak egy jól látható pont, egy jól érzékelhető terület, amin szembeötlik ez a nagyon súlyos probléma, az, hogy az oktatási rendszerünk az nemhogy csökkentené a társadalmi egyenlőtlenséget, hanem masszívan növeli. [...] Az Oktatási Hivatal csinált egy kutatást 2018-ban, akkor nagyon világosan kirajzolódott az, hogy milyen élesen különülnek el azok az iskolák, ahol magas színvonalú az oktatás és magas színvonalú a tanulók teljesítménye, és azok, amelyek nem. Ezek jelentős részben társadalmi különbségeket mutattak, hogy milyen szociális háttérrel jönnek be a tanulók az oktatásba

- mondta Rozgonyi Zoltán. A törvénymódosítás háttere igen sokrétű, a szakértő elmondta, hogy az elmúlt évek, nyelvvizsgák nélküli bentragadt diplomák átadása nyilván gazdasági szempontból volt releváns. De arra is kitér, hogy ez a módosítás egy bizonyíték arra, hogy a kormány nem kíván foglalkozni azzal, hogy meglehetősen nagy probléma az, hogy sokan nem beszélnek a magyaron kívül más nyelvet, így fogalmazott:

tehát egy ilyen követelmény leszállítás valójában azt is mutatja, hogy az oktatási rendszerünk mire képes. Ennek is a beismerése. [...] Ha úgy tetszik, az állam vagy az oktatási kormányzat föltartotta a kezét, hogy ő elengedi ezt a problémát. Érdemes visszaemlékezni, hogy két évvel ezelőttig még azt gondoltuk, hogy kötelező lesz a felvételihez a nyelvvizsga. Még 2015-ben volt a felsőoktatási törvénynek az a módosítása, amiben kötelezően írták elő a 2020-as felvételtől kezdve, majd két hónappal az életbe lépés előtt mondták ezt vissza

- magyarázta Rozgonyi Zoltán és hozzátette, hogy akkor nyilván a COVID indokolta, hogy ezt megtegyék, de valójában azóta ez nem volt indokolt. Végül a beszélgetés zárókérdésénél kitértünk arra, hogy milyen munkaerőpiaci nehézséget jelenthet a fiataloknak az idegen nyelvtudás hiánya, illetve a nyelvvizsga meglétének hiánya. Erre elmondta, hogy

a szakmák igen jelentős részében ez problémát jelent, de ezzel eddig se tudott mit kezdeni, se a felsőoktatás, se a közoktatásnak, ebben a tekintetben nem lesz változás. Én nem gondolom azt, hogy alapvetően jelentősen fog csökkenni ettől a munkaerőpiaci esélyük, mert így sokan dolgoznak úgy, hogy csak részben beszélnek egy nyelvet, de idővel a munka során beletanulnak

- mondta a szakértő.