Nyugdíjszámítás 2025: ez az öregségi nyugdíj alapja, így jön ki az összeg

A nyugdíjszámítás lépéseit részletezi 2025-re vonatkozóan Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében. Mint írja. a szokott módon rengeteg részletszabályra kell most is odafigyelni, az alábbiakban ezt gyűjtötte össze.

A teljes elismert szolgálati idő (az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít). Ettől az évszámtól függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke (például 40 évhez 80% a szorzó mértéke).

Az átlagszámítási időszakban - az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban - szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "járuléktalanítani" kell, majd az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező, az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "adótlanítani" kell, majd a járuléktalanított és adótlanított (nettósított) éves kereseteket az adott évre vonatkozó - idén 2025. március végén/április elején közzéteendő, a 2024-es mértéknél várhatóan 13,6%-kal magasabb  -  valorizációs szorzóval meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát idén a 2025-ben és a 2024-ben szerzett kereseteket).

Az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal), majd az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó "életpálya" átlagkeresetet.

Ezt szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó "életpálya" átlagkereset meghaladja a 372 ezer Ft-ot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni.

Az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált "életpálya" átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét, amelyet - ha valaki erre jogosultságot szerzett - meg kell növelni a nyugdíjbónusz összegével, így kapjuk meg a nyugdíj folyósítandó összegét. (Nyugdíjbónusz csak a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése után szerezhető, a nők kedvezményes nyugdíja igénylése esetén ilyen nyugdíjnövelésre nincs mód.)