Ez vár azokra, akiknek idén nem sikerült az érettségi: így lehet a kudarcból sikersztori

A magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol és német nyelvi vizsgákon már túl vannak az érettségizők, viszont még rengetegen tesznek vizsgát a következő hetekben választott tárgyaikból. Az idei tavaszi vizsgaidőszakban is mintegy 73 ezren érettségiznek, 342 926 rendes érettségi vizsgát tesznek a végzős tanulók és csaknem 10 ezer ismétlő vagy kiegészítő vizsgára is sor kerül, az előrehozott vizsgák száma 30 478, a szintemelő vizsgáké 13 952, a pótló és a javító vizsgáké pedig együttesen 2255. Ezekből a számokból is kitűnik, hogy sokan ismétlik meg az érettségi vizsgát egy vagy több tárgyból, valamint tesznek szintemelőt - valószínűleg így javítva a felvételi esélyeiket.

A magyar fiatalok körében nem volt különösebben elterjedt szokás a főiskola, egyetem megkezdése előtt kihagyni egy évet, miközben a nyugati társadalmakban viszont bevett gyakorlat. A koronavírus járvány miatt az elmúlt két évben azonban többen dönthettek a halasztás mellett, ez pedig elfogadottabbá teheti itthon is az évkihagyást. Az idén érettségizők között is sokan lehetnek, akik elszenvedték a digitális oktatás hátrányait, illetve egyéni okok miatt nem sikerült úgy az érettségijük idén, ahogy remélték. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy egy életre hátrányba kerültek: dönthetnek úgy, hogy jövőre újra nekifutnak.

Viszont téved, aki azt hiszi, hogy ha az évkihagyás mellet dönt, akkor a következő év csak a láblógatásról, pihenésről szól. Az angolul gap yearnek nevezett plusz év a célja inkább, hogy a diákok (munka)tapasztalatokat szerezzenek, anyagi biztonságot teremtsenek a felsőoktatás megkezdéséhez, továbbképezzék magukat. Akár pluszpontokat gyűjtene valaki a felvételihez, akár tőkét az egyetem megkezdéséhez, vagy csak tapasztalatot, ami alapján jobb döntést hozhat a jövőjéről - csak akkor érdemes kihagynia egy évet, ha ki is használja a benne rejlő lehetőségeket. Aki így tesz, még jobban is járhat, mintha nem halasztott volna.

A járványt megelőző években ütemesen emelkedett a felsőoktatásba jelentkezők száma, a felvettek száma szintén nőtt, bár az arányuk inkább 69-70 százalék körül stagnált. 2020-tól viszont a jelentkezők és felvettek száma is visszaesett, azonban azok közül, akik jelentkeztek nagyobb részt kb. 74,5 százalékot fel is vettek. Ez azzal is összefügghet, hogy 2020-tól felvételi követelmény az emeltszintű érettségi és más szabályok is változtak, illetve a járvány szerepe is bizonyára benne van.

Valószínű azonban, hogy azok a diákok, akik az utóbbi évek statisztikáiból hiányoznak, nem kallódtak el, hanem szakmát tanulnak, felsőfokú szakképzést végeznek, dolgozni kezdtek, stb. Ez korántsem jelenti feltétlenül azt, hogy le is mondtak a továbbtanulási terveikről. Bár nem valószínű, hogy mind tervezetten hagytak ki egy évet, vagy kettőt, lényegében hasonló helyzetben lehetnek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lappangó népbetegség gyötri a magyar dolgozókat: csak keveseknek elérhető a valódi segítség

A sabbatical tökéletes eszköz arra, hogy számos mentális betegség kialakulását, köztük a kiégést is megelőzzük vele. 

Ha nem sikerült az érettségi, nem a világvége!

Sok középiskolás fejében az a tévhit él, hogy egy esélye van, az érettségit jól letenni, hiszen ha nem sikerül, nem jut be az áhított szakra, a tervei helyrehozhatatlanul mehetnek a levesbe. Pedig ez korántsincs így, hiszen az érettségit és a felvételit is meg lehet próbálni újból. Sokak szemében viszont egyelő a katasztrófával, elvesztegetett idő, ha halasztaniuk kell egy évet a főiskola előtt, vagy már az egyetemen és gyakran szülői nyomásra sem mernek a fiatalok a kihagyás mellett dönteni. Miközben valójában egy hasznosan eltöltött szünetből rengeteget profitálhatnak, egy alibi szakon eltöltött évvel viszont rengeteget veszíthetnek.

Ezzel is csak azt hangsúlyozzuk, hogy csak hozzáállás kérdése, hogy előnyére váljon valakinek a gap year. Egyáltalán nem kell kudarcként, időpazarlásként felfogni, mert csak akkor válik azzá, ha valaki azzá teszi. Könnyen lehet sikersztori is belőle. Egyrészt manapság már nem ördögtől való a kihagyott év, és nem is jelent automatikusan láblógatást. Sőt, igazán csak akkor van értelme, ha alaposan megtervezik a fiatalok előre, mivel töltik majd az időt, milyen célokat akarnak elérni.

Miért jó szünetet tartani?

Tulajdonképpen nemcsak annak indokolt elgondolkodni a gap year kipróbálásán, akinek az érettségije nem úgy sikerült, mint várta. Annak is előnyére válhat, aki még tanácstalan abban, a megfelelő szakra jelentkezett-e, vagy aki nem tudja miből fog élni a főiskola alatt és már most azt számolja, hány év lesz visszatörleszteni a diákhitelt. Annak is hasznos lehet, aki szívesebben tanulna ki előbb egy szakmát, vagy szerezne munkatapasztalatot. Sőt, azok is akik élményeket szeretnének gyűjteni, utazni, szélesíteni a látókörüket, jól járhatnak a kihagyott évvel - persze csak akkor, ha valóban hasznosan töltik az időt.

A gap year lehetőséget biztosít, hogy

• tőkét gyűjts a főiskola megkezdéséhez, amivel együtt munkatapasztalatot is szerzel (és kihasználhatod a 25 év alattiak szja mentességét is)
• szakmát tanulj, képesítéseket szerezz, többletpontokat gyűjts a felvételihez (pl. nyelvvizsgázással), letedd a jogsit, rövidebb tanfolyamokkal belekóstolj szakmákba (fotózás, programozás, fitneszoktatás, stb.), fejleszd a nyelvtudásod
• világot láss, szélesítsd a látóköröd, élményeket szerezz, feltöltődj

Sokan fókuszálnak csak az egyik pontra a három közül, pedig valójában az jár a legjobban, aki mindháromra szán időt a szünet alatt. Természetesen lehet egy fő cél és több kisebb cél is kitűzve, nem kell minden előnynek ugyanolyan arányban érvényesülnie, de nem árt, ha mindegyikre jut az időből.

Az élet értelmének felfedezésére nyilván nem elég egy év, viszont közelebb lehet kerülni hozzá. Ha valakinek az érettségi után rögtön a diplomaszerzés, utána az álomállás megcsípése lebeg csak a szeme előtt, a mérföldkövek elérésekor elfelejtheti feltenni magának a kérdést, mire vágyik valójában, és jó úton halad-e. A gap year alatt a nagyobb önismeret megszerzésére is több tér nyílik: egy lépéssel közelebb lehet kerülni a válaszhoz - kik vagyunk, mire vágyunk? -, ami alapján könnyebb (életreszóló) döntéseket hozni.

Mindehhez azonban erőfeszítésekre, céltudatosságra és tervezésre van szükség. Hangsúlyozzuk: anélkül nem is érdemes belevágni a szabad évbe, hogy ne határoznánk el: tevékenyen töltjük, kihasználjuk ezt az időt. Ez nem azt jelenti, hogy nap minden óráját be kell osztani előre, hanem inkább úgy kell elképzelni, mint egy főállást. Napi 8 órát érdemes szánni hét közben a kitűzött feladatainkra: lehet ez érettségire készülés, nyelvtanulás, munka, önkénteskedés - vagy önfejlesztés is. Be kell osztani, hogy ezek közül mivel mennyi időt tölt el az ember, és kitűzni célokat, elérendő mérföldköveket. Így nem hagyja el magát és végig motivált maradhat az ember.

Gyakorlati tanácsok:

Foglald el magad folyamatosan: önkénteskedj, jelentkezz állásokra, kreatívkodj, tanulj új készségeket (rengeteg online tanfolyam áll most rendelkezésre, jóval több mint a járvány előtt), tanulj meg vezetni, sportolj, találd meg a neked való közösséged, és légy ennek aktív tagja, stb.

Tanulj! Fontos kiemelni külön, nem csak mint lehetséges elfoglaltságot. Akár hivatalos képzésen, akár az újabb érettségire, akár nyelvkurzuson, akár online. A lényeg, hogy ne hagyd abba a rendszeres tanulást, mert kijössz a gyakorlatból, és sokkal nehezebb lesz visszarázódni.

Készítsd el az önéletrajzodat és frissítsd év közben azokkal a készségekkel, amiket már megszereztél! Akkor is, ha nem keresel folyamatosan állást a CV-d frissítése motivál a céljaid elérésében.

Tudatosan szánj időt a kikapcsolódásra, pihenésre. Ha ezt nem tervezed meg előre, akkor könnyen túlhajthatod magad, kimerülsz, és akkor is pihenni fogsz, amikor épp dolgod lenne, és ez egyáltalán nem lesz pihentető. Sokkal inkább stresszes! Tehát szánj időt a feltöltődére is.

Tervezd a jövőd! Gondold át a céljaidat, mit szeretnél tanulni, hová szeretnél utazni, akarsz-e majd például Erasmus-szal külföldre menni, ha erre lesz lehetőség, milyen programokon vennél részt szívesen. Állítsd össze a bakancslistádat, és ha teheted, pipálj is ki néhány pontot!

Gondolj az anyagiakra! Ahogy említettük, sokan arra is használják a kihagyott évet, hogy tőkét gyűjtsenek, amelyet majd a tanulmányaikra, jogsira, a lakhatásukra, utazásra, digitális eszközökre, stb. költhetnek. Gyakran egyetemista korában a "legszegényebb" az ember, hiszen jóval több kiadása van, mint középiskolásként, a keretek viszont szűkösek, ezért programokról, lehetőségekről kell lemondaniuk.

Arra buzdítunk mindenkit, aki az év kihagyása mellett döntene, hogy legalább pár órányi munkát vállaljon hetente, amivel pénzt keres, és amit félretehet, megspórolhat. A saját jövedelem által nagyobb függetlenségre, személyes szabadságra tehetnek szert a fiatalok, és - ismétlésképpen - a korai munkatapasztalatból a későbbiekben is csak profitálni lehet.

Gondolj másokra: önkénteskedj. Amellett, hogy jól mutat az önéletrajzban, új készségekkel szolgálhat, nagyban hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez. Magyarországon is sok számos olyan szervezet van, amely szívesen fogad önkénteseket, és a pandémia miatt csak még nagyobb szükség lett a segítő kezekre.