10 ijesztő tény 2024-ben, amivel hamarosan minden magyar nyugdíjas szembesül

Magyarország hosszú ideje az elöregedő társadalmak útjára lépett, a KSH adatai szerint 2024-ben már 143,2 volt az öregedési index - a 65 éves és annál idősebb népesség a 14 éves és annál fiatalabb gyermeknépesség százalékában -, míg 2014-ben még 121,5, 2004-ben 97,6 volt ez az arány. Bár sokáig ez a helyzet nem fenyegetett krízissel, hiszen az átlagéletkor és az egészségben töltött évek száma is emelkedett, zajlott egy nyugdíjkorhatár emelési ciklus is, azonban az öregedési folyamattal párhuzamosan az egészségügyi és szociális rendszerek egyre túlterheltebbek lettek, illetve az idősek elszegényedése is egyre nagyobb méretet öltött. Különösen az utóbbi évek válságidőszakai alatt - mint a koronavírus világjárvány, a rezsiválság vagy a rekordinfláció - mutatkozott meg, hogy az idősek már most a bőrükön érezhetik a társadalmi krízis hatásait. 

Friss hír, hogy az öregedési krízist megelőzendő/enyhítendő készül a magyar nyugdíjreform is, melynek kapcsán társadalmi egyeztetés továbbra sem történt, pedig ennek határideje a nyáron már le is járt. Az OECD magyar kormány megrendelésére elkészített jelentése is csak most látott napvilágot, mely alapján fajsúlyos változtatásokra lesz szükség, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható maradhasson. 

A Pénzcentrum rendszeresen foglalkozik a Magyarországon zajló társadalmi folyamatokkal, amelyek az időseket érintik és meghatározhatják a következő éveket, évtizedeket. Azonban minden adatsor csak egy-egy részletét világítja meg a problémának, egymás mellé téve viszont kirajzolódnak az oda-vissza ható, egymást gerjesztő folyamatok. A 2024-ben frissen elérhető adatsorok alapján nem számolhatunk be javuló tendenciáról. Inkább az derül ki belőlük, hogy amit néhány éve még a távoli jövő problémájának gondolhattunk, az már most a küszöbön van.

A következő adatsorokból kiolvasható problémák eddig is jelen voltak Magyarországon és más jóléti társadalmakban, azonban a hatásukat nem lehetett annyira érzékelni, mint manapság. Gyarmati Andrea szociológus 2019-es tanulmányában kifejti, hogy melyek a legmeghatározóbb tényezői a demográfiai változásokból fakadó gondozási szükséglet gyors ütemű növekedésének. Az általa is felhasznált, azóta frissített adatsorokat alapulvéve vizsgáltuk most meg, mi a helyzet 2024 év végéhez közeledve. Az egészen biztosan látható, hogy már most jelentős problémákkal küzd a 65 feletti korosztály, amelyek a jövőben egyre súlyosabbak lehetnek.

Meredeken nő az idősek száma és aránya

Ahogy az elöregedő társadalmakra jellemző, Magyarországon is egyre nő az idősek aránya a fiatalokéhoz viszonyítva. Az idősek száma is egyre nő, míg a 65 év alattiaké jelentős visszaesést mutat. Amíg az idősek aránya a teljes lakosság viszonylatában 2010-ben még 16,6 százalékot tett ki - minden 6. lakos -, addig 2021-re az arányuk meghaladta a 20 százalékot. Ugyan 2023-ban megtorpanni látszott az idősek arányának emelkedése, a legfrissebb, 2024. január 1-i adatok alapján az idősek száma és aránya is tovább nőtt, a fiataloké pedig csökkent:

2024. január 1-jén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarország lakossága 9 584 627 főt számlált, melyből 1 millió 983 ezer főt tettek ki a 65 év felettiek. Arányuk a 2023-as évhez képest több tized százalékkal emelkedett. A növekvő számok önmagukban nem jelentenének problémát, maga a folyamat is - a társadalmi változásokon túlmenően - részben annak köszönhető, hogy egyre többen élnek meg magas életkort. Viszont a várható élettartam emelkedése nem tart lépést az országokra egyre nagyobb teherként nehezedő szociális, egészségügyi és gazdasági krízisek mélyülésével.

Egyes előrejelzések szerint 2070-re Magyarországon a 65 év felettiek aránya elérheti a 29 százalékot is. Ez pedig szorosan összefügg egy másik problémával, miszerint az időskori eltartottsági ráta egyre emelkedik, és tovább fog emelkedni. Ez leegyszersítve azt jelenti, hogy egyre kevesebb aktív, dolgozó fiatalnak kell majd "eltartania" egyre több nyugdíjast. Friss adatok szerint az időskori eltartottsági ráta 2024-ben 31,9 százalékot tesz ki, egy évtizede még 26,5 százalékon állt:

Előzetes számítások szerint 30 éven belül ez az arány már már 48,9 százalék is lehet. Az elemzők úgy kalkulálnak, a 2030-2060-as évek között lesz a legdrasztikusabb az emelkedés: ezalatt a 30 év alatt csaknem 20 százalékponttal fog növekedni Magyarországon az időskori függőségi ráta a becslések szerint. Ez azt jelenti, hogy az előttünk álló 20-40 év rengeteg kihívást fog tartogatni nemcsak az idősek, hanem az aktív korúak számára is.

Nő az egyedül élő idősek száma

Az idősek növekvő számával automatikusan az is együtt jár, hogy egyre nő az egyedül élő idősek száma is. Magyarországon a friss 2022-es népszámlálási adatok szerint a 65 év felettiekből álló háztartások közül 67,8 százalékos az egyedül élők aránya, a maradék szűk egyharmad lakik együtt másokkal. Ez az arány nem sokat változott az elmúlt évek népszámlálásaihoz mérten,  2011-ben 68,6, míg 2001-ben 67 százalék volt.

A csak idősekből álló egyszemélyes háztartások részaránya sem sokban változott a 2011-es (42,4%) és 2001-es (46,6%) népszámlálásokhoz képest az összes olyan haztártáshoz képest, ahol élnek idősek is. Ugyancsak nem sokat változott az egyszemélyes háztartásokon belül a 65 év feletti egyedül élők aránya 2011 (43,3%) és 2001 (39,3%) óta. Ami megfigyelhető a változásoknál, hogy 2001-ről 2011-re emelkedik az egyedül élő idősek aránya, akár az egyszemélyes háztartásokon belül, akár az olyan háztartásokon belül nézzük, ahol élnek idősek. 2022-re viszont némi csökkenést lehet érzékelni.

Csakhogy 2022-ben már 907 ezer egyedül élő idősről volt szó, míg 2011-ben 814 ezerről, 2001-ben pedig 706 ezerről, akik egyszemélyes háztartásban élnek! Az arány hiába nem változik, számottevően több idősnek kell egyedül boldogulnia. Mi ezzel a probléma? Azok az idősek, akik egyedül élnek, ugyanúgy kerülhetnek olyan élethelyzetbe, amikor segítségre szorulnak, ezt azonban nehezebben tehetik meg, ha családjuktól távol élnek, esetleg elszigetelődtek. Ezáltal, illetve a családok megváltozott berendezkedése miatt is, az önkormányzatokra nagyobb feladat hárul a szociális segítségnyújtás terén.

Másrészt - mint ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk - az időseket nagy arányban fenyegeti az elszegényedés, társadalmi kirekesztődés veszélye, de közülük is főként azokat, akik egyedül élnek. Ezt nem nehéz elképzelni: egy jövedelemből egy háztartást fenntartani mindig nehezebb, és anyagilag nagyobb kockázattal is jár. Az idősek ráadásul gyakran olyan ingatlanban maradnak egyedül, mely egykor egy egész család igényeire volt szabva, egyedül azonban már nehéz fenntartani.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos terhet kaptak a nyakukba az idősek: erre rengeteg magyarnak rámehet a háza, lakása

Az utóbbi években az energiaválság és a feljúítási költségek elszállása rámutattak, mekkora átok lehet egy túl nagy méretű ingatlan a szükségletekhez képest.

Várható élettartam, egészségben eltöltött évek

Évtizedek óta javuló tendenciát mutatott Magyarországon a várható élettartam, ezt azonban a pandémia évei csúnyán keresztülhúzták. A friss, 2022-es és 2023-as adatok már ismét meredek emelkedést mutattak, viszont a világjárvány megelőző évek becslését még mindig nem tudták beérni. 2023-ban a KSH szerint születéskor egy átlagos magyar 76,54 évre számíthat, egy nő 79,56 évre, míg egy férfi 73,39 évre. 

Viszont az, hogy valaki magas életkort él meg, nem jelenti, hogy egészségesen is fogja leélni azokat az éveket. Az utolsó friss, 2022-es adataink szerint Magyarországon az átlag 62,6 év, amelyet egy újszülött várhatóan egészségben tölthet majd el. Így sok magyarnak még a nyugdíjazását megelőzően már együtt kell élnie valamilyen krónikus betegséggel, egészségkárosodással, ez pedig megnehezítheti az idős korukat. A születéskor várhatóan egészségben eltöltött évek száma 2022-re minimálisan emelkedett, de továbbra sem érte el a nyugdíjkorhatárt egyik nem esetében sem: nők esetében 63,9 év, férfiak esetében 61,3 év volt. Férfiak esetében még csökkenést is láthatunk 2021-hez képest:

Közismert tény, hogy a magyar lakosság egészségügyi állapota milyen siralmas, legyen szó a vezető halálokokról, daganatos megbetegedésekről, szív- és érrendszeri betegségekről, az elhízásról, dohányzásról, alkoholizmusról, mentális problémákról, stb. Ezekről a tényekről azonban ismert képünk van, hazánk listavezető a legtöbb egészségkárosító tevékenység, és számos betegség esetében, akár európai, akár világszinten vizsgáljuk. Így nem meglepő tehát, hogy a magyarok átlagosan már a nyugdíjkorhatár betöltése előtt évekkel súlyos betegségektől szenvednek. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Esélytelen a nyugdíjkorhatár további emelése Magyarországon? Súlyos adatok láttak napvilágot

Egy nyugdíjas korú magyar 2021-ben már a hátralévő éveinek csaknem felét, 48,3 százalékát tölthette el egészségben.

Óriási probléma az elszegényedés

A friss adatok szerint Magyarországon 1,872 millió embert, a lakosság 19,7 százalékát fenyegeti az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés veszélye friss adatok szerint. A 18 év alatti magyar fiatalok 24,4 százaléka, a 65 év felettiek 21,3 százaléka érintett, arányuk 2022-ről 2023-ra emelkedést mutat. 

A magyaroknak 19,7 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztődés, valamint szegénység kockázata 2023-ban, ez az arány több, mint 1 százalékkal emelkedett a 2022-es évhez képest, az évek óta tartó javuló tendencia megtört. A magyar lakosság körében megfigyelhető, évek óta tartó mérséklődési tendencia megtört, mivel a 2023-as arány magasabb, mint a 2022-es. A 65 év felettiek körében Magyarországon eddig 2020-ban volt a legmagasabb arány (20,3%), amely az EU-átlagot is meghaladta abban az évben. Azóta csökkenés mutatkozott, de 2023-ban ismét meredekebb emelkedés látszik, és a 2020-as értéket is meghaladta az elszegényedéstől, társadalmi kirekesztéstől fenyegetett idősek aránya (21,3%). Így már a 65 év feletti magyaroknak több mint az ötödét érinti ez a probléma:

Az adatokból az is kiderült, hogy 2022-ben egyedül a nyugdíjkorhatár betöltése előtt álló 55-64 éves korosztályban volt Magyarországon rosszabb arány, mint az Unióban. 2023-ra viszont Magyarországon sok korosztályban emelkedés történt, különösen a szépkorúak és a kisgyermekek körében. Csökkenés csak a nyugdíj előtt álló korosztályban látható.

Sírig tartó munka

Akárcsak Magyarországon, az EU-ban sem volt sosem olyan magas az átlagosan munkával eltöltött évek száma, mint 2023-ban, mind a nők, mind a férfiak körében. Magyarországon 37 év, míg az EU-ban 36,9 év ez az időtartam, amíg az emberek átlagosan munkával töltik az életük egy részét. Csak az utóbbi két évben értük utol Európát, 2020-ban még több mint egy év hátrányban voltunk, de 2023-ra meg is előztük. A magyar férfiak kevesebbet, a magyar nők viszont jóval többet dolgoznak már az EU-átlaghoz képest:

Nemrég külön cikkben is foglalkoztunk a magyar idősek foglalkoztatottsági adataival. A KSH friss adataiból az derült ki, hogy a 65-89 éves korosztálynak már 7,7 százaléka, csak a 65-74 éveseknek pedig 11,4 százaléka dolgozik a jelenlegi nyugdíjkorhatár betöltése ellenére is. Számuk is emelkedett, akárcsak a legidősebbeké. A 75-89 éveseknek 2 százaléka volt aktív 2024. II. negyedévében - több mint 15 ezer fő.

Az idős foglalkoztatottak számának növekedése is jelentős. Amíg a 20-64 éves dolgozók száma csak minimálisan emelkedett, addig a 75-89 évesek korosztályában például 25 százalékkal. A 65-89 éves dolgozók száma pedig tizedével nőtt. A 15-19 évesek száma egy év alatt a 2023. II. negyedévről az idei II. negyedévre 11,2%-kal emelkedett csaknem 27 ezer főre.

Izoláció, depresszió

Ahogy az egyre növekvő számú egyedül élő idős kapcsán említettük, az egyedüllét egészségügyi problémákat is felvet, nem csak anyagi természetűeket. Ezek közül a legnehezebben a mentális egészségre gyakorolt negatív hatás mérhető, mára azonban számos tanulmány bizonyítja: az idősek, akik életkoruknál, társbetegségeiknél fogva egyébként is hajlamosabbak a depresszióra, veszélyben vannak. Az izoláltság, magány pedig még inkább megágyaz a depressziónak, szorongásnak - viszont fontos, hogy nem csak az egyedül élő időseket sújthatja.

A depresszió pedig - amelyet még mindig nem vesznek elég komolyan az egészségügyi szakmán kívül, sem a lakosság, sem az országok - óriási terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre és magára a magyar társadalomra is. Ez akár GDP-ben is kimutatható: a Portfolio korábban részletes elemzésben szemléltette, hogy a mentális betegségekhez kapcsolódó kiadások nagyobb költséget jelentenek a társadalom számára, mint például a daganatos betegségek vagy akár a népbetegségként ismert cukorbetegség!

Azonban nemcsak mentális betegséggel járhat az izoláció, növelheti többek között a stroke kockázatát is. A Brit Kardiovaszkuláris Társaság 2016-os publikációja alapján például a magány, és az izoláltság 32 százalékkal növelheti a stroke kockázatát. Ez azzal is összefügghet, hogy akik magányosak, hajlamosabbak többet dohányozni és kevesebbet mozogni, ami szintén növeli ezt a kockázatot. Ráadásul a betegségekből való felépülés, mint amilyen például a stroke, szintén sokkal nehezebb támogató közeg nélkül. Ez pedig csak egy példa, számos betegség kockázatát növelheti az izoláció.

Demencia és Alzheimer

Az egyik legnagyobb kihívás, amivel az elöregedő társadalmak az emelkedő várható élettartam miatt is szembesülnek majd a demens és Alzheimer-betegséggel élők gondozása lesz a jövőben. Becslések szerint 2050-re a demens betegek száma 57,4 millióról 152,8 millióra emelkedhet világszinten (166 százalékkal). A számítást országspecifikusan is elvégezték: Magyarországon ezek szerint a 2019-re becsült 184 ezer demens betegszám nagyjából 295 ezerre emelkedik 2050-re (61 százalékkal). Magyarországon és világszinten is egyaránt megoldandó feladat az elkövetkező időkben az Alzheimerrel és demenciával élők ellátása, gondozása, illetve annak a gazdasági tehernek a csökkentése, amelyet a betegség az egyes országokra fog róni.

Az Eurostat demenciával és Alzheimer betegséggel összefüggő statisztikái közül 2021-es a legfrissebb. A demencia 2019-ben, az Alzheimer 2020-ban okozta a legtöbb halálesetet:

Érthető módon, miután a koronavírus járvány annyi áldozatot szedett, többlethalálozást okozott, csökkent azoknak a betegnek a száma, akiknél a demenciát, vagy az Alzheimert tették meg a halál okának. Elég csak a kezdetben közölt részletes koronavírus-statisztikákra gondolni: az elhunytak között rengeteg volt az idős beteg, akinek demencia vagy Alzheimer volt a társbetegsége. 

Korunk legrettegettebb betegsége is legfőképpen az időseket fenyegeti, mely nemcsak gazdasági, egészségügyi, szociális problémákat vet fel, hanem súlyosan érinti a családokat is. A gondozási feladatok a jelenlegi demens és Alzheimerrel élő betegek ápolása sem megoldott, rengeteg feladat hárul a családokra. Így ez a fiatalabb korosztály egészségügyi és anyagi állapotának romlásához is vezet, a munkából való kiesésük pedig végső soron szintén gazdasági teherként jelentkezik.

Szakszerű ápolás helyett ápolhat a család?

Annak ellenére, hogy a demens betegek mindössze 6 százaléka kerül be idősek otthonába, arányuk az összes bentlakóhoz viszonyítva az idősotthonok férőhelyein már 23 százalékot tet ki Gyarmati Andrea említett tanulmánya szerint. Európában a 60 év feletti lakosság 6 százaléka szenved a demencia enyhe, középsúlyos vagy súlyos típusában, a 90 év felettieknek pedig közel 30 százaléka érintett. A betegség végső stádiumában már 24 órás felügyelet szükséges, így nagy gondozási terhet és költségeket jelenthet a jövőben a helyzet kezelése mind a családok, mind az állami ellátó rendszer számára.

Ez pedig csak a demencia, a legtöbb idősotthon csak addig tudja az idősek ellátását biztosítani, amíg nem szorulnak állandó felügyeletre, folyamatos ápolásra. Mivel a kórházaknak sincs sem kerete, sem kapacitása, hogy ezt a feladatot átvállalja, sok esetben a családnak kell megoldani a gondozást. Az otthonápolás azonban olyan megoldás, amely még súlyosabbakat szülhet jelenlegi formájában hosszú távon. A családtagjukat gondozók körében ugyanis fokozottan jellemző a jövedelmi szegénység, sokan a munkaerőpiacról is teljesen kiesnek. Emellett az egészségi állapotukat - fizikailag és mentálisan is egyaránt - igénybe veszi a gondozás.

A felnőtt családtagot ápoló családi gondozók becsült száma 400-600 ezer fő, ehhez képest Magyarországon a töredékük kap csak alanyi jogú ápolási díjat. Feltételezhető, hogy sokan nem is tudják, hogy jogosultak lennének az ellátásra. Az ápolási díj idős hozzátartozó ápolása esetén kétféleképpen alakulhat: a kiemelt ápolási díj (jelentős egészségkárosodás esetén) magasabb összegű családi pótlék jár a családnak, és az ápolási díj összege az alapösszeg (2024-ben bruttó 48 405 forint) 180%-a, vagyis 87 129 forint 2024-ben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ápolási díj 2024: mennyi az ápolási díj összege 2024 évében, mikor utalják?

Az ápolási díj utalása 2024-ben: mikor jön az ápolási díj, mikor lesz ápolási díj 2024 évében? Mennyi az ápolási díj összege 2024-ben és mik az ápolási díj 2024 évi tudnivalói?

Más eset a tartós ápolást végzők időskori támogatása, melynek összege továbbra is 50 ezer forint, ezt rendelet rögzíti. Az könnyen belátható, hogy egy állandó felügyeletet, ápolást igénylő családtag ellátása nemhogy 8 órás, hanem inkább 24 órás munka, a térítési díj ehhez képest igen kevés. Az ápolást végző családtag jellemzően munkát sem tud vállalni, ha pedig mégis, korlátozottak a lehetőségei.

Idősotthonok, szociális ellátás

Miután 2020-ban évtizedes mélypontra zuhant az idősotthonok lakóinak száma, a legfrissebb 2023-as KSH adat szerint már meghaladtuk a járvány előtti szintet. Sőt, időskorúak otthonában már több mint 54 ezren laktak, ami az eddigi legmagasabb éves szám.

 A járványt megelőző években átlagosan 1 százalékkal emelkedett a bentlakásos intézményekben élők száma, viszont a férőhelyek száma korlátozott, a bejutás is nehézkes. A várakozási idő egy ilyen intézménybe átlagosan két év, ez idő alatt a kérelmek körülbelül fele megszűnik, gyakran elhalálozás következtében.

A szociális ágazatot sújtó munkaerőhiányt pedig szinte nem is kell bemutatni: a szektorban dolgozók között rengeteg a pályaelhagyó. Ennek sok különböző oka van, legfőképpen a munkakörülmények, a társadalmi megbecsültség hiánya és az alacsony keresetek. A KSH szerint 2024 júliusában 484 181 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók (kedvezmények nélkül számított) nettó átlagkeresete a benlakásos intézményekben dolgozók körében a TEÁOR08 felosztás szerint, míg az országos átlag 662 298 forint. 

Információhiány

A fent említett súlyos problémák mellett eltörpülni látszik, hogy 2024-ben Magyarországon az időseket az információhiány is nagyban sújtja. Pedig számos problémájukra pusztán az információ elérése is megoldást jelenthetne, ha tudnák, milyen segítséget kaphatnak, hol és kitől. Az említett tanulmány szerint a 65 év felettieknek csak kb. harmada tud arról, hogy mire lenne jogosult. Sokszor az idősekről gondoskodó családtagok sincsenek tisztában a lehetőségekkel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Minden 65 év feletti magyarnak ingyen jár ez az okoseszköz: mutatjuk, hogy kell igényelni

Gondosóra program olyan szolgáltatást biztosít ingyenesen és alanyi jogon a 65 év feletti időseknek, amelyben szükség esetén egyetlen gombnyomással jelezni tudják segítségkérési szándékukat

Bár az alapszolgáltatásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás) 1993 óta kötelező minden települési önkormányzatnak biztosítania, a járványt megelőzően csak a települések 80-90 százalékán voltak elérhetők ezek a szolgáltatások. Az pedig világosan látszik, hogy a sok település önkormányzata ma Magyarországon nehezen tudja kigazdálkodni még az alapvető szolgáltatásokat is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyarok százezrei jogosultak erre a rezsikedvezményre: kevesen igénylik, alig tud erről valaki

Mutatjuk, ki lehet védendő fogyasztó és ez milyen előnyökkel, kedvezményekkel jár, ha valaki igényli ezt a státuszt.

Összegezve: az adatsorokat egymás mellé téve látható, hogy az elöregedő társadalom problémája nemcsak a nyugdíjasokat sújtja, hanem a teljes lakosság érintett benne. Az is világosan látható, hogy egyes tényezők hatnak egymásra, erősítik egymást: minthogy az egyedüllét és a magas életkor is hajlamosíthat depresszióra, mely fizikai és mentális betegségek kialakulásához vezethet, a betegségek sokasodásával nőnek az egészségügyi kiadások, amely az egyik fő oka az időskori elszegényedésnek. Vagy például az egyszemélyes idős háztartásokat eleve jobban fenyegeti a társadalmi kirekesztődés, elszegényedés. A szegénység vezethet rossz egészségi állapothoz, a nélkülözés depresszióhoz. Így érnek körbe ez elöregedő társadalmak problémái.

Az, hogy ezekkel a kihívásokkal társadalmi szinten szembenézzünk, elkerülhetetlen. Ennek lehet kezdete a készülő nyugdíjreform, amelyről egyelőre még keveset tudni, az viszont biztosnak látszik, hogy egyéni szinten a nyugdíjrendszer reformja több kellemetlenséget okozhat a jövőben, mint a nyugdíjkorhatár elkerülhetetlen emelése, vagy a nők40 eltörlése.