Ezért lett valójában öngyilkos a sümegi tinédzser: íme a jelentés, amit el akarnak titkolni

Szó szerint a halálba szekálták osztálytársai azt a sümegi fiatalt, aki egy hete lett öngyilkos, vonat elé ugrott. Az ügyben nyomozás is indult: rendőrség közigazgatási eljárásban vizsgálja mi történt pontosan, ami annyit tesz, hogy egyelőre senkit nem gyanúsítanak azzal, hogy bűnös lenne Pisti halálában.

Az elmúlt időszakban egyre nő az online zaklatás és bántalmazás az offline és az online közösségekben, amit részben annak tulajdoníthatunk, hogy az új tér új lehetőséget ad arra, hogy könnyebben és névtelenül kifejezzük bántó vagy sértő véleményünket. Az online kommunikáció anonim jellege néha azt eredményezi, hogy az emberek kevésbé érzik magukat felelősnek a szavakért és tettekért, amelyeket az interneten keresztül hajtanak végre. Ez a probléma különösen észlelhető osztályközösségekben, sportegyesületekben és más hobbitevékenységeknél, ahol a fiatalok gyakran használják az online platformokat a kommunikációra.

Tanár, iskolapszichológus?

Adódik a kérdés, hogy hol van ilyenkor a pedagógus, az pedagógiai asszisztens, vagy az iskolapszichológus?

Röviden: sehol.

A 2023/2024-es tanév is úgy indult, hogy több száz pedagógus hiányzott a hivatalos adatok szerint, a valódi szám azonban még ennél is magasabb lehet. De az iskolapszichológusokból sincs elég, családsegítő központok munkatársai és a gyermekpszichiátriák rendkívüli kapacitáshiánnyal küzdenek. Holott rájuk férne a támogatás:

ez a korosztály különösen érzékeny a médiában megjelenő üzenetekre, és az öngyilkosság megelőzésében kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a család és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek mellett a közösségi és hagyományos médiában résztvevő szereplők is.

Az öngyilkosságról szóló tartalmaknak óriási hatásuk lehet, és nemcsak tragikus következményekkel járhatnak, de akár az öngyilkosságra való utánzásra is ösztönözhetnek. Ezért a média felelőssége kiemelkedő a megelőzés és a biztonságosabb online környezet kialakításában. A szakembereknek és médiaszereplőknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott, támogató és információval ellátott üzeneteket közvetítsenek, valamint hogy megelőzzék a veszélyes és utánzásra sarkalló tartalmak terjedését. Az ilyen együttműködés segíthet a fiatalok mentális egészségének javításában és az öngyilkosságok megelőzésében.

És ha lennének?

De persze az sem feltétlenül oldaná meg a problémát, ha lenne elég szakember, mivel Magyarországon ma a  legtöbb intézmény a gyerekekkel csak a fizikai térben foglalkozik, és azzal, ha itt történik bántalmazás, míg az online teret nem érzi a kompetenciájának Dr. Bárdossy-Sánta Nóra a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai vezetője szerint

ha nincs gyermekvédelmi irányelv, nem gondolják, hogy odáig terjedne a felelősség, gyermekjogi oldalról azonban az egész közösségnek kell az online bántalmazással foglalkoznia. Sajnos itt a jogszabályok próbálják utolérni a digitalizációt, nincs erre még megfelelő jogszabály. A kortárs bántalmazás az egész közösséget érinti, hiszen nem csak a bántalmazó és a bántalmazott között valósul ez meg, hanem megjelenik a harmadik szereplő is, a megfigyelő

Online bántalmazásnál a megfigyelő pedig az, aki olvassa a kommentet, nézi a képet, ezáltal ugyanúgy része ennek a bántalmazásnak, ezért fontos, hogy az egész közösséget érintően foglalkozzanak a problémával.

10-ből 8 eset rejtve marad

Korábbi interjúnkban Vaskuti Gergely, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Nemecsek programjának szakmai vezetője arról beszélt: különböző pszichológiai kutatások alapján látható, hogy már óvodás korban is előfordulhat úgymond a piszkálódás, főleg akkor, ha valaki kilóg a sorból, máshogy néz ki. Ezzel ellentétben 12-13 éves kortól válik ez egyre jelentősebbé, aminek sok oka lehet a kinézeten túl, akár a közösségen belüli státusz, hierarchia kialakulása is.

Arra a kérdésünkre, hogy a tanárok fel vannak-e készülve az ilyen helyzetek felismerésére, a szakember arról beszélt, egyre nagyobb hangsúlyt kap ez a téma a pedagógusképzéseken, továbbképzéseken, a köztudatban, sőt a médiában is.

Egy kutatásban arról kérdezték a pedagógusokat, hogy mit gondolnak, tízből hány bántalmazási esetről van tudomásuk. A pedagógusok válaszai alapján 8 esetről tudnak, azonban amikor a gyerekeket kérdezték ugyanerről a témáról, kiderült, hogy pont fordítva látják a helyzetet, és a pedagógusok 8 esetről nem tudnak

- húzta alá. De a pedagógusok nem azért nem ismerik ezt fel, mert ne lennének tudatában annak, hogy mi a bántalmazás, hanem mert gyakran ez rejtve marad.

Amikor a bántalmazás kezeléséről beszélünk, nagyon fontos, hogy a bántalmazás mindig az egész közösség konfliktusa, és kezelésébe be kell vonni a többi gyermeket is, hiszen szinte minden esetben vannak szemtanúk, még az online bántalmazás esetében is. Ráadásul ilyenkor a szemtanút is feszíti érzelmileg az, hogy mit tud ilyen helyzetben csinálni

- tette hozzá. Vaskuti Gergely arról beszélt, a bántalmazás ellen nem az a jó válasz, ha a bántalmazót megbüntetik, hanem az egész közösségben kell kezelni a konfliktust. Rengeteg szervezet foglalkozik ezzel, legyen szó megelőzésről, vagy éppen a kialakult konfliktus kezeléséről.

Mit csinál az iskolaőr?

Sok helyen ma már iskolaőrök vigyázzák a rendet és a fegyelmet. A rendőrség kiírása szerint az iskolaőr biztosítja, hogy a kijelölt oktatási-nevelési intézmény pedagógusai, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottai feladataikat zavartalanul elláthassák. A tanulók vagy az intézmény dolgozóinak biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekményeket megakadályozza, megszakítja, a sérelmükre elkövetett jogellenes cselekményeket megelőzi. Nagy kérdés, van-e joga és rálátása a falakon belül történő zaklatásnak, nagy valószínűséggel nincs. 2023 szeptember elsején 690 volt az iskolaőrök létszáma, de a kormány tovább növelné az állományt.